Az Apple bemutatta a saját AR/VR szemüvegét, amivel kesztyűt hajított a Meta és a Sony arcába. A Vision Pro nevű eszköz 3500 dollárba fog kerülni, amikor jövőre piacra dobják, de ez a legkevésbé érdekes benne.

Nem idegen az Apple-től, hogy az első generációs technológiái megfizethetetlenül drágák és félkészek. Az első iPhone nem volt különösebben jó okostelefon, az első iPadbe egészen rossz minőségű kijelző került, ellenben mindkettő remekül demonstrálta, hogy mire lesz jó a technológia. Ráadásul tekintve, hogy a Vision Pro nevében ott van a Pro szócska, számíthatunk arra, hogy előbb-utóbb bemutat a cég egy olyan verziót a szemüvegből, amit a végfelhasználóknak szán, és ami nem kerül annyiba, mint egy használt Opel Astra.

(Fotó: Apple)

Az Apple víziója szerint a felhasználó különböző élethelyzetekben különbözően dönt a VR és az AR technológia között. Ebben segíti az, hogy a szemüvegbe 12 különböző kamera van beszerelve, amivel a világot követi az eszköz. A kamerák a felhasználó kezét is látják, a szemüveg használatához nincs szükség külön irányítóra, egérre, billentyűzetre - bár össze lehet kapcsolni egy Mac számítógéppel, Bluetooth billentyűzettel és tapipaddal. A Vision Pro akkumulátora két órát bír, egyértelműen olyan eszköz, amit töltőre dugva kell használni, nem pedig szaladgálni vele. A készülék akkuja nem a fejpántba van beépítve, így legalább a fejünket nem húzza. Cserébe azonban zsebre kell vágni az akkut

A fentiek mellett hangvezérléssel is irányítható a Vision Pro, bár a régi Siri használók ennek nem feltétlenül fognak örülni. Kezdésnek több százezer iPad és iPhone alkalmazás lesz elérhető a Vision Pro tulajdonosok számára az Apple szerint. Ez feltételezi, hogy a visionOS nevű, a szemüvegen futó operációs rendszer és az iOS valamiféle rokonságban állnak egymással.

(Fotó: Apple)

Az eszközt egyelőre durva túlzás lenne késznek nevezni. A bejelentés után nem minden újságíró tesztelhette, csak a kiválasztott kevés, Apple-barát sajtó vihette el egy körre a Vision Pro-t. Ezek a tesztek a napokban fognak megjelenni. Mindenképpen érdemes lesz kideríteni, hogy a szemüvegesek számára a Zeiss által szállított mágnesesen csatlakozó korrekciós lencsék kényelmesen használhatók-e. Illetve, hogy a szoftver, ami ebben az esetben a keményebb dió, akadásmentesen és meggyőzően fut-e a rendszeren. Végül pedig az is izgalmas, hogy a szoftver rendkívül sok predikciós technológiát használ annak a megjóslására, hogy mit fog csinálni a felhasználó. Ezeknek a jó működése teheti igazán használhatóvá a Vision Pro-t. A felhasználók reakciója erre a gondolatolvasásra viszont erősen kérdéses.

Egyelőre feltételezhetjük, hogy a 2024 elejére ígért hardvert a fejlesztőcégek vásárolják majd meg, akiknek elemi érdekük fűződik ahhoz, hogy kitalálják, milyen szoftvereket, szolgáltatásokat szállíthatnak az Apple ökoszisztémájába. A demóval azonban az Apple kijelölte, hogy nem egy közlekedés közben viselt eszközben gondolkodik, hanem a kanapén vagy a dolgozóasztalnál felvett kijelzőben. Így elsősorban az irodai és a szórakoztatóipari cégeknek kell elkezdeniük gondolkodni. Utóbbiaknak már csak azért is, mert a Disney tartalmai az indulástól elérhetők lesznek, és várhatóan hasonló helyzet áll majd fent az Apple TV+ szolgáltatásával is. Vállalatok számára is jó megoldás lehet, bár az egyelőre a jövő zenéje, hogy az úszószemüvegre hasonlító eszközben lehet-e például ügyfélszolgálati munkát végezni. Ugyanakkor az AR-technológia nagyon kényelmessé tenné, ha az ügyfél arca mellé egy ablakban rögtön odatehetnénk az adatait is.