Írország és az európai adatvédelmi szabályozás, illetve adatvédelmi biztosok viszonya korántsem mondható boldognak és kiegyensúlyozottnak. De kezdjük inkább egy remek ír vonatkozású viccel!

- Melyik négy szervezet adja az ír kormányt?
- Google, Apple, Facebook, Microsoft.

A vicc arra utal, hogy azzal, hogy a nagy amerikai technológiai cégek Írországban alapították meg az európai leányvállalataikat, az ország nem járt rosszul. Ezért viszont olyan kedvezményeket adott és ad a mindenkori ír kormány és a hatóságok ezeknek a cégeknek, amellyel a többi Európai ország rosszabb helyzetbe kerül. Esetenként, a cégeknek adott adókedvezmények miatt, az alku még Írországnak sem igazán érte meg. Illetve az elengedett adatvédelmi bírságok esetében is kérdéses, hogy ki járt igazán jól.

A kedvezmények egyike az volt, hogy a különböző digitális privátszférához fűződő panaszokat az ír adatvédelmi hatóság vizsgálja ki. Ez a hatóság pedig legendásan kesztyűs kézzel bánt ezekkel a cégekkel. Annyira kesztyűs kézzel, hogy európai adatvédelmi aktivisták harcoltak hosszasan azért, hogy legyen komolyan vehető adatvédelmi tevékenység. Azaz például a techcégek ne csak azt mondják, hogy becsületszóra betartják a GDPR kívánalmait, de erre szolgáltassanak garanciákat is. Vagy, ha erre képtelenek, akkor az európai felhasználók adatait ne továbbítsák amerikai informatikai rendszerek felé. Max Schrems osztrák adatvédelmi jogász rendkívüli mennyiségű pereskedéssel érte el azt, hogy európai szinten komoly ügy váljék ebből.

A háborút azonban még nem nyerték meg az európai felhasználók. Az ír adatvédelmi hatóság a héten elérte, hogy furcsa megoldással szigorítsák az adatvédelmi törvényeket. A képviselők megszavazták, hogy a hatóság titkos adatnak minősíthessen olyan anyagokat, amelyek éppen futó adatvédelmi perekhez kapcsolódnak. Ezzel elérte, hogy az aktivisták egyes ügyekről kevesebbet kommunikálhassanak.

A törvény kritikusai szerint, akik között a Schrems-féle NOYB-tól az Amnesty Internationalig találhatók szereplők szerint érdemi előkészítése nem volt a törvénynek és csupán egy óra vita előzte meg a szavazást. "A rossz folyamatok rossz eredményeket hoznak. Lelombozó így végezni bármit is" - mondta Catherine Murphy ír ellenzéki képviselő. Schrems szerint a köz tájékoztatását és az adatvédelmi problémák megértését hátráltatja, ha az adatvédelmi hivatal dönti el, milyen információ számít egy vizsgálatban bizalmasnak. A korábbiakban a Google és a Meta megpróbálta az összes beadványát titkosnak minősíteni, de akkor a mostani törvény még nem létezett.

(Fotó: www.outreachpete.com CC-BY)

Vállalati internet: Tarr.hu