A felmérés eredményét bátran tekintheti jó hírnek a szoftveripar, a tanácsadók és a felhasználók is. A legegyszerűbb az utóbbiak pozíciója, a bizonytalanság azt jelenti, hogy talán nem vezetnek be olyan MI-s megoldásokat, amelyek társadalmi hatásait senki nem mérte fel. Az első két csoportnak pedig üzletet jelenthet a felmérés.
A kétezer cég megkérdezésével készült Unisys-tanulmány szerint a nyolcvan százalékuk fektet felhős megoldásokba, csak csak ötven százalék képes hatékonyan használni a technológiát. A befektetések azonban fokozódnak, de a szakember és az MI-vel kapcsolatos aggályok miatt nem mindegyik cég tudja kiaknázni a digitalizációban rejlő potenciált.
(Fotó: Charles Hutchins CC-BY)
Az IT-vezetők 42 százaléka tart a felmérés szerint ahhoz, hogy a munkatársaik kellően felkészültek-e egy felhős átálláshoz. Ezen képzésekkel terveznek javítani. Ugyanakkor mostanra világossá vált, hogy a nem IT-s kompetenciák egy részén sem árt tuningolni. Leggyakrabban (34%) a kommunikációs készségek és az üzleti-informatikai ismeretek (32%) együttes megléte merült fel hiányosságként.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a cégek nem sietnek az MI-technológiák bevezetésével. Csupán a válaszadók 15 százaléka integrálta az üzletmenetébe valamelyik eszközt. A Unisys szerint a többi cég azt kockáztatja meg, hogy az MI-t használó vállalatok elvihetik a visszamaradók üzleteit. A válaszadók több, mint fele tart azonban az etikai vonzatoktól, és 45 százalékuk gondolja azt, hogy az aggályok kezelésére a modellek és az eredmények felülvizsgálata. A felmérés sajnos nem tért ki arra, hogy ezeknek a cégeknek a belső etikai gyakorlata micsoda, illetve van-e a vállalaton belül állandó, a működés körülményeit felülvizsgáló csoport.
A kép a kibertámadások kezelésében is hasonló. A cégek túlnyomó többsége (78%) gondolja úgy, hogy számolnia kell behatolási kísérletekkel, de csak 58 százalékuk proaktív a sebezhetőségek és biztonsági rések kezelésében.
(Fotó: Charles Hutchins CC-BY)
Vállalati internet: Tarr.hu