Robotika: az Amazon esküszik, hogy az új robotja nem cseréli le az embereket a raktárakban

robotika

A robotika fejlődése is megállíthatatlan. Az Amazon eddig is élenjárt a raktárakban használt robotok terén, de új Sequoia nevű robotjuk mozgása és feladatai alapján valóban veszélyes lehet az emberi munkakerőre.

Az Amazon jövőbeli terveit elemezve sok olyan írás látott már világot, amely szerint minden jel arra mutat, hogy a internetes gigahipermarket közeli célja, hogy a raktárban dolgozó emberi munkaerőt pontosabb, olcsóbb és HR problémákat nem jelentő robotokkal váltsa le. Ráadásul ezek még csak a valós robotok, a szoftverrobotokat még nem is említettük. Az Amazon egy ideje cáfolja ezeket a feltevéseket, és állítja, hogy az egyre több robot bevezetése a raktárakban csak az emberi munkarő hatékonyságát tervezett növelni, és a nehezebb vagy nagyon monoton munkafolyamatokat váltják ki vele.

Az Amazon azt nem titkolja, hogy raktáraiban mára több mint 750 000 robotot telepítenek hamarosan, amelyek többsége egyszerűbb robotkar vagy kerék alapú gép, amelyet ismétlődő munkákra terveztek, hogy az alkalmazottakat más feladatokra szabadítsák fel.

Digit és Sequoia a robotika új raktári dolgozói

A legfontosabb új robotról, a Digitről először 2019-ben hallhattunk, akkor még potenciális kézbesítő robotként hirdették. Az Amazon gyorsan befektetett a cégbe, és az oregoni székhelyű startup, az Agility Robotics által épített kétlábú robotot azóta mobilabbá és agilisabbá fejlesztették, ami részben éppen az Amazon befektetésének köszönhető.

Digit jelenleg az Amazon Seattle közelében található robotikai kutatási és fejlesztési telephelyén áll tesztelés alatt. Digit  egy humanoid robot, amely képes mozogni a helyek között, miközben magával viszi és kezeli az ügyfeleknek szánt csomagokat.

“Mérete és formája jól illeszkedik az emberek számára tervezett épületekhez, és úgy gondoljuk, hogy nagy lehetőség nyílik egy olyan mobil manipulátor megoldásra, mint például a Digit, amely együttműködhet az alkalmazottakkal” – írta az Amazon egy online bejegyzésében. ezen a héten, hozzátéve, hogy a Digit feladata kezdetben az lesz, hogy segítse az alkalmazottakat az üres ládák felszedésének és áthelyezésének ismétlődő feladatában, miután kiürítették őket a munka során.

Az Amazon azt is közölte, hogy következő lépéséknét a Sequoia nevű robotrendszerét telepíti egyik raktárába a texasi Houstonban. Az alacsony támasztékú, kerék alapú robot 75%-kal gyorsabban képes azonosítani és tárolni a készletet, így akár 25%-kal is lerövidítheti a rendelések feldolgozási idejét.

robotika

Az Amazon ember párti

Ahogy cikkünk elején említettük, sok megfigyelő úgy véli, hogy az Amazon arról a napról álmodik, amikor teljes raktári logisztikáját robotok segítségével tudja majd működtetni. A vállalat azonban ragaszkodik ahhoz, hogy  a célja az, hogy a gépei együttműködjenek és támogassák az alkalmazottakat, mivel ez a megközelítés központi szerepet játszik az olyan rendszerek tervezésében és üzembe helyezésében. mint a Sequoia és a Digit.

„Az elmúlt 10 évben robotikai rendszerek százezreit vezettük be, miközben több százezer új munkahelyet hoztunk létre a cégünkön belül” – írta az Amazon blog, hozzátéve: „Azáltal, hogy alkalmazottainkat új technológiával láttuk el, és képeztük őket a fejlődés érdekében, új készségeket, karrierutakat illetve új és izgalmas munkaterületeket hozunk létre az emberek számára, hogy hozzájáruljanak az Amazon sikeréhez.”

.Mindez egyértelmű kiállás az emberi munkaerő alkalmazása mellett, de biztosan lesznek raktári munkások a cégnél, akik inkább konkurenciának tekintik majd az új, minden eddiginél fejlettebb robotkat, Digitet és Sequoia-át.

Vállalati internet: Tarr.hu

Merre tartanak a Big Tech cégek?

big tech

Digitális korban élünk, nem meglepő, hogy szinte minden lépésünket a Big Tech cégek kísérik. Az öt legnagyobb technológiai óriást nevezük így,  az Amazon, az Apple, a Facebook (vagyis a többi céget is magába foglaló Meta Platforms Inc.), Google (illetve a többi vállalkozásukkal együtt az Alphabet) és a Microsoft. Feltörekvő trónkövelekőként az amerikai Tesla, és a kínaiak, az Alibaba és a Tencent üldözik őket még.

A Big Tech cégeknek viszonylag stabil pozíciójuk van a technológiaiparban, és általában hosszú távú terveik és célaik vannak. Azonban ne felejtsük el, hogy a vállalati tervek gyakran változhatnak az új felfedezések piaci változások, és a versenytársak tevékenysége alapján. Az alábbiakban bemutatjuk Big Tech cégeket, és azt, amit a jelenlegi ismereteink alapján a következő 10 évben tervezhetnek.

A „Big Five” technológiai vállalatok hatalmas globális hatalommal és hatással rendelkeznek, világszerte több milliárd felhasználót és vásárlót érnek el. Ezen túlmenően a technológiai kutatás-fejlesztésben nagyobb szerepük van, mint az állami szervezeteknek, újítók az olyan élvonalbeli technológiákban is, mint a mesterséges intelligencia (MI), a számítási felhő és a tárgyak internete (IoT), és ezek versenyelőnyt biztosítanak számukra a megfelelő iparágakban.

Ezenkívül ezek a cégek arról ismertek, hogy hatalmas mennyiségű személyes és üzleti adatot gyűjtenek és dolgoznak fel. Ennek segítségével a nagy technológiai vállalatok személyre szabják termékeiket és szolgáltatásaikat, aztán célzott hirdetésekkel, és egyéb bevételszerzési stratégiákkal hatalmas bevételt realizálnak.

A nagy technológiai vállalatok rendkívül nyereségesek, több milliárd dolláros éves bevételt termelnek, és jelentősen hozzájárulnak a világgazdaság működéséhez. Mindezen tényezők miatt a „Big Five” cégei a világ legdominánsabb és legbefolyásosabb technológiai vállalatainak számítanak.

Apple a hardvert gyártó Big Tech

Az Apple az egyetlen, amely alapjában véve nem szoftvert, hanem hardvert értékesít, és  továbbra is az iPhone, iPad, Mac és egyéb eszközei fejlesztésére összpontosít. Ám az eszközök mellett egyre inkább  a szolgáltatások terjesztésére is koncentrál, például az Apple Music, az Apple TV+ és az Apple Arcade népszerűsítésére. Emellett a sokszor a környezetvédelem iránti érzéketlenséggel vádolt Apple ma már a zöld technológiák piacán is megjelent, és fenntartható módon szeretné gyártani a termékeit.

Google (Alphabet Inc.)

A Google továbbra is élen jár a keresőmotor és az online hirdetések területén, de sok energiát fordít a mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulás (ML) kutatásaira is. Bár a Microsoft közeli OpenAI ChatGPT-je mögött lemaradt a szintén generatív MI, a Google Bard, amely eléggé leszerepelt amikor a nagyközönség elé lépett, ezt a malőrt egészen biztosan orvoslni fogják. A Waymo néven ismert önvezető autótechnológia terén is aktív szereplő, és biztos, hogy ezen a területen további fejlesztéseket tervez. Könnyen lehet, hogy az önvezető autók lelkét elsőként a Google Waymo-ja fogja adni. Az Alphabet pedig, a Google anyavállalata, és mivel a Google mellett több más techvállalatot is irányít, az anyavállalat továbbra is a keresőmotor, az online hirdetések és a MI terén érdekelt, de a cégcsoporton belül innovatív projekteken is dolgoznak, például a fent említett önvezető autókon és különösképpen egészségügyi technológiákon.

big tech

Amazon

Az Amazon folytatja az online kereskedelem és a felhőszolgáltatások fejlesztését. Emellett a logisztikai és szállítási hálózatok fejlesztése is fontos számukra. Az Amazon a mesterséges intelligencia alkalmazásával is kísérletezik, hogy javítsa a logisztikai és raktározási hatékonyságot, és a digitális szórakoztatóipari streaming piacon is egyre inkább fontos szereplővé válik.

Facebook (Meta Platforms, Inc.)

A Facebook most már Meta Platforms, Inc. néven működik, és a virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR) terén tervez jelentős fejlesztéseket. A céljuk, hogy a virtuális térben új élményeket teremtsenek a felhasználók számára, és az AR/VR technológiát mindennapi használati tárggyá tegyék. Bár a Mesterségs Intelligencia berobbanása miatt idén elbocsátások voltak a Metaverzum fejlesztő részlegében, a folyamat nem állt le, és ha lassabban is, de a Meta halad a célja felé.

Microsoft

A Microsoft már régen nem az operációs rendszerek, és az irodai Office csomag cége csupán. Az egyik legnagyobb felhőszolgáltató céggé vált, és  továbbra is a felhőszolgáltatások és a szoftverfejlesztés vezető vállalata marad, különös tekintettel az Azure felhőplatformra. Emellett az OpenAI-val összefogva a Mesterséges Intelligencia, és az oktatás területén is terjeszkednek.

Szabályozás és biztonsági kihívások

Ezeket a vállalatokat gyakran úgy írják le, mint amelyek aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a technológiai szektorra és a világra. A hatalmukkal és befolyásukkal kapcsolatos aggodalmak miatt általában fokozott szabályozás és ellenőrzés alá esnek, különösképpen az Európai Unióban várhatóak még szigorú lépések ebben a témában.

Vállalati internet: Tarr.hu

Seattle az új Szilícum-völgy? Startupok nőnek ki a földből, mint eső után a gomba

seattle startup

Seattle 4 milliós városa sok dologról nevezetes az Egyesült Államokban, innen indult a kilencvenes években Nirvana zenekarral a grunge zene robbanása, itt süt a legkevesebbet a nap az USA nagyvárosai közül, és most már startup város is lesz. A seattle-i Convoy Mafia megmutatja, hogy egy-egy hatékony és tech-központú cég is startup gócponttá tehet régiókat.

A friss hírekben a nagyobb startup befeketési körökre már fel sem kapjuk a fejünket, hacsak nem egy milliárd dollár érték feletti unikornisról van szó. Most a seattle-i Gable.ai startup kedden a lopakodó üzemmódból 7 millió dolláros befektetői finanszírozást jelentett az új adatmegosztó platformjához. A cég azt mondta, hogy célja „áthidalni a szakadékot a szoftverfejlesztők és az adatelemző csapatok között”. Az ötlet az, hogy gördülékenyebb és hatékonyabb együttműködést alakítsanak ki a két csoport között a vállalkozásokon belül, miközben megőrzik az alapvető adatmunkafolyamatokat a meglévő infrastruktúrában. A befektetők szerint ez a GitHub for data hasonlít, az adatelemzés és a fejlesztők egy platformra hozása nagyon fontos a az adatalapú gazdaságban, a Microsoft Copilotról szóló cikkünkben, és a Google BigQuery bevezetésével foglalkozó hírünkben írtunk róla, milyen megoldásokat találtak rá a nagy cégek.

Startupok teherautóból

Ami a mostani befektetési körben érdekes, hogy a Gable-t Chad Sanderson vezérigazgató, Adrian Kreuziger műszaki igazgató és Daniel Dicker alapító mérnök alapította., és ez a trió korábban a Convoy adatosztályát vezette, és segített felépíteni a teherfuvarozási digitális piactér adatforgalmazását.

Ezzel tovább erősödött a tendencia, hogy az úttörő digitális vállalkozás volt dolgozói élénkítik a startup vállalkozói tevékenységet Seattle-ben, ahol jelenleg legalább 25 induló vállalkozást a Convoy korábbi alkalmazottai vezetnek, őket nevezik a Convoy Mafia gyűjtőnéven a piacon. Volt már példa hasonlóan termékeny vállalkozói környezetre. A Convoy Mafia a nevét, korábbi a PayPal Mafia néven ismert vállalkozóktól kölcsönözte, mivel a fizetési vállalat korábbi alkalmazottjainak egy csoportja olyan cégeket indított, mint a SpaceX (Elon Musk), a LinkedIn (Reid Hoffman), és Palantir (Peter Thiel). Ez azért nm rossz névsor, inspiráló példaképek lehetnek.

A Convoy Mafia még az útjának az elején jár, a Convoy korábbi alkalmazottjai által alapított seattle-i vállalatok például a Candidate, Cloud Paper, Common Room, Far Homes, Gable.ai, Glue, GoodShip, heyLibby, Magicall, Outgo, Rollzi, Seattle NFT Museum, Solo és Wolfscale. És vannak még továbbiak, de sokan még nem szerepelhetnek a listán, mert még nem estek át az első tőkebevonáson, mivel még az alapozó munkákat végzik.

seattle startup

A veterán startupperek szerepe

Ryan Soskin, a Convoy alapításának idején a 15. alkalmazottként került a céghez úgy látja, hogy a sok régi Convoy dolgozó kiemelkedő vállalkozói szellemét a vállalati kultúrában kell keresni, és abban, hogy a Convoy kezdeti időszakában nagyon magasak voltak felvételi követelmények a vállalatnál. A Convoy alkalmazottai az első időkben éppen azért csatlakoztak a csapathoz, mert inspirálta őket, hogy  dolgozhatnak a következő, világot megváltoztató vállalat felépítésében. A munkájukban nagy önállóságuk volt, jók voltak az out of the box gondolkodásban, a kísérletezésben és emiatt a kudarcot is jól viselték. Soskin egyébként maga is továbblépett, ma a GoodShip teherfuvarozási szoftverplatform vezérigazgatója.

Persze a Convoyt nem kezdők indították, az Amazon veteránjai, Dan Lewis és Grant Goodale által 2015-ben közösen alapított cég célja a 800 milliárd dolláros teherfuvarozási ágazat hatékonyságának növelése volt azáltal, hogy megváltoztatják a fuvarozók és a teherautó-vezetők kapcsolatát az új digitális megoldások nyújtotta eszközökkel.  A Bill Gates és Jeff Bezos által támogatott cég az első öt évben gyorsan növekedett, és 2020-ban elérte az 1000 alkalmazottat. Ez tette lehetővé, hogy a seattle-i startup szcéna egy hálózatban összekapcsolódhasson, és hogy a hálózatba hatékonyan bekapcsolódó vállalatok hihetetlenül gyorsan képesek legyenek újabb tehetséges csapatokat építeni.

Vállalati internet: Tarr.hu

A Microsoft fizet a felhasználók helyett, ha cég Mesterséges Intelligenciáját használták és ezért szerzői jogi büntetést kapnak

A Mesterséges Intelligencia és a szerzői jog nem barátok, ezt eddig is tudtuk. A mások szövegeiből, képeiből, filmjeiből összeszedett tartalom, amelynek többségéről azt sem tudják hogyan és kitől szedte össze azokat az MI, mindez hamar kiverte a biztosítékot a szerzői jogvédő szervezeteknél. A Microsoft most vállalja az esetleges büntetéseket a Copilot néven egy sor termékükbe beépített MI kapcsán.

A Microsoft a 2020-as években elindított több generatív Mesterséges Intelligencia szolgáltatást, amelyet azóta Copilot néven számos Microsoft-termékbe integráltak. A 2022 júniusában megjelent GitHub Copilottól kezdve, amely lehetővé teszi a kódokat nem ismerő felhasználók számára számára a kódírást, a Copilot már elérhető a Windows 11-ben, az Edge böngészőben, a Teamsben, az Outlookban és a Microsoft egyéb vállalati ajánlataiban. Olyan szolgáltatásokra terjed ki, mint a Bing Chat Enterprise, tehát céges és egyéni felhasználók is találkozhattak vele, utóbbiak például az ingyenes MI-alapú Bing szolgáltatásában.

Mesterséges Intelligencia mások szellemi termékéből

A Microsoftnak, a GitHubnak és az OpenAI-nak már most perekkel kellett szembenéznie. A pert indító jogászok azt állítják, hogy a Copilot visszaforgatja a mások szellemi munkájából licencelt kódot anélkül, hogy szerzői jogi részesedést adna az alkotóknak. Emellett szerzők és képzőművészek is pert indítottak, és azt állítják, hogy az MI-cégek illegálisan használták fel munkájukat generatív mesterségesintelligencia-modellek képzésére.

mesterséges intelligencia

A Copilot Copyright Commitment nevű kezdeményezésről írt blogbejegyzésében Brad Smith, a Microsoft jogi vezérigazgatója, aki azt mondta, hogy a vállalat felvállalja az esetleges jogi kockázatokat és követeléseket, mivel egyre több szerzői jog tulajdonosa kérdőjelezi meg, hogyan kezelik az MI-cégek a védett műveket. A Microsoft szerint, ez a vállalás egy már létező irányelvük, az év elején bejelentett átfogó mesterséges AI customer commitments programjának kiterjesztése, vagyis az MI ügyfelekkel szemben kötelezettségeket vállalnak a hasonló esetekben.

A Microsoft elmondta, hogy három okból választotta ezt az utat:

  • szolgáltatásainak igénybevételekor szeretne az ügyfelek mögé állni
  • megérti a szerzői jogok tulajdonosainak aggodalmát is
  • és közben védőkorlátokat épített a szerzői joggal védett anyagokat sértő, MI által generált találatok ellen

Ám a legfontosabb ok az lehet, hogy amennyiben a felhasználókat pénzbüntetésre ítélik az MI használatáért, akkor nem fogják használni a programokat. Smith jelezte, hogy a partnerség egyik oka a szerzői jogi törvények bizonytalanságának kezelése volt anélkül, hogy az embereket elriasztaná a generatív Mesterséges Intelligencia szolgáltatásoktól. „Létfontosságú, hogy a szerzők megőrizzék jogaik feletti ellenőrzést a szerzői jogi törvényben, és egészséges megtérülést szerezzenek alkotásaikból” – írta Smith, de „ más részről biztosítanunk kell, hogy az MI-modellek betanításához és megalapozásához szükséges tartalom ne legyen elzárva egy vagy néhány vállalattól, mert ez megfojtja a versenyt és az innovációt.” Egyes vállalatok felvetették a licencelés és az opt-in engedélyek ötletét, hogy az MI-projektek hozzáférjenek az adatokhoz, és ne sértsék meg a szellemi tulajdonjogokat.

Ezért döntöttek úgy, hogy átvállalják az esetleges büntetéseket, ha a perek a tartalmat gyártó felhasználók számára rosszul végződnének. „Ha egy harmadik fél beperel egy kereskedelmi ügyfelet szerzői jogok megsértése miatt a Microsoft Copilot vagy az általuk generált képek, szövegek használata miatt, akkor megvédjük az ügyfeleinket, és kifizetjük a perből eredő hátrányos ítéletek vagy egyezségek összegét, mindaddig, amíg az ügyfél használta a programokba beépített védőkorlátokat és tartalomszűrőket” – írta Smith.

Ez azért fontos, mert a kereskedelmi, céges partnereit a cég egyszerűbben megvédi, de a Microsoft blogbejegyzése azt sugallja, hogy az olyan szolgáltatások nem kereskedelmi felhasználói, mint az ingyenes MI-alapú Bing, vagyis a mezei felhasználók, akik eddig nem fordulhattak a céghez jogi védelemért, most a védőernyő alá kerültek.

Vállalati internet: Tarr.hu

Így kell megváltozniuk a befektetésnek

Három olyan trend is van az amerikai sajtó szerint, amely a kockázati tőkebefektetést meg fogják választani. Ezeket érdemes figyelemmel kísérni, mert az eddigi nagy nyertesek nevei mellé újakat kell majd megtanulnunk.

A nagyon alacsony alapkamat korának egyelőre vége. Emiatt viszont a nagy távlati ígéretek (pl. Uber) korának is leáldozott. Jobban néz ki ma a növekedésnél a bevétel görbe, pláne, ha szépen emelkedik.

Több női befektető jelenik meg, ami átformálja a sartupokról kialakult képek. Lehet, hogy az ötödik robottaxi helyett olyan fájdalomcsillapító kell, ami elbír a menstruációs görccsel.

befektetés
Picture / CC by Heisenbergmedia,

Végül pedig a klímaváltozás és a történeti szemlélet, amely a leghosszabban fogja befolyásolni a technológiai világot.

Vállalati internet: Tarr.hu

Fizet az Apple az iPhone-ok trükkös akkuja miatt

2017-ben robbant ki a botrány, mert az Apple úgy írta meg a telefonjainak vezérlő szoftverét, hogy az elhasználódó akkumulátorok töltésének csökkenését a készülék lassításával ellensúlyozzák.

A cég azzal érvelt, hogy így megakadályozható az üzemidő csökkenése, a felháborodott felhasználók azonban szívesebbe döntöttek volna maguk a kérdésben. Az ügyet a mai napig batterygate néven emlegeti a sajtó.

A 2017-ben naprakésznek számító, az ügyben érintett iPhone 6 és 7 készülékeket azóta minden érintett lecserélte valószínűleg. A csoportos perek és fellebbezések azonban lassan haladtak. A bíróság mostanra eldöntötte, hogy az érintetteknek pénz jár vissza a vásárlásuk után, amihez maholnap hozzá is juthatnak.

apple iphone
(Photo: Alvy / Microsiervos)

A telefononként visszautalt nagyjából 65 dollárból ugyan nem lehet sarokházat vagy vízparti ingatlant venni. Ugyanakkor a technológia történetének legnagyobb olyan pere zárul, amelyet a felhasználók nyernek meg. Az Apple-nek az ügy minimum 130 millió és maximum félmilliárd dollárjába fog kerülni. Nem olyan összegek, amelyek földhöz vágják a céget.

Kárigényt már nem lehet bejelenteni, ennek 2020 októbere volt az utolsó határideje.

(Photo: Alvy / Microsiervos)

Vállalati internet: Tarr.hu

Baj lehet, a ChatGPT gyors ütemben égeti a pénzt

Bajban lehet az OpenAI, a FirstPost szerint a ChatGPT miatt.

Csak a ChatGPT-t gyanis napi 700 ezer dollárba kerül üzemben tartani. Ha a cég többi költségét is hozzáadjuk, elképzelhető, hogy 2024-re már a csőddel fog küzdeni az MI-s vállalat.

Mindenki tudta, aki egy hírnél többet olvasott a nagy nyelvi modelleken (LLM) alapuló GPT technológiákról, hogy ezeknek a működtetése nem olcsó. A szervereket árammal kell táplálni, a szerverfarmot pedig hatékonyan kell hűteni. Egy-egy ChatGPT-s kérdés megválaszolásának a költsége tízszerese is lehet egy hagyományos Google keresésnek.

Nemcsak a ChatGPT a kérdés

A 700 ezer dolláros értéket az OpenAI nem erősítette meg. De ez nem is áll érdekében, hiszen a ChatGPT mellett még számos más, hasonlóan nem olcsó és egyelőre önálló finanszírozással nem rendelkező termékkel van a piacon. Ilyenek például a GPT-3,5 és GPT-4 nagy nyelvi modellek.

(Fotó: Jernej Furman CC-BY)

Vállalati internet: Tarr.hu

Startup kisokos: ezek a hibák zárnak ki a Y Combinatorből

Nem jellemző, hogy egy-egy európai startup bejut a legendás amerikai Y Combinator startupkeltetőbe.

A Sifted öt olyan hibát gyűjtött össze, amelyek felelősek lehetnek ezért.

A Y Combinatorbe eleve nem egyszerű bejutni. A körönkénti tízezer jelentkezőből csak egy-másfél százalék ilyen szerencsés. Sikeres céget lehet ugyan az akcelerátor nélkül is építeni, de rendkívül befolyásos szilícium-völgyi kapcsolatokra lehet szert tenni ott.

A startup hibalista

A lista Nicolas Dessaigne-t dicséri, aki saját cégével is kijutott a gyorsítóprogramban. Mostanra azonban azon dolgozik évek óta, hogy más startupokat juttasson hozzá ehhez.

  • Legyen technológiai tudásod!

Nem feltétlenül szoftverfejlesztők seregét kell bemutatni, de olyan embert, aki tud technológiában gondolkodni, fel tudja vázolni, merre kell majd pivotolni a terméket, olyannal rendelkeznie kell a cégnek.

  • Ne egyedül gyere!

Magányos alapítóként az első dolog egy társalapítót keresni. Így nem kell megválaszolnia azt a kérdést, hogy vajon ő egyedül képes-e elérni a célját?

startup
(Photo by Stephen McCarthy/Web Summit via Sportsfile)
  • Ne a ChatGPT írja a bemutatkozásodat!

Nem lehet a profi angol nyelvtudást megspórolni, mert az akcelerátorba bekerülés és a részvétel rendkívül sok kommunikációs helyzettel jár.

  • Ne ez legyen az első startupod!

Nem a legmeggyőzőbb pályázat, ha az alapító egy nagy cégnél végzett több évnyi munka után alapít saját startupot. Megmagyarázhatatlan, de így van.

  • Vigyázz a homokcsapdákra!

Vannak olyan ötletek, amelyekkel több százan megpróbálkoztak már és mindenki belebukott. Ezeket többnyire jobb elkerülni. Ilyen egy új közösségi média platform elindítása vagy egy utazós app piaci bevezetése. Dessaigne kedvence pedig a pontos ruhaméret megállapítását és a vásárlást segítő szolgáltatás. Ez még soha nem járt sikerrel.

(Photo by Stephen McCarthy/Web Summit via Sportsfile)

Vállalati internet: Tarr.hu

A digitális fejlődés gátja nem a gép, hanem az ember és a tehetségek hiánya

A hihetetlenül felgyorsult, és folyamatosan gyorsuló technológia világa sok kihívással néz szembe, a zöldítés kérdéseivel, jogi problémákkal, az energiaigénnyel, a különleges nyersanyagok felhasználásával, de leginkább a tehetségek hiánya hátráltatja az iparágat.

A McKinsey Technology Council kutatása szerint a munkaerőpiacon a technológiai szakmákban a kreatív, jól képzett és tehetséges dolgozók hiánya a növekedést korlátozó legfőbb probléma. Mára már hatalmas szakadék tátong a technológiai trendek értékének megragadásához szükséges készségekkel rendelkező emberek iránti kereslet és a rendelkezésre álló tehetségek száma között. A McKinsey 3,5 millió állásajánlatot tartalmazó felméréséből kiderül, hogy a legnagyobb keresletű készségek közül kevesebb, mint feleannyi munkaerőt találnak a cégek, mint amennyire szükségük lenne. És az igény ezekre a munkákra, állásokra egyre csak nő a cégek részéről.

A tehetségek megtalálása és megtartása vagy átképzése a legfontosabb feladat

A vállalatok számára így a legfontosabb kérdéssé válik a tehetségek felkutatása és gondozása. Folyamatosan készen kell állniuk arra, hogy reagáljanak az állandó és jelentős változásokra, és vonzó értékajánlatot nyújtsanak azoknak a technológiai szektorban dolgozó tehetségeknek, akiket szeretnének felvenni és megtartani.

A másik fontos kihívás az átképzés lehetősége, hiszen így belülről pótolhatják a munkaerőt, és erre az új helyzetben valóban sok lehetőség adódik, ugyanis az új technológiák némelyike (például az MI) felgyorsítja a munkaerő átalakulásának ütemét. Az elkövetkező évtizedben a munkavállalók munkával töltött idejének 20-30 százaléka átalakulhat az automatizálási technológiák révén, ami jelentős változásokat eredményezhet abban, hogy a munkavállalónak milyen készségekre lesz szüksége a munkájában. A vállalatoknak pedig továbbra is meg kell vizsgálniuk, hogyan módosíthatják a szerepköröket, vagy fejleszthetik a munkavállalóikat az új, személyre szabott munkaköri követelményeknek megfelelően.

Illetve ebben a helyzetben éberen kell figyelniük a piacot, például a technológiai szektorban a közelmúltban történt elbocsátások (A Facebook Metaverzum részlege, a Twitter körüli botrányok, és így tovább) a többi iparág számára jelentenek előnyt, amelyek küzdöttek azért, hogy megnyerjék a vonzó jelöltek figyelmét és megtartsák a vezető tech tehetségeket.

technológiai tehetség

Több munkahely születik majd, mint amennyi megszűnik

Kétségtelen, és természetes, hogy kezdetben az új technológiák elindulásának diszruptív, romboló hatása van a munkaerőpiacon, de összeségében már most is több munkahelyre támad igény, mint amennyi megszűnik. A  McKinsey kutatása szerint 2021 és 2022 között nagyon egészséges volt ez az arány, 15 százalékkal nőtt az álláshirdetések száma a technológiai trendekkel kapcsolatos területeken, bár a globális álláshirdetések összességében 13 százalékkal csökkentek. Az alkalmazott Mesterséges Intelligencia és a következő generációs szoftverfejlesztések együtt közel egymillió munkahelyet teremtettek 2018 és 2022 között. A következő generációs szoftverfejlesztésben volt a legjelentősebb a munkahelyek számának növekedése.

Ez a gyorsan növekvő munkaerő kereslet a technológiai szektorban rávilágít arra a kihívásra, amellyel a munkaadók szembesülnek, akik nehezen találnak elegendő tehetséget ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani az igényeikkel. A képzett tehetségek hiánya folyamatosan korlátozza számos csúcstechnológiai terület növekedését, beleértve a mesterséges intelligenciát, a kvantumtechnológiákat, az űrtechnológiákat, valamint a villamosítást és a megújuló energiaforrások piacát és fejlesztését. A tehetségek hiánya különösen szembetűnő az olyan trendek esetében, mint a felhőalapú számítástechnika és az iparban használt gépi tanulás, amelyekre a legtöbb iparágban szükség van. Ez szintén komoly kihívást jelent azokon a területeken, ahol magasan specializált szakembereket alkalmaznak, mint például a kvantum-számítástechnika.

Vállalati internet: Tarr.hu

Nem maradnak meg a Facebook Twitter-gyilkosának felhasználói

Nem vált be egyelőre a Meta Twitter-pótléknak szánt Threads nevű szolgáltatása. A Reuters szerint az appot kipróbálók fele ott hagyta az alkalmazást. Különösen kínos, hogy a hírügynökség értesülései szerint ezt a számot Mark Zuckerberg mondta egy Meta alkalmazottaknak tartott tájékoztatón.

A cég egyelőre arra fókuszált, hogy minél többen kipróbálják az új szolgáltatást. A Threads azonban nem emlékeztet sem a régi, sem az új Twitterre, aminek a konkurenciája akar lenni. Zuckerberg szerint egyelőre nem elégedetlenek azzal, hogy az appba regisztrálóknak csupán felét képesek megtartani.

“Természetesen, ha több mint százmillió ember iratkozik fel, akkor ideális esetben az lenne a jó, ha mindegyikük vagy legalább a felük felhasználó is maradna. Egyelőre még nem tartunk itt”

– mondta a Reutershez kijutott tájékoztató hangfelvételén.

Facebook

A Facebook újabb funkciókat tervez

Zuckerberg az újabb funkciók hozzáadásától várja, hogy javuljon a felhasználó megtartási ráta. Ilyen például a Threads desktop verziójának valamint egy működő kereső elindítása. Emellett építenek arra, hogy más Meta szolgáltatásokkal – köztük az Instagrammal – való összekötés miatt az emberek (és az EU) szeme előtt lesz a Threads.

A Twitter kihívói közül egyelőre egyik sem tudta megközelíteni az eredeti szolgáltatást. Ez annak fényében meglepő, hogy Elon Musk teljesen ötletszerűen vezeti a céget, amelyet múlt héten nevezett át a jól bejáratott neve helyett X-re

Vállalati adó: Tarr.hu

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.