Az Apple jogilag megtámadta az EU digitális piacokról szóló törvényét

Az Apple keresetet nyújtott be az Európai Bizottság által a közelmúltban bevezetett digitális piacokról szóló törvény értelmében hozott határozatok ellen – derül ki az Európai Unió Bíróságának X-en (Twitteren) megosztott bejegyzéséből.

A Digital Markets Act néven ismert szigorú új jogszabály 22 „kapuőr” szolgáltatást céloz meg, amelyeket hat technológiai vállalat üzemeltet – a Microsoft, az Apple, az Alphabet Google, az Amazon, a Meta és a ByteDance TikTok. .

A jogszabály célja, hogy megkönnyítse az emberek számára a versengő szolgáltatások közötti váltást, megkövetelve számukra, hogy az üzenetküldő alkalmazásaikat együttműködjenek a riválisaikkal, és lehetővé tegye a felhasználók számára, hogy eldöntsék, mely alkalmazásokat telepítsék előre az eszközeikre.

Bár az Apple jogi kifogásának részleteit nem hozták nyilvánosságra, a Bloomberg News a múlt héten arról számolt be, hogy a vállalat megtámadja az App Store-nak a kapuőrök listájára való felvételét.

A többi technológiai óriás, például a Meta és a TikTok már fellebbezést nyújtottak be, vitatva a Bizottság azon döntését, hogy visszavonják egyes szolgáltatásaikat.

Fellebbezésében a Meta kijelentette, hogy nem ért egyet a Bizottság azon döntésével, hogy Messenger és Marketplace szolgáltatásait a DMA hatálya alá jelöli. Viszont nem kérdőjelezte meg a Facebook, a Whatsapp vagy az Instagram felvételét a kapuőrök közé.

Eközben a TikTok azt képviselője azt nyilatkozta, hogy a cégek kijelölése éppen a domináns technológiai vállalatok hatalmának megdönthetőségét kockáztatja.

“A mi platformunk, amely alig több mint öt éve működik Európában, messze nem kapuőr, vitathatatlanul a legmegbízhatóbb kihívója a megrögzött platformüzletágaknak” – áll a TikTok közleményében.

Az EU parlamentje két jelentős jogszabályt fogadott el, amelyek megváltoztatják a digitális világot:  digitális piacokról (Digital Markets Act, DMA) és a digitális szolgáltatásokról (Digital Services Act, DSA) szóló törvényt.

Az EU érvelése szerint az elmúlt két évtizedben a digitális platformok életünk szerves részévé váltak – nehéz elképzelni, hogy bármit is csináljunk online Amazon, Google vagy Facebook nélkül.

A parlament szerint noha ennek az átalakulásnak az előnyei nyilvánvalóak, e platformok némelyike által megszerzett domináns pozíció jelentős előnyöket biztosít számukra a versenytársakkal szemben, ugyanakkor indokolatlan befolyást is gyakorol a demokráciára, az alapvető jogokra, a társadalmakra és a gazdaságra. Gyakran meghatározzák a jövőbeli innovációkat vagy a fogyasztói választásokat, és úgynevezett kapuőrként szolgálnak a vállalkozások és az internetfelhasználók között.

Ennek az egyensúlyhiánynak a megoldása érdekében az EU a digitális piacokról szóló törvény (DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) bevezetésével korszerűsítette a digitális szolgáltatásokra vonatkozó korábbi szabályokat, amellyel egységes szabályrendszert hoztak létre az egész EU-ban.

A Digital Markets Act

A digitális piacokról szóló törvény célja, hogy minden digitális vállalat számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, mérettől függetlenül. A rendelet egyértelmű szabályokat határoz meg a nagy platformok számára – a „szabad” és a „nem szabad” listával –, amelyek célja, hogy megakadályozzák, hogy tisztességtelen feltételeket szabjanak a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. Az ilyen gyakorlatok közé tartozik a maga a kapuőr által kínált szolgáltatások és termékek magasabb rangsorolása, mint a harmadik felek által a gatekeeper platformján kínált hasonló szolgáltatások vagy termékek, illetve amennyiben nem biztosítanak lehetőséget a felhasználóknak bizonyos előre telepített szoftverek vagy alkalmazások eltávolítására (mint az Apple Music és még egy sor bekapcsoláskor is a telefonon lévő az iPhone-on).

Ezzel reményeik szerint javulni fog az üzenetküldő platformok közötti együttműködés – a kis vagy nagy platformok felhasználói üzenetküldő alkalmazásokon keresztül üzeneteket válthatnak, fájlokat küldhetnek vagy videohívásokat kezdeményezhetnek.

apple

Biztonságosabb digitális tér: a digitális szolgáltatásokról szóló törvény

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény lehetővé teszi az emberek számára, hogy jobban szabályozzák, mit látnak az interneten: a felhasználók jobban tájékozódhatnak arról, hogy miért ajánlanak számukra bizonyos tartalmat, és választhatnak olyan lehetőséget, amely nem tartalmazza a profilalkotást. Tilos lesz a célzott reklámozás kiskorúak számára, és nem engedélyezett az olyan érzékeny adatok felhasználása, mint a szexuális irányultság, vallás vagy etnikai hovatartozás. Emiatt vezeti be most a Meta-Facebook az EU-ban élő felhasználóinak a fizetős verziót, amely ígéretük szerint nem alkot profilt a díjat fizető fehasználóról.

Az új szabályok a felhasználókat a káros és illegális tartalmaktól is megvédik. Jelentősen javítják az illegális tartalom eltávolítását, biztosítva, hogy az a lehető leggyorsabban megtörténjen, és segít a káros tartalmak elleni küzdelemben is.

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az online értékesített termékek biztonságosak legyenek, és megfeleljenek az EU-ban meghatározott legmagasabb szabványoknak. Az is célm hogy a felhasználók jobban ismerjék az online vásárolt termékek valódi eladóit.

Vállalati internet: Tarr.hu

Itt az olcsó és használható kínai VR szemüveg, ez nagy lökés a Metaverzumnak

vr szemüveg

Az új kínai VR szemüveg fontos lépés, ami azt jelzi, hogy az okostelefon utáni új, nagy elektronikai termék lesz ebből az eszközből, és ez jó lehet a Metának is.

A hír annyi, hogy még karácsony előtt az Xreal piacra dobta az Xreal Air 2-t és az Xreal Air 2 Pro-t, amelyek 399 és 449 dolláros áron indulnak a piacon, és novemberben kezdik az értékesítésüket az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és bizonyos európai piacokon. Várhatóan ők lesznek a legfontosabb kínai szereplők a VR és AR szemüvegek piacán.

Többféle igénynek alkalmas VR szemüvegek

Az Xreal Air 2 könnyű szemüveg, nem pedig terjedelmes fejhallgató, mivel a vállalat erre a fajta eszközre teszi meg a tétjeit, hogy a fogyasztók szélesebb köre számára vonzóvá tegye, akik könnyen viselhető terméket keresnek.

Az Xreal célja, hogy felvegye a versenyt a jövő évben megjelenő Apple Vision Pro-val, valamint a Facebook-csoport Meta új hardverével, és a piaci részesedést tekintve a legnagyobb AR és VR headset gyártó legyen.

A VR szemüveg az új okostelefon

Legalábbis a piaci adatok arra mutatnak, hogy a gyártók számára ez lesz az új elektronikai eszköz, amiből rövid időn belül minden háztartásban lesz egy-két darab.

A kiterjesztett valósággal (AR) foglalkozó kínai Xreal cég azért dobta kedden a piacra új generációs szemüvegét, mert folyamatosan nő az érdeklődés a technológia iránt, amelyet sok technológiai óriás, például az Apple, és a Meta az okostelefon után a következő nagy fogyasztói terméknek tekint. Versenyben kell tehát maradnia a kínai gyártóknak is.

A nagy AR és VR eszközök viselése komolyabb döntés, ami a borsos áruk mellett leszűkíti a használók körét, ezért az Air 2-t elsősorban azzal a céllal tervezték, hogy az emberek használat közbeni kényelmét javítsák. Ez lehet az áttörés egyik fontos feltétele, mert bár a Mesterséges Intelligencia gyors előretörése elvette idén a fókuszt a VR világ épülésétől, a jövő egyik legfontosabb fejlesztése biztosan ez lesz.

Még fontosabb az AR

Az AR olyan technológiát jelent, ahol a digitális élményeket a valós világ fölé vetítik, illetve belehelyezik abba. Az Xreal szemüveg segítségével a felhasználók nagy képernyőn élvezhetik az alkalmazásokat, például a streaming szolgáltatásokat vagy a játékokat. Az Xreal AR szemüvegei például okostelefonokhoz, játékkonzolokhoz és egyéb eszközökhöz kapcsolódhatnak, így a felhasználó megnyithat egy alkalmazást, és akár 330 hüvelykes vagyis több mint 80 centiméteres virtuális képernyőn láthatja, amit néz.

A cég azt mondta, hogy sikerült fejlettebb kijelzőket használni a készülék belsejében, így az AR szemüveg 10%-kal könnyebb, mint az előző generációé, a szemüvegek tömege ugyanis kényelmetlenné tette a hosszú távú viselést. Az Xreal azt is elmondta, hogy továbbfejlesztette a headset hangszóróit, hogy megakadályozza a hangok kiszökését, ami a használó környezetében lévőket zavarta a korábbi termékeknél. Az Xreal Air új szereplő a piacon, első generációja tavaly jelent meg.

vr szemüveg

A technológiai óriások a kiterjesztett valóságra fogadnak

Az International Data Corporation szerint a kiterjesztett és a virtuális valósággal foglalkozó fejhallgatók piaca gyerekcipőben jár, idén várhatóan mindössze 8,5 millió fejhallgatót vásárolnak majd meg, mivel a piac stagnálásra számít a fogyasztói kiadások csökkenése miatt, amelynek a nehéz globális gazdasági környezet az oka.

Az IDC szerint a piac 2024-ben fellendül, és éves szinten 46,8%-kal nő, valószínűleg az új hardverek várható bevezetésének köszönhetően. A várva várt Apple Vision Pro jövőre jelenik meg a Facebook-ot is birtokló Meta új hardverével együtt.

Ezek a technológiai óriások a fejhallgatókban látják a számítástechnika lehetséges következő nagy platformját. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg a vállalat jövőbeli fogadásainak nagy részét kockára tette, hogy ezek a technológiák elterjedjenek.

A piaci versenyről beszélve az Xreal úgy látta, hogy az Apple az Apple termékek meglévő felhasználóinak forgalmazza a Vision Pro-t, és megpróbálja az saját szolgáltatásait iPhone-ról vagy Mac-ről a a “vegyes valóságba” (mixed reality) átvinni – íme egy másik kifejezés, amely a virtuális és a kiterjesztett valóság kombinációjára utal. A harmadik nagy szereplő, a Sony pedig eleve a Palystationhöz köti a fejlesztéseit.

A Meta számára a hatalmas nehézség, hogy mindeközben megpróbálja közösségi hálózatát is a virtuális valóságba átvinni, ami rendkívül nagy kihívásnak bizonyult. A technológiai kihívásokra és a Meta küzdelmei a VR-alkalmazások kereskedelmi forgalomba hozatalával kapcsolatban ismertek, és az áttörés egyelőre várat magára.

Az új belépőket nem kötik a régi szempontok a VR szemüvegek piacán

Az Xreal és az új belépők erőssége az örökség hiányában rejlik, hiszen az Apple például nem készít olyan headsetet, amely feltétlenül csatlakozik a rivális rendszerekhez, a Meta fejhallgatói pedig valószínűleg kapcsolódnának a vállalat közösségi hálózataihoz a Facebookhoz és az Instagramhoz. Forrásaik is vannak, hiszen befektetőik között tudhatják az Alibaba kínai e-kereskedelmi óriást és a Nio elektromos járműveket gyártó céget.

De végső soron, amikor új, nagy cégek lépnek színre egy technológiában, az mindig mindenkinek jó, mivel több tőkét, tehetséget és üzleti lehetőséget hoznak be. Az Xreal nagy cég, de a VR szemüvegek piacán még kis szereplő, mindössze 2%-os piaci részesedéssel rendelkezik az IDC szerint – messze a Meta, és a Sony mögött, utóbbi a PlayStation VR-nak és az egyik legfontosabb partnerének, a  TikTok anyavállalataként is ismert ByteDance-nek köszönheti jó pozícióját.

Vállalati internet: Tarr.hu

Merre tartanak a Big Tech cégek?

big tech

Digitális korban élünk, nem meglepő, hogy szinte minden lépésünket a Big Tech cégek kísérik. Az öt legnagyobb technológiai óriást nevezük így,  az Amazon, az Apple, a Facebook (vagyis a többi céget is magába foglaló Meta Platforms Inc.), Google (illetve a többi vállalkozásukkal együtt az Alphabet) és a Microsoft. Feltörekvő trónkövelekőként az amerikai Tesla, és a kínaiak, az Alibaba és a Tencent üldözik őket még.

A Big Tech cégeknek viszonylag stabil pozíciójuk van a technológiaiparban, és általában hosszú távú terveik és célaik vannak. Azonban ne felejtsük el, hogy a vállalati tervek gyakran változhatnak az új felfedezések piaci változások, és a versenytársak tevékenysége alapján. Az alábbiakban bemutatjuk Big Tech cégeket, és azt, amit a jelenlegi ismereteink alapján a következő 10 évben tervezhetnek.

A „Big Five” technológiai vállalatok hatalmas globális hatalommal és hatással rendelkeznek, világszerte több milliárd felhasználót és vásárlót érnek el. Ezen túlmenően a technológiai kutatás-fejlesztésben nagyobb szerepük van, mint az állami szervezeteknek, újítók az olyan élvonalbeli technológiákban is, mint a mesterséges intelligencia (MI), a számítási felhő és a tárgyak internete (IoT), és ezek versenyelőnyt biztosítanak számukra a megfelelő iparágakban.

Ezenkívül ezek a cégek arról ismertek, hogy hatalmas mennyiségű személyes és üzleti adatot gyűjtenek és dolgoznak fel. Ennek segítségével a nagy technológiai vállalatok személyre szabják termékeiket és szolgáltatásaikat, aztán célzott hirdetésekkel, és egyéb bevételszerzési stratégiákkal hatalmas bevételt realizálnak.

A nagy technológiai vállalatok rendkívül nyereségesek, több milliárd dolláros éves bevételt termelnek, és jelentősen hozzájárulnak a világgazdaság működéséhez. Mindezen tényezők miatt a „Big Five” cégei a világ legdominánsabb és legbefolyásosabb technológiai vállalatainak számítanak.

Apple a hardvert gyártó Big Tech

Az Apple az egyetlen, amely alapjában véve nem szoftvert, hanem hardvert értékesít, és  továbbra is az iPhone, iPad, Mac és egyéb eszközei fejlesztésére összpontosít. Ám az eszközök mellett egyre inkább  a szolgáltatások terjesztésére is koncentrál, például az Apple Music, az Apple TV+ és az Apple Arcade népszerűsítésére. Emellett a sokszor a környezetvédelem iránti érzéketlenséggel vádolt Apple ma már a zöld technológiák piacán is megjelent, és fenntartható módon szeretné gyártani a termékeit.

Google (Alphabet Inc.)

A Google továbbra is élen jár a keresőmotor és az online hirdetések területén, de sok energiát fordít a mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulás (ML) kutatásaira is. Bár a Microsoft közeli OpenAI ChatGPT-je mögött lemaradt a szintén generatív MI, a Google Bard, amely eléggé leszerepelt amikor a nagyközönség elé lépett, ezt a malőrt egészen biztosan orvoslni fogják. A Waymo néven ismert önvezető autótechnológia terén is aktív szereplő, és biztos, hogy ezen a területen további fejlesztéseket tervez. Könnyen lehet, hogy az önvezető autók lelkét elsőként a Google Waymo-ja fogja adni. Az Alphabet pedig, a Google anyavállalata, és mivel a Google mellett több más techvállalatot is irányít, az anyavállalat továbbra is a keresőmotor, az online hirdetések és a MI terén érdekelt, de a cégcsoporton belül innovatív projekteken is dolgoznak, például a fent említett önvezető autókon és különösképpen egészségügyi technológiákon.

big tech

Amazon

Az Amazon folytatja az online kereskedelem és a felhőszolgáltatások fejlesztését. Emellett a logisztikai és szállítási hálózatok fejlesztése is fontos számukra. Az Amazon a mesterséges intelligencia alkalmazásával is kísérletezik, hogy javítsa a logisztikai és raktározási hatékonyságot, és a digitális szórakoztatóipari streaming piacon is egyre inkább fontos szereplővé válik.

Facebook (Meta Platforms, Inc.)

A Facebook most már Meta Platforms, Inc. néven működik, és a virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR) terén tervez jelentős fejlesztéseket. A céljuk, hogy a virtuális térben új élményeket teremtsenek a felhasználók számára, és az AR/VR technológiát mindennapi használati tárggyá tegyék. Bár a Mesterségs Intelligencia berobbanása miatt idén elbocsátások voltak a Metaverzum fejlesztő részlegében, a folyamat nem állt le, és ha lassabban is, de a Meta halad a célja felé.

Microsoft

A Microsoft már régen nem az operációs rendszerek, és az irodai Office csomag cége csupán. Az egyik legnagyobb felhőszolgáltató céggé vált, és  továbbra is a felhőszolgáltatások és a szoftverfejlesztés vezető vállalata marad, különös tekintettel az Azure felhőplatformra. Emellett az OpenAI-val összefogva a Mesterséges Intelligencia, és az oktatás területén is terjeszkednek.

Szabályozás és biztonsági kihívások

Ezeket a vállalatokat gyakran úgy írják le, mint amelyek aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a technológiai szektorra és a világra. A hatalmukkal és befolyásukkal kapcsolatos aggodalmak miatt általában fokozott szabályozás és ellenőrzés alá esnek, különösképpen az Európai Unióban várhatóak még szigorú lépések ebben a témában.

Vállalati internet: Tarr.hu

Fizet az Apple az iPhone-ok trükkös akkuja miatt

2017-ben robbant ki a botrány, mert az Apple úgy írta meg a telefonjainak vezérlő szoftverét, hogy az elhasználódó akkumulátorok töltésének csökkenését a készülék lassításával ellensúlyozzák.

A cég azzal érvelt, hogy így megakadályozható az üzemidő csökkenése, a felháborodott felhasználók azonban szívesebbe döntöttek volna maguk a kérdésben. Az ügyet a mai napig batterygate néven emlegeti a sajtó.

A 2017-ben naprakésznek számító, az ügyben érintett iPhone 6 és 7 készülékeket azóta minden érintett lecserélte valószínűleg. A csoportos perek és fellebbezések azonban lassan haladtak. A bíróság mostanra eldöntötte, hogy az érintetteknek pénz jár vissza a vásárlásuk után, amihez maholnap hozzá is juthatnak.

apple iphone
(Photo: Alvy / Microsiervos)

A telefononként visszautalt nagyjából 65 dollárból ugyan nem lehet sarokházat vagy vízparti ingatlant venni. Ugyanakkor a technológia történetének legnagyobb olyan pere zárul, amelyet a felhasználók nyernek meg. Az Apple-nek az ügy minimum 130 millió és maximum félmilliárd dollárjába fog kerülni. Nem olyan összegek, amelyek földhöz vágják a céget.

Kárigényt már nem lehet bejelenteni, ennek 2020 októbere volt az utolsó határideje.

(Photo: Alvy / Microsiervos)

Vállalati internet: Tarr.hu

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.