Blockchain alapú tőzsdét fejleszt a londoni tőzsde

A világ legnagyobb tőzsdéinek egyike komolyan jobb megoldásnak gondolja a blockchain alapú megoldást.

Bár a blokkláncot használó eszközökről legtöbbünknek a kriptovaluták és a bitcoin jut az eszébe, maga a technológia jóval több dologra használható a háttérben. Mivel igen biztonságos, ami nem mondható el általában az interneten zajló folyamatokról, ezért éppen a hagyományos pénzügyi piacok, parlamenti választások és más csalásra, vitákra igen kényes probléma megoldására nyújt remek lehetőséget.

Most a Londoni Értéktőzsde hagyományos eszközkereskedési platformot fejleszt ezzel a technológiával. És ennek semmi köze a kriptóhoz, a Londoni Értéktőzsde (LSE) csoport hagyományos pénzügyi eszközöket kínáló blokklánc alapú platform létrehozását tervezi.

Egyszerűbb, átláthatóbb tőzsde

A Financial Times beszámolója szerint a vállalat már egy éve vizsgálja a blokklánc alapú kereskedési program lehetőségeit. Az LSE Group tőkepiaci vezetője, Murray Roos elmondta, hogy a vállalat erőfeszítései a blokklánc vizsgálata terén elértek egy olyan pontot, ahol úgy döntött, hogy megvalósítja ezt a tervet.

Roos azt is leszögezte, hogy nem fog semmit a kriptovaluták köré építeni. A vállalat azonban blokklánc technológiát fog alkalmazni a hagyományos eszközök birtoklásának, vásárlásának és eladásának hatékonyságának növelésére.

Roos szerint az ötlet az, hogy digitális technológiát alkalmazzanak, hogy a hagyományos eszközök számára „egyszerűbb, gördülékenyebb, olcsóbb és átláthatóbb” folyamatot hozzanak létre. Az LSE Csoport ügyvezetője azt is hozzátette, figyelni fognak arra, hogy a rendszer a tőzsde szigorú szabályai szerint működjön.

London, tőzsde

Roos azt is megemlítette, hogy az LSE Csoport megvárta, amíg a befektetők készen állnak arra, hogy bevezethető legyen az technológia, és a nyilvános blokklánc technológia elég jó hírű legyen, valamint igazoltan működőképes, mielőtt folytatná a projektet. Roos szerint, ha a terv megvalósul, akkor az LSE Group lesz az első olyan nagy globális tőzsde, amely teljes blokklánc-alapú ökoszisztémát kínál a befektetők számára.

A rendszer (egyelőre) nem a régit váltja majd le, hanem mellette működik majd új lehetőségként. A kulcsfontosságú módszer a tokenizálás lenne, ami a részvények digitális nyilvántartását foglalja magában, amely a blokkláncra jellemző módon lehetővé tenné a tulajdonosok és a kereskedés folyamatának hatékony nyomon követését.

Vállalati internet: Tarr.hu

 

Nem lett még álomország Liberlandből

A libertariánusok egy részének nagy álma, hogy a létező államoktól független területet hasítsanak ki maguknak. Ezt a vágyukat leginkább az indokolja, hogy mindenhol máshol adót kell fizetni, ami nem illik a filozófiájukhoz.

Az egyik ilyen csoport a szerb-horvát határon próbálkozik egy kisebb darab mocsaras területen létrehozni Liberlandet, ennek a friss államnak a nézett utána az Unherd magazin újságírója.

Liberland alapítója

Liberlandet 2015-ben találta ki Vít Jedlička cseh jobboldali-libertariánus aktivista, akinek feltűnt, hogy egy apró területdarab nem tartozik se Horvátországhoz, se Szerbiához. Az azóta eltelt nyolc évben az állam nem igazán jött létre, de képviselete van már nyolcvan másik országban. Illetve Jedlička és támogatói pedig megvettek egy szerb kempinget is, ahol felkészülnek, hogy a Gibraltár méretű szúnyogokkal teli mocsárba költözésre.

A virtuális államnak az aktivista szerint 700 ezer tagja van, de ők egyelőre online találhatók meg. A szavazati jog mértéke az adófizetés nagyságától függ, állami szabályozás lényegében nincsen. Ugyanakkor olyan állampolgárságot sem képes Liberland adni, amit bárhol a világon elismernének. Jedličkának azonban minden problémára van válasza: a leégett liberlandi lakóhajó után fizetni fog a biztosító (felmerül a kérdés, hogy mely állam mely biztosítója), a kriptópiac előbb-utóbb dicsőségesen helyre fog jönni, szorgos népük győzni fog.

Liberland vezetője
(Fotó: Richter Frank-Jurgen CC-BY)

Liberland alkotmányát természetesen a blockchainen lehet megtalálni. Az ilyen és ehhez hasonló húzások miatt a projekt népszerű a bitcoin megingathatatlan hívei között. Az pedig jól hangzik, hogy az ország egyszerre akarna Szingapúrhoz, Amerikához és Monacóhoz hasonlítani. Gyakorlatban ezek egyikére se hasonlít egyelőre, hiszen nem létezik fizikailag az ország. A szerbiai kísérlet is megbukott, ott nem tudták megtartani a munkásokat, hogy befejezzék a kemping építését. És ha sikerült is volna, felvetődne egy idő után, hogy a könnyűszerkezetű állam nem kínál egészségügyi, szociális, munkajogi védelmet. Ez összhangban van a libertariánus világlátással, de egyben fel is veti a kérdést, hogy ki akar egy ilyen országban dolgozni.

(A Jedlicka fotót Richter Frank-Jurgen CC-BY készítette.)

Talán idén bitcoinhoz jutnak a Mt. Gox károsultjai

Lassan elkezdődik el a Mt. Gox bitcointőzsde összeomlásakor károsodott ügyfelek kártalanítása. Az ügy 2014 óta húzódik.

Az első nagy bitcoinos botrány volt az amatőrök által, nem biztonságos szoftver használva működtetett Mt. Gox tőzsde feltörése. 2014-ben egyik napról a másikra eltűnt a tőzsde kasszájából 850 ezer bitcoin. Azóta is ez a legnagyobb kriptóhoz kapcsolódó bűncselekmények egyike.

Mi lehet a megoldás?

A rehabilitációs terv jelenlegi állapotában döcögősnek néz ki. Az egykori felhasználóknak ki kell választaniuk az ügyeket intéző tőzsdék egyikét, majd az igényeik benyújtása utána még 3 hónapot várni. A visszatérítést várhatóan bitcoinban, bitcoin cashben vagy valódi pénzben lehet majd kéri.

bitcoin
(Fotó: Ivan Radic CC-BY)

A kompenzációs tervet ugyan már 2018-ban engedélyezte a japán bíróság. Még így is lehet, hogy egy-két hónap csúszás beépül a folyamatba. Elvben 2023. októberének végéig kellene lezárulnia a programnak, de a Tokiói Kerületi Bírság kitolhatja ezt a határidőt – áll a kártalanító csoport közleményében.

Bitcoinban lehet kártalanítani

Idén februári hírek szerint a két legnagyobb károsult bitcoinban szeretné megkapni a betétjeit. Illetve azt a pénzt, ami azok után jár. Ez nagyjából a hackerek által ellopott betétjeik 21 százalékát teszi majd ki. Azért döntöttek emellett, mert így a nagyobb mérvű bitcoin eladás nem fogja csökkenteni a kriptovaluta árfolyamát.

A helyzetet természetesen rontja, hogy 2014-ben, a tőzsde feltörésekor az elvitt 850 ezer bitcoin ára 460 millió dollárra rúgott. A támadók 142 ezer bitcoint, 143 ezer bitcoin casht és 69 milliárd jent hagytak hátra. Mára a kriptovaluták értéke jelentősen megváltozott. Pusztán 35 ezer bitcoin és 34 ezer bitcoin cash eladásával 400 millió dollárhoz jutott a kártalanító tröszt.

Üzlet és internet: Tarr.hu

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.