A ChatGPT generatív Mesterséges Intelligenciát fejlesztő OpenAI vezérigazgatójának kirúgása és váratlan felvétele a résztulajdonos Microsofthoz felgyorsította, és valószínűleg szigorítja is az Európai Unió MI szabályozásának folyamatát.
Ahogy az Európai Unió egyre közelebb kerül a Mesterséges Intelligenciát szabályozó törvények széles skálájának elfogadásához, a törvényhozók és szakértők szerint az OpenAI vezérigazgatójának, Sam Altmannek a meglepő menesztése rávilágít a szigorú szabályok szükségességére.
Mint ismeretes Sam Altmant, a generatív mesterséges intelligencia fellendülését tavaly elindító startup társalapítóját az OpenAI igazgatótanácsa a múlt héten váratlanul kirúgta, ami pusztító hullámot indított el a technológiai világban, többek között arra késztette az OpenAI alkalmazottait, hogy tömeges lemondással fenyegetőzve vegyék rá a céget, hogyí vegye vissza Altmant. A történet csak még csúnyább lett attól, hogy társtulajdonos Microsoft azonnal felvette magához a kirúgott Altmant, és kinevezte a saját MI részlege vezetőjének. Sőt, a digitális multi az Altman kirúgása miatt felmondó OpenAI alkalmazottakat is átvenné.
Közben az Atlanti-óceán túloldalán az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az EU Tanácsa kivonatolta a mesterséges intelligencia-törvény apró betűs részét, amely egy olyan átfogó törvénycsomag, ami megkövetelné egyes vállalatoktól, hogy a Mesterséges Intelligánciákkal kapcsolatban átfogó kockázatértékelést végezzenek, és adatokat bocsássanak a szabályozó hatóságok rendelkezésére.
Az OpenAI-Microsoft céges cicaharc pedig elég rosszkor jött az amerikai cégek számára ebben a folyamatban, mert tovább erősítette az EU szakértőinek és politikusainak a véleményét, ami szerint szigorúbban kell szabályozni az MI cégeket.
Az elmúlt hetekben a tárgyalások buktatókká váltak arról, hogy milyen mértékben kellene lehetővé tenni a vállalatok önszabályozását.
Brando Benifei, a törvényekről szóló tárgyalásokat vezető két európai parlamenti képviselő egyike szerint az dráma, hogy Altmant kirúgták az OpenAI-tól, és most csatlakozott a Microsofthoz, azt mutatja, hogy az EU nem hagyatkozhat a cégvezetők által kért puhításokra a szabályozásokban, amelyek szerint nincs szükség törvényekre, hanem a cégek önkéntes önszabályozására lehet építeni a Mesterséges Intelligenciák fejlesztésénél.
Benifei szerint most már biztosan látszik, hogy a szabályozásnak, különösen a legerősebb és legjelentősebb mesterségesintelligencia-modellek esetében, szilárdnak, átláthatónak és végrehajthatónak kell lennie az EU társadalmának védelme érdekében.
Mindezeket a folyamatokat felgyorsította a céges botrány, hétfőn Franciaország, Németország és Olaszország megállapodásra jutott a Mesterséges Intelligencia szabályozásáról, ami várhatóan felgyorsítja az európai szintű tárgyalásokat.
A három kormány támogatja a “kötelező önszabályozást magatartási kódexeken keresztül” a generatív MI-modelleket használók számára, de egyes szakértők szerint még ez sem lenne elég.
Alexandra van Huffelen holland digitalizációért felelős miniszter szerint a ChatGPT körül zajló OpenAI saga aláhúzza a szigorú szabályok szükségességét. Ez a botrány rámutatott ugyanis, hogy az átláthatóság hiánya és néhány befolyásos cégtől való függés szerint egyértelműen rávilágít a szigorúbb szabályozás szükségességére.
Eközben Gary Marcus, a New York-i Egyetem Mesterséges Intelligencia-szakértője azt írta az X közösségimédia-platformon, hogy nem igazán bízhatunk abban, hogy olyan vállalatok önszabályozzák majd az MI-t, amelyeknek még saját belső irányítása is mély konfliktusba kerülhet üzleti kérdések miatt. Szerinte hiba lenne, ha az EU enyhítené az MI-törvényét, mert most nagyobb szükségü van rá, mint valaha.
Vállalati internet: Tarr.hu
