digitális vállalkozás - TARR business blog

2023-07-142023-07-14

A digitális piac legnagyobb kihívása a zöld technológia

A digitális piac zöldítése a legfontosabb és legnagyobb kihívást jelentő probléma a 2020-as években. Elég a bitcoin és más kriptovaluta piac mértéktelen energiaigényére gondolni, a hardverek ritka földfém és színesfém tartalmára vagy a digitális eszközök akkumulátorainak környezeti terhelésére.

Éppen ezért a vásárlók, és az üzleti partnerek is egyre inkább elvárják a zöld technológia megoldásait a digitális vállalkozásoknál, az energiaárak emelkedésével pedig nem utolsó szempont, hogy több a zöld megoldás energia megtakarítással jár. Így a 2020-as években a munkavégzés megszervezése során, és a kommunikációban is egyre fontosabb lesz a fenntartható, energiatakarékos működés kiemelése.

A szakértők szerint 2026-ra a vezető technológiai beszerzések 70%-ának teljesítménycélja a környezeti fenntarthatósághoz igazodik. 2023-ban minden stratégiai technológiai trendben a fenntarthatóság kulcsfontosságú téma. Ennek eredményeként a vezetőknek olyan innovatív megoldásokba kell befektetniük, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati (ESG) igényeknek, amelyek összhangban vannak a fenntarthatósági célkitűzésekkel. A digitális iparágak mellett a zöld technológiák természetesen egyre elterjedtebbek számos iparágban. Példák a tisztább alternatívák, mint az elektromos áram szolgáltatás, a megújuló energiaforrások, például a zöld hidrogén megjelenése. Összefoglalva, a zöld technológia dominanciája összekapcsolja az iparágakat és elősegíti az innovációt, ezáltal fűti a gazdaságot.

A zöld technológia digitális alapkövei

Az IT szektorban tehát folyamatosan fejlődnek és jelennek meg új zöld technológiák, amelyek segíthetnek csökkenteni az iparág környezeti lábnyomát. Az alábbiakban néhány fontos új zöld technológiát mutatunk be:

Zöld adatközpontok: Az adatközpontok hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, de egyre inkább megjelennek olyan technológiák és megoldások, amelyek segítenek csökkenteni a hatásukat. Ilyen például a hatékonyabb hűtési rendszerek használata, a megújuló energiaforrásokkal való működtetés, valamint a hulladékhő felhasználása, például a környező lakóházak fűtésére.

Energiahatékony szerverek: Az energiahatékony hardverek és szerverek fejlesztése lehetővé teszi az IT infrastruktúra hatékonyabb működését, és csökkenti a szükséges energiafogyasztást. Mivel az IT szektorban viszonylag gyakori az eszközök cseréje, így a gyors és zökkenőmentes váltás is megoldott. Az új eszközökben a fejlett energiagazdálkodási rendszerek, az alacsony fogyasztású processzorok és a speciális energia megtakarítási technológiák mind hozzájárulnak az energiahatékonysághoz.

Zöld adatkezelés és tárolás: Az adatok hatalmas mennyisége jelentős energiaráfordítást igényel a tároláshoz és feldolgozáshoz. Az új technológiák, például a tömörítés és a deduplikáció, segítenek csökkenteni az adattárolási igényeket, valamint az energiafogyasztást.

Virtualizáció és felhőalapú szolgáltatások: A virtualizáció és a felhőalapú szolgáltatások lehetővé teszik az erőforrások hatékonyabb kihasználását. Az egyetlen fizikai szerver több virtuális szerveren történő futtatása csökkenti a hardverigényt, így kevesebb energia szükséges a működéshez.

Okos épületek és energiahatékony infrastruktúra: Az IoT (Internet of Things) és a szenzortechnológiák alkalmazása révén okos épületek és energiahatékony infrastruktúrák hozhatók létre. Az energiafogyasztás automatikus szabályozása, a hőmérséklet- és világításszabályozás, valamint a fogyasztásmérési adatok elemzése, a digitális iker technológia mind hozzájárulnak az energiahatékonysághoz.

Ez csak néhány példa az új zöld technológiákra az IT szektorban. Az iparág folyamatosan fejlődik, és új megoldások jelennek meg a fenntarthatóság előmozdítása érdekében, amelyeket mindig érdemes követni.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-07-072023-07-07

A Metaverzum bukása és reményei

Üzleti és piaci szempontból bukott erre az évre a Metaverzum, de azért nem kell még temetni. A VR világ bukásának az okait, és a jövő lehetőségeit mutatjuk meg.

Mindig voltak és lesznek olyan technológiák, amelyeknek jó ideig várják a berobbanását, ami aztán sohasem valósul meg. Általában minél inkább elhúzódik az a bizonyos berobbanás, annál inkább valószínű, hogy egy újabb technológia egyszerűen átlép a reménybeli régin, és végleg elmossa azt. Példának azoknak, akik már éltek egy keveset a technológia világában, ott lehet a WAP technológia, a Wireless Application Protocol, ami tulajdonképpen gy lebutított internet lehetőség volt a nyomógombos telefonokra az okostelefonok előtt. 5-6 évig jósolták a szakemberek, hogy a jövő évben most már berobban a WAP szolgáltatás, és tömegek fogják használni, mert nagyon hasznos információk érhetők el rajta keresztül. Mindez igaz volt, de a WAP kezelése a nyomógombokkal nehézkes volt, a kinézete és a design szegényes, és amikor jött az első érintőképernyős iPhone 2007-ben, pár hónap alatt elsöpörte a soha be nem robbant WAP-ot.

A Metaverzum az új WAP?

Messze nincs vége a Metaverzumnak, de a 2023-as év egyértelműen a Mesterséges Intelligencia éve, és a Metaverzum bukott egy hatalmasat. Az olyan vállalatok, mint a Disney és a Microsoft, jelentős lépéseket tettek a metaverzum kutatásaik leállítására. Míg a Disney teljesen felszámolta részlegét, a Microsoft bezárta a virtuális valóság (VR) szervezetét, amelyet korábban felvásárolt. Ez az iparági elmozdulás azt tükrözi, hogy a Mesterséges Intelligenciát előnyben részesítik, mint jövedelmezőbb befektetést, a Metaverzum ugyanis rövid távon kevésbé ígéretes kilátásnak tekinthető.

A legnagyobb csapást mégis a Facebook/Meta elfordulása jelentette. Mark Zuckerberg korábban egyértelműen a Metaverzum irányába akarta állítani a Facebook jövőjét, és akkora összeget ölt a fejlesztésébe, amit senki nem tudott volna megtenni, 10 milliárd dollár volt a belépő a cég számára a VR-világba. Összehasonlításképpen: az Apple és az AT&T közösen 2004 és 2007 között körül-belül 150 millió dollárból fejlesztették ki az iPhone-t.

Zuckerberg célja az volt, hogy olyan világot hozzon létre, amely élethű Avatárokkal, élethű környezetben működik, a szabadidő, és a bevásárlás és a munka világában is egyaránt használható. Utóbbi a home office divatját figyelembe véve nagyon vonzó lehetne a munkaadóknak, hiszen a megbeszéléseken, munka közben Avatárral jelen lévő alkalmazottak követése leegyszerűsödne. A Facebookból Meta névre váltó cég kutatásainak Metaverzuma azonban sokban hasonlított a WAP-ra: nehézkes volt kezelni, a design messze nem volt kielégítő, és, bár az alkalmazottaknak kötelező volt használni, aki kipróbálta nem érezte magát komfortosan a VR-világban. 2022 novemberében aztán kipukkadt a lufi, a Meta részvényei esni kezdtek.

A VR-szemüvegek gyártása óriási veszteséget termelt a cégcsoportnak, a Meta Platforms 2022. harmadik negyedéves számai elmaradtak az elemzői várakozásoktól, és akár több ezer fős elbocsátásokról volt szó, elsősorban a Metaverzum fejlesztését végző cégekből. De már előtte, augusztusban távozott a Metától a Horizon VR-közösségi platform vezetője, Vivek Sharma, aki a Metaverzum grafikus élményéért volt felelős. A Metaverzum fejlesztéséhez nagy MI kutatórészleget is felépítő Meta azért ebben a szegmensben mégis profitált a projektből a fejlesztéseket tekintve.

Ezért nem tört át a Metaverzum

A bukás egyik oka a technológia ára volt. A jó minőségű VR-szemüvegek, vagy az azokat működtető számítógépek rendkívül drágák jelenleg. Az olcsóbb eszközök használhatóak, de nem adnak annyira jó élményt. A munka világában pedig a legtöbb magyar és külföldi cég is elgondolkodna, hogy adjon-e minden mezei munkavállalójának két-három millió forint értékű hardvert a munkához, aminek ráadásul nagy az amortizációs költsége. És ha már adna ilyen gépeket, nagy eséllyel letiltaná a használatát munkaidő után éppen az amortizáció veszélye miatt, így a szabadidő eltöltése a bevásárlások intézése sem lenne adott a Metaverzumban.

A másik ok, amiért egyébként rosszul érezték magukat a felhasználok a VR-világban, hogy valami eszköz, megoldás hiányzik még, amivel komfortosan mozoghatunk, élhetünk a Metaverzumban. Nem feltétlenül Steven Spielberg 2018-as Ready Player One című, a népszerű játékon alapuló filmjében megjelenített futópaddal kombinált ejtőernyős felszerelésére gondolunk, de valami még hiányzik, mint a korai, tollal manipulálható érintőképernyőkből, mert sokkal életszerűbb az ujjunkkal böködni az oktostelefont.

Mi lehet a jövő?

Bár 2023-ban az MI robbanásszerű fejlődése elmosta a VR-világot, a Metaverzumnak biztosan van jövője.

A klímaváltozás és más piaci, környezetvédelmi okok miatt minden előrejelzés szerint az utazások száma drasztikusan csökkeni fog a közeli jövőben. Emiatt nagy nyomás lesz a tech cégeken, hogy alakítsanak ki utazás nélkül elérhető virtuális környezetet, bevásárlóközpontokat, szabadidős lehetőségeket. Márpedig amikor ilyen igények vannak, akkor pénz is jut a kutatás-fejlesztésre, ráadásul egy olyan témában, aminek a fejlesztése már 20 évre nyúlik vissza. Gondoljunk csak a COVID-19 járvány alatt feltűnő konferencia applikációkra, a Zoom, Google Meet, Microsoft Teams gyors befutására. A Zoom azóta az MI-t is beleépítette az appba.

Ilyen helyzetben pedig gyakran érkezik az a bizonyos ötlet, amitől komfortos is lesz a technológia, ilyen kis lépés volt az Apple AR szemüvegének megjelenése, ami a VR-szemüvegek és a Google Glass tulajdonságait is magán viseli, igaz az ára sajnos még mindig rendkívül magas.

A Metaverzum használatához szükséges eszközök ára sem lehet örökké az egekben, minthogy a tárhelyek mérete, a gépek teljesítménye is exponenciális ütemben növekszik minden évtizedben, ennek alapján a tökéletesen realisztikus VR-világ megteremtéséhez is hamarosan elérhető áron kell hozzáférnünk.

Végezetül a Metaverzum már a korai cyberpunk művekben William Gibson és Neal Stephenson műveiben is központi szerepet játszik, az emberiség egyik nagy álmának mondható, és ezek az álmok eddig mindig önbeteljesítő jóslatok lettek Jules Vernétől Stanislaw Lem műveiig. A gazdasági, piaci helyét már látjuk, lehet, hogy még drága, hogy az élmény lehangoló, de mindig lesz majd, aki fejleszteni akarja, piaci, pénzügyi vagy vizionárius vállalkozók. Hogy milyen megoldásokkal és technológiai környezetben, az már más kérdés.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-06-282023-06-29

Megtorpant a felhő technológia, mi lehet a jövője?

A felhő alapú technológiák már nem a jövőt, hanem a jelent képviselik, mégsem nőnek olyan arányban a bevételeik, mint prognosztizálták.

A három vezető felhőszolgáltató, az Amazon, a Microsoft és a Google, amelyek 2022 harmadik negyedévében a felhőre fordított kiadások 63%-át fedték le, lassabb bevétel növekedésről számoltak be 2022-ben, mint 2021-ben, és ez idén sem lesz másképp.

Miért torpant meg a felhő technológia?

Az ok részben a világgazdaság megtorpanása volt, amely miatt minden cég visszafogta a költségeit, de nemcsak ez volt a probléma. A felhő technológiák ára nem csökkent a várt mértékben. Köztudott, hogy a digitális technológiák ára kezdetben mindig drága, aztán, ahogy teret nyer, az ár általában drasztikus zuhanásba kezd. Ez itt nem történt meg, sőt a felhőszolgáltatók ténylegesen elkezdték emelni az áraikat. A Google 2022-ben megemelte egyes felhőszolgáltatásainak árát, 2023-ra pedig további emeléseket terveznek. Ez azt jelenti, hogy az adattárolási költségek nőnek, ami azért probléma, mert a vállalatoknak terabájtnyi adatai vannak a felhőben, ezért ez jócskán növeli a kiadásaikat.

A biztonság is kérdés

Az idők során a vállalatok álatlában több különféle felhőszolgáltatásra iratkoztak fel különböző cégektől, ráadásul mindegyik saját számlázási módszerrel rendelkezik, vagyis más és más alapon állapítják meg a szolgáltatások árát. Ez gyakran áttekinthetetlenné teszi azt, hogy a vezetők átlássák a költségeket.

Azt is nehéz biztosítani, hogy ezek a heterogén megoldások együtt IT szempontból hatékonyan működjenek. De az IT-környezet megnövekedett összetettsége növelte a biztonsági kockázatot is az adatok kezelése során, hiszen egyik felhőszolgáltatóból a másikba vándorolnak az adatok, és mindegyiknek más biztonsági protokolljai vannak.

Mit hoz a jövő?

Ennek ellenére a felhő technológia a jövőben is az alapja lesz a cégek adatforgalmának és tárolásának, hiszen számtalan előnye van a saját tárolókon való munkával szemben. A felhő alapú technológia ma már az alapvető üzleti stratégia része a cégek többségénél, így biztosan növekedni is fog, de a cégek a jövőben sokkal jobban fognak figyelni a költségeire, mint korábban. Sőt az optimalizálás és a MultiCloud megjelenése annyi feladatot adhat, hogy a cégek akár külső IT segítséget is igénybe vehetnek a felhő adta lehetőségek jobb kihasználásához, és az adatok rendezéséhez, ahogy az 5G elterjedése is fűtheti a bárhol elérhető adatok piacát.

Válallati internet: Tarr.hu

2023-06-162023-06-22

Mire jók a digitális ikrek, és miért fontosak a gazdaságban?

Egyre épülnek a hidak a digitális világ és a valóság között, és ez mindenkinek jó lehet.

A digitális ikrek valós folyamatok, műveletek vagy termékek virtuális szimulációi, amelyek segítségével új ötletek tesztelhetők biztonságos digitális környezetben. A tervezők és mérnökök digitális ikreket használnak fizikai objektumok újrateremtésére a virtuális világokban, így minden elképzelhető körülmény között tesztelhetik a valós kísérletek magas költségei nélkül. 2023-ban még több digitális ikerpárt fogunk látni, a gyáraktól a gépipartól az autókon át a precíziós egészségügyig és persze az építészetig. A digitális iker technológia az Ipar 4.0 egyre fontosabb mérföldköve lesz, vagyis a legújabb ipari forradalom egyik motorjává válik.

Ezt a folyamatot a 3D nyomtatás fejlődése (tágabban a számítástechnika töretlen fejlődése) és a digitális iker technika folyamatos fejlesztése fűti, és évről-évre olcsóbbá teszi a tervezés, tesztelés és a gyártás-működtetés folyamatát.

digitális ikrek 3D nyomtatás — A digitális ikrek a 3D nyomtatással kiegészülve gyors megoldást jelenthetnek – Illusztráció: Pexels.com

Ha egy bonyolult gép, épület mellé létrehozunk egy digitális ikret, gyorsan és olcsón kipróbálhatjuk rajta a változtatásokat, fejlesztéseket, amivel meggyorsíthatjuk a megújításuk vagy akár a karbantartásuk folyamatát. Nem véletlen, hogy az építészet terén gyorsan népszerűvé vált a digitális iker technológia, hiszen az épületek felújítása, az épületgépészet terén rendkívül hatékonyan használható.

A 3D nyomtatásnak is lendületet adtak a digitális ikrek

Sok esetben a virtuális világban végzett tesztelés után a mérnökök módosíthatják és szerkeszthetik az alkatrészeket, majd 3D nyomtatási technológia segítségével létrehozhatják azokat a valós világban.

De teljes munkafolyamatok, egész gyárak, gyártósorok működése is modellezhető a digitális ikrekkel. A belső hálózatok, az internet és a IIoT (az ipari dolgok internete) lehetővé teszik itthon is a digitális ikrek létrehozását, aminek segítségével elemezni, fejleszteni lehet a termelés hatékonyságát, akár csökkenteni az energiafelhasználást vagy új munkafolyamatokat beépíteni a meglévők közé. Ezek a vezérlőrendszerek valós időben képesek javítani a termelékenységet, de az okos és intelligens, tehát Mesterséges Intelligenciával támogatott eszközök akár maguk is képesek optimalizálni a folyamatokat emberi közbeavatkozás nélkül.

Így a digitális ikrek használata olyan hatékonyságot növelő eszköz lehet, amely igazi verselőnyt nyújt a használójának.

2023-06-08

Így segít megúszni az unalmas meetingeket a Zoom

A mesterséges intelligenciás hírek terepét nagyrészt uralják a GPT szöveggenerátorok. Azonban a számítógépes nyelvfeldolgozásnak vannak kevésbé látványos, ám sokat ígérő újdonságai is. Az egyik lényeges irány, amit bárki használhat, a beszéd szöveggé alakítása. Ez még magyarul is elérhető, a hazai fejlesztésű Alrite vagy a Happy Scribe és az Otter is képes a magyar beszédet viszonylag jó minőségben leírni. (Tapasztalatunk szerint az Alrite dolgozik a legkevesebb hibával, ha jó minőségű felvételt töltünk fel.)

Hasonlóan lényeges kutatási irány, hogy a szövegfeldolgozó szoftverekkel remekül lehet hosszabb szövegekből rövid összefoglalót generáltatni. A Zoom pedig rájött arra, hogy ezt a két funkciót összekötve meg tudja oldani a meetingek legnagyobb problémáját. Nem azt, hogy megtartják őket, hanem azt, hogy emberek kimaradnak belőle, nem figyelnek, vagy egyszerűen csak kikapcsol az agyuk egy különösen hosszúra nyúló megbeszélés alatt. Innen már csak vállalati szélessávú net kell.

Meeting összefoglalva

A cég már márciusban bejelentette, hogy készül a meeting összefoglaló funkció. Azonban most kezdték el szűk körben tesztelni a hétköznapi felhasználók között is. A megoldás még nem tökéletes, igaz a hiba nem szoftver természetű. Egyelőre csak a megbeszélést összehívó fél adhatja ki az összefoglaló készítése parancsot és ő küldheti el a résztvevőknek chaten vagy emailben.

Az új funkciók a Zoom korábban meghirdetett okosfunkciói közé kerülnek be. Ilyen például a megbeszélések automatikus tagolása. És tervben van további, az OpenAI és az Anthropic cégek szoftvereire épülő MI-s funkció bevezetése is.

Nem kérdés, hogy a felesleges meetingek meg nem tartása még jobb megoldás lenne. Ugyanakkor ahhoz teljes cégek munkaszervezési kultúráját kellene megváltoztatni. A világ ettől valószínűleg jobb hely lenne, de a Zoomtól nem lehet elvárni, hogy a világ jobbátételét tűzze ki célul. Addig is a felesleges meetingek közben pasziánszozás, majd a rövidített összefoglaló elolvasása valószínűleg sokaknak jön majd jól.

(Fotó: Tom Wolf CC-BY)