Mesterséges Intelligencia

Miután egyértelműen a Mesterséges Intelligencia a közeljövő gazdaságának egyik fontos, ha nem a legfontosabb motorja, az Európai Unió is nagyon szeretne egy saját mesterséges intelligencia óriáscéget. A német startup, az Aleph Alpha lehet a legnagyobb reményük.

Azt már a social media oldalak kapcsán tudja az EU, hogy mekkora hátrány, ha az európai vásárlók adatait külföldi országban tárolják, és ott is elemzik, mivel minden jelentős social media oldal az Egyesül Államokban működik. Az EU nem véletlenül régóta bünteti az adatvédelem és az adatbiztonság miatt az amerikai technológiai óriásokat. És látva az MI gyors fejlődését nem akarnak passzív megfigyelők lenni, amikor egy ilyen hatalmas új gazdasági lehetőség forog kockán.

Ma az európai technológiai világban két mesterségesintelligencia-cégek izgatja a befektetőket, a leggyakrabban felmerülő nevek a Mistral, egy francia startup, amely 100 millió dollárt gyűjtött össze anélkül, hogy egyetlen terméket kiadott volna, ami némileg komolytalanná teszi a próbálkozásait. A másik a Jonas Andrulis által alapított Aleph Alpha nevű cég, amely generatív mesterséges intelligencia értékesítésével foglalkozik. és nyújt szolgáltatást vállalatok és kormányok számára, és már több ezer fizető ügyfele van.

Az iparág szkeptikusai azért megkérdőjelezik, hogy a vállalat valóban versenyezhet-e ugyanabban a bajnokságban, mint a Google és az OpenAI, amelynek a ChatGPT-je elindította a generatív MI jelenlegi fellendülését. Az Európai Unióban azonban sokan abban reménykednek, hogy az Aleph Alpha képes ellensúlyozni az amerikai dominanciát abban az MI iaprágban, ami legtöbbük szerint egy új korszak meghatározó technológiája lesz.

Miközben Andrulis hangsúlyozza, hogy cége nem egy „nacionalista projekt” – rengeteg amerikai dolgozik ugyanis az Aleph Alfánál –, úgy tűnik, jól érzi magát Európa élén az MI fejleszteséek terén. Sőt nyilatkozatai szerint személy szerint nagyon érdekeli, hogya segíthet Európának a cookie-banneren túlmutató adatelemzésben és adatgyűjtésben.

A most 41 éves Andrulis három évet töltött mesterséges intelligencia fejlesztésével az Apple-nél, mielőtt 2019-ben távozott, hogy egy nagyvállalat korlátain kívül tárhassa fel a technológiában rejlő hatalmas lehetőségeket. Az sem véletlen, hogy az Aleph Alfát Heidelbergben, a nagy történelmi hagyatékkal bíró délnyugat-németországi városban alapította meg. A cég nagy nyelvi modellek felépítésén kezdett dolgozni, egy olyan mesterséges intelligenciatípushoz, amely azonosítja az emberi nyelv mintáit annak érdekében, hogy saját szöveget állítson elő, vagy akár hatalmas számú dokumentumot elemezzen. Két évvel később az Aleph Alpha 27 millió dollárt gyűjtött össze, de ez az összeg várhatóan eltörpül az új finanszírozási kör mellett, amit Andrulis tippjei szerint a következő hetekben jelenthetnek be.

Gyakornok MI

Jelenleg a cég ügyfelei – amelyek a bankoktól a kormányzati szervekig terjednek – az Aleph Alpha LLM-jét használják új pénzügyi jelentések készítésére, több száz oldalas szövegek, elemzések tömör összefoglalására és olyan chatbotok létrehozására, amelyek szakértőként segítenek egy adott vállalat működésében. A cég ökölszabálya, hogy amit meg lehet tanítani egy gyakornoknak, arra az Aleph Alpha technológiája is képes. A kihívás az számukra, hogy az MI-t testreszabhatóvá tegyék, hogy az azt használó vállalkozások képesek legyenek maguk irányítani, és beleszólhassanak a működésébe. “Ha Ön egy nagy nemzetközi bank vezetője, és egy nagyon sértő és szarkasztikus chatbotot szeretne, akkor azt hiszem, hogy minden joga megvan megvan ahhoz, hogy meg is tudja csinálni.” – vallja Andrulis.

De Andrulis az LLM-eket (a hatalmas mennyiségű adat feldolgozására képes MI-k ezek, a generatív MI-k, így a ChatGPT is ilyen) csak az első lépcsőfoknak tekinti. „Amit mi építünk, az általános mesterséges intelligencia” – mondja. Az AGI-t, mint ismeretes, széles körben a generatív mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok végső céljának tekintik – egy mesterséges, emberszerű intelligenciát, amely sokféle feladatra alkalmazható.

A biztonsági és nyelvi kérdések is fontosak

A vezető iparági vállalati csoport, a AI Association szerint az Aleph Alpha eddigi munkája – a vállalat 10 000 ügyféllel működik együtt mind az üzleti életben, mind az egyes kormányzatokban – azt mutatja, hogy képes felvenni a versenyt, vagy legalábbis együtt fejlődni a terület feltörekvő óriásaival. Ez pedig egyértelműen azt mutatja, hogy valóban van értelme ilyen típusú modelleket fejleszteni és kínálni Németországban. Különösen, ha olyan kormányzati intézményekről van szó, amelyek egyértelműen olyan megoldást szeretnének, amelyet Európában fejlesztenek és működtetnek.

Tavaly az Aleph Alpha megnyitotta első adatközpontját Berlinben, hogy jobban ki tudja szolgálni a szigorúan szabályozott iparágakat, például a kormányzati vagy biztonsági ügyfeleket, amelyek biztosítani szeretnék, hogy érzékeny adataik Németországban maradjanak, ne vándoroljanak más földrészekre. Az AI Association szerint a privát adatok tengerentúli küldésével kapcsolatos aggodalom azonban csak az egyik oka annak, hogy fontos az európai mesterséges intelligencia fejlesztése. A másik fontos ok az, hogy megkerülhetetlen annak a biztosítása, hogy az európai nyelveket ne zárják ki az MI-fejlesztésekből.

Az Aleph Alpha modellje már tud németül, franciául, spanyolul, olaszul és angolul kommunikálni, képzési adatai pedig az Európai Parlament által közzétett többnyelvű nyilvános dokumentumok hatalmas tárházát tartalmazzák. De nemcsak a vállalat mesterséges intelligenciájának nyelvei hangsúlyozzák európai eredetét. A működés során az átlátható döntéshozatalra helyezték a hangsúlyt, ami a fekete dobozként működő mesterséges intelligenciarendszerek problémája elleni küzdelem része, vagy az ismert MI hibára, a hibás információk magabiztos megosztására is válasz lehet.

Az Aleph Alpha attól teljesen új, hogy képes megmagyarázni a mesterséges intelligencia a döntéseit. Andurlis példája nyomán, amikor megkérjük Aleph Alpha MI-modelljét, hogy írja le H. P. Lovecraft novellájának, a The Terrible Old Man-nek a főszereplőjét, a mesterséges intelligencia azt válaszolja: „A szörnyű öregembert fizikailag és mentálisan is rendkívül gyengének írja le a mű.”

Ezután a szövegen belül a felhasználó rá tud kattintani a mondat egyes szavaira, hogy nyomon követhesse, mi alapján döntött az MI arról, hogy leírja, amit állít. Ha a „mentálisan” szóra kattintunk, akkor az MI a novella azon szövegrészére utal, amely a döntést megalapozta. És ez a funkció képekkel is működik. Amikor a mesterséges intelligencia leír egy képet a Heidelberg felett lenyugvó napról, rákattinthatunk a „naplemente” szóra, és az MI ismét megmutatja a működését – négyzetet rajzol a kép azon része köré, ahol a horizont vörös és sárga rétegekké halványul.

Ez még az AI-szakértők számára is újszerűnek tűnik. „Kísérletezni kezdtek olyan megbízható mesterségesintelligencia-funkciókkal, mint például a megmagyarázhatóság, amelyeket korábban nem láttam” – mondta Nicolas Moës, a Future Society agytröszt európai MI-irányítási igazgatója.

Márpedig az ilyen jellegű funkciók szélesebb körben elterjedhetnek, sőt létfontosságúak lehetnek ha valaki az EU területén akar majd létezni a piacon, miután az EU elfogadja az MI-törvényt, amely átfogó jogszabályt tartalmaz, és amely várhatóan átláthatósági követelményeket is tartalmaz majd. A kereskedelmi testületek, köztük a német Mesterséges Intelligencia Szövetség is tart attól, hogy a túlságosan tág és megterhelő szabályok lelassíthatják Európa saját fejlesztésű Mesterséges Intelligencia-óriásának létrehozására irányuló erőfeszítéseit, és arra kényszeríti a startupokat, hogy az innováció helyett az új szabályok betartására összpontosítsanak. Moës azonban ennek az ellenkezőjét állítja, szerinte a szigorúbb szabályok segíthetnek az európai mesterséges intelligencia vállalatoknak jobb termékeket építeni, és egyfajta minőségi szabványt létrehozni, ami más, szigorúan szabályozott európai iparágak sikerét tükrözi. „A német autókat is azért tekintik jobbnak, mert a szigorúbb európai szabályozás miatt teljeskőrű, alapos tesztelési folyamat zajlik” – mondja.

Nem jobb, de legalább átlátható

Másrészt az is tény  Aleph Alpha nem ér el jobb eredményeket amerikai versenytársainál azokban a szabványosított tesztekben, amelyeket a vállalatok az új MI-modellek hatékonyságának bizonyítására használnak. Tehát kiugróan biztosan nem jobb, mint az amerikai és más országbeli versenytársai. Az EU azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy életképes versenyzőre van szüksége az MI piacon, és nem csak gazdasági okokból. Az EU Mesterséges Intelligencia ágazata azzal érvel, hogy az európai vállalatok valószínűleg érzékenyebbek az olyan kérdésekre, mint a magánélet és a diszkrimináció, mint az amerikai vagy más országokból származó társaik. Az Egyesült Államokból származó MI-k nem az európai értékeket képviselik szerintük, és ezt már a social media oldalak problémáiból is láthatták. Hogy melyek ezek a különbségek? Andrulis az Aleph Alpha főnöke a Facebook 2017-es képlevételei körüli felháborodásra utal, amikor Michelangelo híres márványszobrát, a Dávid szobrot ábrázoló képet töröltek a meztelensége miatt „Az a tény, hogy Michelangelo Dávidját nem tesszük közzé a Facebookon a meztelenség miatt, ez nem harmonizál európai értékekkel” – vélte Andrulis. Bár a Facebook saját állítása szerint a meztelenséget ábrázoló festmények és szobrok képei a szabályzata szerint már engedélyezettek, azért magunk is sok abszurd tiltással szembesülhettünk a Meta univerzumban.

Más részről ahogy a cikk elején szó volt róla, pont Andrulist nem érdekli mélyen ez a probléma. Véleménye szerint nem az ő dolga eldönteni, hogy az európai értékeket miként ültessék át mesterséges intelligenciába. Az ő szerepe annyi, hogy olyan technológiát építsen, amely kiválóan működik, átlátható és ellenőrizhető. És egyébként már az utóbbi két cél is több, mint amit az eddig befutott MI modellekről elmondhatunk.

Vállalati internet: Tarr.hu