Az érzelmi mesterséges intelligencia lesz jövőre az egyik legfontosabb kérdés

mesterséges intelligencia

Ahogy egyre több cég használja a mesterséges intelligenciát, és egyre több ügyfél, vásárló vagy a munkája során a dolgozó ember találkozik az MI-vel, egyre fontosabb lesz, hogyan érti az emberi érzelmeket az MI. És végül, de nem utolsósorban, ha tényleg megérti az emberi érzelmeket, az újabb hatalmas területeket jelent majd az alkalmazása számára.

A  Human-AI Interaction (Emotional AI), vagyis az érzelmi mesterséges intelligencia tehát fontos lesz azért, mert nagyon sok ember fog napi szinten dolgozni a MI-vel. És fontos lesz azért, mert újabb területeken működhet majd rendkívül hasznosan, ha tényleg megérti, és jól reagál majd az emberi érzelmekre. De megértheti-e valaha?

Az érzelmeket nehezen tanulja a mesterséges intelligencia

Alapvető probléma, hogy az emberi érzelmek, és az azok alapján adott interakciókat elképesztően bonyolult szociális, történelmi és kulturális folyamatok alakították, és ezeket száz százalékban szinte lehetetlen megismertetni az MI-vel. Így az elért haladás ellenére számos kihívást jelent az emberi érzelmek átfogó megértése.

A problémák:

Szubjektivitás és kontextus: Az érzelmek erősen szubjektívek, és kulturális, társadalmi és személyes tényezők befolyásolják őket. Az érzelmek pontos értelmezéséhez meg kell érteni azt a kontextust, amelyben felmerülnek, ami összetett és sokrétű lehet.

Nem verbális jelzések: Az emberek nem verbális jelzésekkel, például testbeszéddel, gesztusokkal és hangszínnel közvetítenek érzelmeket. Jelentős kihívást jelent megtanítani a gépeket ezeknek a jeleknek a pontos felismerésére és értelmezésére. Teljesen mást jelent egy mosoly Magyarországon vagy például Japánban, ahol inkább a zavar, mint a vidámság jele, de a kutatásokban leírt 19 különböző mosolytípus közül csak hat fordul elő, amikor az emberek jól érzik magukat. Akkor is mosolygunk, amikor fájdalmaink vannak, zavarban vagyunk és kényelmetlenül érezzük magunkat – és ez a megkülönböztetés csak a bonyolult kulturális kontextus alapján vonható le.

Kétértelműség és összetettség: Az érzelmek gyakran kétértelműséget és összetettséget mutatnak, ami megnehezíti, hogy különálló címkékbe sorolják őket. Az érzelmi állapotok gyorsan fejlődhetnek, és olyan finom változatokban nyilvánulhatnak meg, amelyeket a gépek számára nehéz lehet pontosan felismerni.

Érzelmi intelligencia: Az érzelmek megértése többet foglal magában, mint puszta felismerés; megértést, empátiát és megfelelő válaszokat igényel. Ezek az érzelmi intelligencia néven emlegetett tulajdonságok továbbra is megfoghatatlanok a gépek számára, mivel hiányoznak belőlük az emberi tapasztalatok és a tudatosság.

mesterséges intelligencia

Az ember-MI kapcsolatokban muszáj figyelni rá

Ahogy a világ fejlődik, a humán-AI csapatok (HAT) egyre jobban képesek teljesíteni a feladatokat. Ennek köszönhetően elengedhetetlenné vált az emberek és a mesterséges intelligencia közötti interperszonális dinamizmus megértése, hogy a munka teljesítményét és hasznát maximalizálni lehessen.

Tekintettel az ember-ember csapatstruktúrán belüli érzelmi kommunikáció bizonyított hasznosságára, nagyon fontos, hogy az MI-ből származó pozitív érzelmek milyen természetűek lesznek az emberi csapattársakon. Márpedig a kutatások szerint az MI csapattársak elfogadásakor az emberi csapattársak előnyben részesítik az érzelmi történések megértését, valamint azt, hogyha az MI tudja, hogy milyen érzelmek elfogadhatóak egy adott szituációban.

Az eredmények azt is mutatják, hogy az érzelmek integrálása a mesterséges intelligenciába pozitív hatással van az emberi felfogásra és viselkedésre egy feladat során. Vagyis az érzelmek állapotfrissítésként működnek, amely lehetővé teszi a csapattársak számára, hogy ne csak jobban megértsék csapattársaik mentális állapotát, hanem megértsék azt is, hogyan érzékelik az MI csapattársak a körülöttük lévő helyzetet, ez pedig növeli a bizalmat az emberekben az MI iránt. Ez együttesen betekintést nyújt abba, hogy az MI érzelmi kifejezései hogyan befolyásolják a társadalmi támogatás megítélését a szélesebb emberi-MI csapatban.

Az érzelmi mesterséges intelligencia lehetőségei

Sokak szerint a különösen magas érzelmi intelligenciát igénylő munkákat soha nem lehet automatizálni: az egészségügyben, a szociális munkában, a tanításban, a marketingben és a tanácsadásban végzett munkákhoz magas szintű érzelmi intelligencia szükséges. Ezeknek a szakembereknek képesnek kell lenniük arra, hogy együtt érezzenek pácienseikkel vagy ügyfeleikkel, és szükség esetén segítséget nyújtsanak, ezt belátható időn belül nehezen pótolja az MI.

Az egyszerű ügyfélszolgálat során azonban például nincs szükség ilyen mély figyelemre, illetve nem is feltétlenül az ügyfélszolgálatost váltja le az MI, hanem az ügyfél viselkedését elemezve a vevőszolgálatos fülhallgatójába mondhat instrukciókat, mikor legyen megértőbb, mikor legyen gyorsabb vagy éppen mikor magyarázza el lassabban, részletesebben az adatokat.

Az autóiparban is érzelmi MI-t használnak az autók gyártása során a vezető érzelmeinek és az utasok élményeinek nyomon követésére, hogy fokozzák a közúti biztonságot és az utasok kényelmét. Vagy az IoT és más okoseszközök a hang- és arcelemzés által meghatározott érzelmi állapotok alatt működhetnek az érzelmi mesterséges intelligencia integrálásával. Például egy intelligens klímaberendezés automatikusan elindulhat, ha úgy tűnik, hogy az ügyfél túlmelegszik.

De a háttérben segít már érzelmi MI a munkahelyi környezet optimális tervezésében. A fizikai munkaterület kialakításának és kényelmének fokozása érdekében a munkahelyi tervező az érzelmi MI-t használja, amely figyeli a dolgozókat a munkahelyén, és elemzi a belső közösségi hálózatokon és fórumüzenetekben uralkodó hangulatot. És persze a marketingben és akár a HR területen is fontos szerepe van. Az oktatásban pedig tanári asszisztensként segít az oktatónak, mert az érzelmi mesterséges intelligencia képes meghatározni, hogy a tanulók elégedettek vagy csalódottak-e az órákkal. Ennek eredményeként a tanárok módosíthatják módszereiket az óraterhelés beállításához.

Vállalati internet: Tarr.hu

 

A Z generáció más korúakkal a munkahelyen – Előny vagy hátrány?

z generáció, más generációk

Egy munkahelyen átlagosan legalább három generáció tagjai dolgoznak együtt. A technológia exponenciális fejlődésével azonban egyre nagyobb lehet a szakadék a baby boom generáció és a Z generáció tagjai között. Előny a radikálisan más látásmód a digitális világban, vagy hátrány?

A baby boom generáció (születési év: kb. 1946-1964 között), az X generáció (születési év: kb. 1965-1980 között), az Y generáció (születési év: kb. 1981-1996 között) és a Z generáció (születési év: kb. 1997-2012 között) különböző életkorú és kulturális hátterű egyének csoportjai. Amikor ezek a generációk egy munkahelyen együtt dolgoznak, előfordulhatnak olyan kihívások és problémák, amelyek befolyásolhatják a munkahelyi dinamikát.

Íme néhány lehetséges probléma a Z generáció és az idősebbek között

A leginkább szembetűnő probléma az, amit a kommunikációs kihívások jelentenek. A különböző generációk más kommunikációs stílusokat és preferenciákat követelhetnek meg. Például az X generáció hajlamosabb lehet az e-mail használatára, míg a Z generáció inkább preferálja az azonnali üzenetküldő alkalmazásokat. A különféle kommunikációs eszközök használata miatt elscsúszhatnak az üzenetek, akadozhat az információáramlás, ami összeütközéseket okozhat. Ennek megoldására elég egyértelmű utasítításokban leszögezni, hogy melyek a cég hivatalos csatornái a belső kommunikációban, például két csatornát az emailt, és a Slack alkalmazást, amelyeket mindenkinek egyaránt figyelnie kell.

A másik fontos és látható szempont a munkastílusok különbségeiben van. Az eltérő munkastílusok és értékrendek a generációk között konfliktusokhoz vezethetnek. Az idősebb generációk gyakran értékelik a hierarchiát és a hagyományos munkastruktúrát, míg a fiatalabb generációk nyitottabbak lehetnek a változásokra és a rugalmasságra. Azonban még egy hierarchikusabb vállalati strutúrába is beépíthető a fiatalabb generációk kedvéért heti egy vagy két formailtást mellőző ötlet meeting vagy casual péntek.

A használt technológiákban is különbségek lehetnek. Az Y és Z generáció tagjai gyakran természetesen alkalmazkodnak a legújabb technológiákhoz, míg a baby boom és az X generáció tagjai esetleg nehezebben követik a technológiai változásokat. Ez konfliktusokat okozhat a munkafolyamatok és az eszközhasználat terén. Ezt céges oktatással, felzárkózást segítő technológiát együtt használó, bemutató órákkal áthidalhatjuk.

Hatalmas különbség lehet a munka-magánélet egyensúly felfogásában a generációk között. Az Y és Z generáció tagjai gyakran nagyobb hangsúlyt fektetnek a munka-magánélet egyensúlyra, míg az idősebb generációk hajlamosabbak lehetnek a hagyományosabb munkaidő és kötelességérzet alapú munkakultúrára. Ez az idősebb kollégákban olyan véleményt alakíthat ki, hoigy a fiatalabbak nem dolgoznak elég keményen, és nem képviselik száz százalékig a cég érdekeit, de ezeket akár folyosói beszélgetésléeken is megbeszélhetjük velük rámutatva, hogy az eltérő kommunikációjuk ellenére, mit tesznek meg a fiatalabbak a cégért.

Radikálisan eltérőek lehetnek a generációk képzési és fejlesztési igényei. A generációk valóban eltérő igényekkel rendelkezhetnek a képzés és a fejlesztés terén, mivel a fiatalabb generációk gyakran várnak olyan lehetőségeket, amelyek segítik a szakmai fejlődésüket és gyorsabb előrelépést eredményeznek, míg az idősebb generációk értékelhetik a hagyományosabb fejlesztési programokat. Mivel jelenleg folyamatos át- és továbbképzésre van szükség a legtöbb szakmában, ezek szervezésekor figyelni kell a hagyományosabb és a gyorsabb tájékozódást lehetővé tevő programokat.

z generáció, más generációk

Komoly konfliktusok lehetnek a vezetési stílusok kapcsán. Az eltérő vezetési stílusok is konfliktusokhoz vezethetnek, például az X generáció lehet, hogy autonómiára és függetlenségre törekszik, míg a Z generáció inkább csoportmunkára és együttműködésre orientált. A kérés és az utasítás, az asszertív kommunikáció és az egyértelmű parancsok között is elég nagy mozgásterünk lehet, de a legfontosabb, hogy a független, kevésbé együttműködő kollégát ne parancsoljuk be a csoportba, hanem több lépcsőben építsük be a munkacsoportokba, előbb például külső tanácsadó szerepben beültetve egy-egy megbeszélésre.

Mint látható, a sok különbség generálhat feszültségeket, mindez azonban több előnnyel is jár. A munkahelyi sokféleség ugyanis lehetőséget kínál a kreativitásra és az innovációra, ha ezeket a különbségeket hatékonyan kezelik és integrálják a munkakörnyezetbe. A megfelelő vezetési stratégiákkal és a megértés iránti nyitottsággal a különböző generációk sikeresen együtt dolgozhatnak és kölcsönösen inspirálhatják egymást.

Vállalati internet: Tarr.hu

Eltűnik a web böngésző? Ha igen, mi lesz helyette?

web böngésző

Ma a web böngészőket szinte minden nap használjuk, legtöbben naponta többször. Általában a Google Chrome, az Apple univerzumban a Safari, a Microsoft Edge vagy a Mozilla Firefox, esetleg az Opera és még sok más böngésző várja, hogy rajtuk keresztül minél gyorsabban és kényelmesebben érjük el az adatokat az interneten.

A mobiltelefonok, okosórák, az applikációk különösen  a social media alkalmazások háttérbe szorították a böngészőt. Nézzük mi lesz, ha a nem is olyan távoli jövőben belépünk a Metaverzumba, ajánlatot kérünk a Mesterséges Intelligenciától vagy fizetni akarunk az új online világban, a következő tíz év során.

Személyreszabott élmény: A böngészők valószínűleg egyre inkább személyreszabottá válnak, azaz képesek lesznek az egyedi felhasználói preferenciák és szokások alapján testre szabni a webes élményt.

3D és térbeli böngészés: Az eszközök és technológiák fejlődésével a böngészők feltehetően támogatni fogják a térbeli és 3D-ben megjelenő weboldalakat és alkalmazásokat, amelyek interaktívabbá és érdekesebbé teszik a böngészési élményt, de a böngésző, amelyen keresztül elérjük, megmarad.

Intelligens keresés és navigáció: A Mesterséges Intelligencia és gépi tanulás további előrehaladása lehetővé teheti az intelligens keresést és navigációt a böngészőkben. Az eszköz tanulhat a felhasználó szokásairól és igényeiről, és ezek alapján javaslatokat tehet vagy gyorsabb navigációt biztosíthat.

Böngészési kontextusok és integrációk: A böngészők egyre inkább integrálódnak más alkalmazásokkal és eszközökkel, így a felhasználók zökkenőmentesen tudnak váltani a különböző online és offline tevékenységek között.

Kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR): A böngészők biztosan támogatni fogják az AR és VR élményeket, amelyekkel a felhasználók még közelebb kerülhetnek a virtuális tartalmakhoz és élményekhez a weben.

web böngésző

Felhasználói adatvédelem és anonimitás a web böngészőben: Az adatvédelem és az anonimitás egyre fontosabbá válik. A böngészők valószínűleg továbbfejlesztik a beépített adatvédelmi funkciókat, például a nyomkövetési védelmet és a privát böngészési módot.

Környezettudatosság: Az eszközök és szolgáltatások fejlesztői valószínűleg egyre inkább figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat. A böngészők is lehetnek tervezve úgy, hogy energiatakarékosak és környezetbarátak legyenek, hiszen sok kicsi, illetve sok milliárd kicsi böngésző nagyon sok energiát fogyaszthat vagy – optimalizált működéssel – takaríthat meg.

Blockchain és kriptovaluták: A blockchain technológia és a kriptovaluták további elterjedése lehetőséget kínál a böngészőkben történő integrációkhoz, például biztonságosabb online tranzakciókhoz vagy a digitális identitáskezeléshez.

Univerzális kódolás és kompatibilitás: A fejlesztők valószínűleg tovább fognak lépni az univerzális kódolás és a böngészők közötti jobb kompatibilitás felé, hogy a weboldalak és alkalmazások egyszerűbben és hatékonyabban működjenek különböző platformokon és eszközökön.

Ha tehát eladni akarunk majd az online térben, akkor továbbra is számíthatunk a böngészőkre, de a ruhaboltunkban 3D próba lehetőséget kell fejlesztenünk, vagy lehetővé kell tennünk hogy kriptovalutával is fizehessenek a vevők. Az állandó és egyre gyorsuló változás az online világban pár alap jellemzőt azért mégis megtart, például kell egy kapu, amelyen keresztül belépünk az online világba.

Vállalati internet: Tarr.hu

Válaszúton van az identitáskezelés, mit tegyünk az jelszólopások ellen?

digitális identitáskezelés

A biztonsági előírásaikra büszke las vegasi kaszinók felhasználóinak adatait lopták el egyszerű trükkökkel hackerek, ami rávilágít az identitáskezelés digitális problémáira.

Hatalmas kibertámadások érték az MGM Resorts és Caesars kaszinóóriásokat, amelyek során a hackerek a szobakulcsoktól a játékgépekig minden online belépési adatot megszereztek. Sok közelmúltbeli incidenshez hasonlóan ez is figyelmeztetés, hogy javítani kell a digitális identitással kapcsolatos biztonságot, mert az átfogó támadás innen, a hamis profilokról indult.

Ennek a adatbiztonsági jogsértésnek az eredettörténete hasonló az utóbbi időben sokszor látottakhoz: a hackerek felhívták a kaszinókat az ügyfelek nevében, és a jelszavuk megújítását kérték, a válasz emailt azonban eltérítették, és így magukat valódi ügyfeleknek kiadva százszámra tudtak bejelentkezni a kaszinók rendszerébe.

Ugyanez a csoport állítólag számos más szektorban is végrehajtott hasonló támadásokat, beleértve a MGM riválisát, azCaesars Entertainment kaszinót, amely állítólag 15 millió dollárt fizetett azért, hogy napokkal az MGM támadás előtt visszaszerezze adatait.

Meghökkentő a tény, hogy a kaszinócégeket – amelyeknél a biztonságba fektetett befektetések központi szerepet játszanak – ilyen merészen feltörhettek. Sok hálózatban egy alapvető vakfoltot fedtek fel: kaszinócégek sem rendelkeznek hatékony eszközökkel annak bizonyítására, hogy a rendszerüket használó emberek biztosan azok-e, akiknek kiadják magukat.

Pedig az arcfelismerő technológiának köszönhetően egy ismert kártyacsalót gyorsan kiszúrnak és kikísérnek a kaszinóból. A digitális hálózat védelmét illetően azonban sok szerencsejáték-cég továbbra is a jelszavakra támaszkodik, amelyek az identitás- és hozzáférés-kezelés (IAM) gyenge láncszemének bizonyultak.

Az identitáskezelés sebezhető pontjai nyilvánosságra kerültek

Az MGM-támadás rávilágít arra, hogy az identitáskezelő rendszerek mennyire sebezhetőek a hackerekkel szemben, amikor a személyazonosság-ellenőrzés helyett a személyazonosság-hitelesítésre összpontosítanak. A megfelelő mennyiségű szociális tervezéssel a hacker manipulálni tudja a rendszert. A szervezeteknek a kiváltó okoknál kell küzdeniük ez ellen, megakadályozva, hogy ezek a hackerek bejelentkezzenek, mert ha ekkor nem tudják megállítani a számítógépes bûnözõt, mielõtt hozzáférne a hálózathoz, akkor eleve veszítettek.

Hagyományosan az identitás-hitelesítés a többtényezős hitelesítésre (MFA) támaszkodott, ami gyakran egy push értesítést vagy egy egyszer használatos kódot jelentett, amelyet a felhasználó telefonjára küldtek. Ennek ellenére még a többtényezős hitelesítés is sebezhetőnek bizonyult.

Néhány alapvető információ birtokában a hackerek felhívhatják a mobilszolgáltatót, és eljátszhatják a dühös ügyfelet, aki új telefont próbál aktiválni; rövid idő elteltével az áldozat telefonjában lévő összes információt átmásolhatják a sajátjukra, és már nyert ügyük is van. A közelmúltban számos kriptovaluta platform elleni támadást egy ilyen „SIM-feltörésre” vezettek vissza. A tolvajok állítólag becsapták a T-Mobile-t, hogy visszaállítsák a kriptoplatformok csődeljárását irányító tanácsadó cég egyik alkalmazottjának telefonját.

A rosszfiúk ma már mindenféle technológiai eszközzel fel vannak fegyverkezve, a Mesterséges Intelligenciától a személyiség hamisításokig, amelyek egy kelet-európai hackert egyetlen feltört okostelefonnal egy New York-i könyvelőnek tudnak kiadni. Eközben a vállalkozások megfizetik az árát, amiért nem használnak könnyen elérhető biztonsági technológikat az identitáskezelés biztonságuk korszerűsítésére.

digitális identitáskezelés

A biometrikus adatokon túl: a valódi ellenőrzés szükségessége

A jelszavak feltalálása óta eltelt 60 év alatt a hozzáférés-kezelés a lepecsételt cetlik biztonságától számos hitelesítési folyamattá fejlődött, mert a hackerek célja az online világban kezdettől a hitelesítő adatok ellopása és a velük való visszaélés. A push értesítések elterjedt eszközzé váltak, de túlzottan bízunk bennük.

Az olyan kiberbiztonságot szolgáló funkciók, mint az Apple Touch ID és a Face ID, népszerűsítették a biometrikus markerek használatát a hitelesítéshez. Amint azonban a SIM-kártya feltörések kapcsán is látható, minden adatuk elopásával a mobiltelefonok a hackerek hatékony eszközei is lehetnek, nem csak a digitális védelmi módszerek jó lehetőségei.

Az identitáskezelésben el kell felejtenünk a jelszót?

A hitelesítési kulcsok, amelyek egy fizikai tokenre támaszkodnak a titkosított ellenőrző kód létrehozásához, például egy papíron szereplő kód, amit az ügyfél kap meg, javítják az MFA-t olyan hitelesítési szabványokkal, mint például a Fast Identity Online (FIDO). A Google még egy lépéssel tovább ment, és olyan kulcsot hozott létre, amely ellenáll a kvantumdekódolásnak, hogy megvédje magát a kvantumszámítógépekkel felfegyverzett hackerekkel szemben.

Ez egy szép próbálkozás, de ezeknek a hitelesítési módszereknek a gyökerében még mindig vannak jelszavak. A felhasználó személyazonosságát egy eszközhöz – általában egy mobiltelefonhoz – kötik a tényleges, igazolt személyazonosságuk helyett, amelyet biometrikus adatokkal, államilag kibocsátott személyi igazolvánnyal vagy más megbízható dokumentumokkal igazolhatnának. Az idebtitáskezelésnek modernizálódnia kell, és a puszta hitelesítéstől a tényszerű személyazonosság-ellenőrzésig kellene jutnia, ez növelné a digitális bizalmat.

A jogsértések pénzügyi következményei

Az IAM korszerűsítése előzetes befektetést igényel, amelyet a cég költségvetésébe is be kell építeni, ami időbe, pénzbe és erőfeszítésbe kerül, de csak az adatszivárgások kárszámítását kell elvégeznünk, hogy megtudjuk, hogyan térül meg. Az MGM Resortsnak a jogsértés miatti bevételkiesése meghaladhatja a napi 8 millió dollárt, és természetesen a cég részvényei is jelentős esést mutattak, amikor a hír megjelent.

Ennek a folyamatnak az első lépése a biometrikus adatok és az ellenőrzött személyazonossági okmányok rögzítése a jogosult felhasználóktól, például alkalmazottaktól, partnerektől és ügyfelektől a nulladik napon a regisztráció vagy a fiók létrehozása során, hogy a későbbiekben azonosítani lehessen őket.

Az ellenőrzött hitelesítő okmányok – például digitális alkalmazotti azonosító kártyák, digitális útlevelek és digitális oktatási bizonyítványok – olyan metaadatokat tartalmaznak, amelyek kriptográfiailag igazolják, hogy ki adta ki, és a hamisítás könnyebben észlelhető. Sajnos a biometrikus adatokat ugyanúgy el lehet lopni, mint a jelszavakat, így ezeket az adatokat is védeni kell. A blokklánc bevált technológia a digitális javak védelmére, miért ne használhatnánk a vitathatatlanul legértékesebb eszköz védelmére, amely a mi személyazonosságunk?

Az blokkláncban az elosztott főkönyvvel együtt járó, megváltoztathatatlan auditnaplók biztosíthatják, hogy ha valami nem stimmel, a cég információbiztonsági emberei lássák, hogy ki milyen erőforrásokhoz, mikor és milyen módszerrel fér hozzá.

Ahelyett, hogy elfogadnák, hogy egy felhasználó telefonját ellopták, vagy a fiókját feltörték, láthatják, hogy az élő azonosítójukat („valódi” biometrikus adatok) használták-e a hozzáféréshez. Sokkal egyszerűbbé teszi annak megállapítását, hogy mi történt, és még azelőtt reagálhatunk, hogy a rendszerünk feltörésének robbanási sugara megnő.

A hitelesítés újragondolása a digitális korban

A legalapvetőbb tanulság, hogy a legtöbb módszer, ami ma megfelel az identitás-hitelesítésnek, a másolás és beillesztés. Ez nem a felhasználó biometrikus naplózása; csak jelszó másolására és beillesztésére használják az alkalmazásban. Végső soron ez csak időtakarékos intézkedés, nem pedig biztonság.

Még a legtöbb jelszó nélküli hitelesítés is rendelkezik valahol beépített felhasználónévvel és jelszóval. A rossz szereplők továbbra is ellophatják ezt a felhasználónevet és jelszót. Amíg visszaállítják a jelszót, klehetőségük van a belépésre, mert a személyazonosság-ellenőrzés gyökere a jelszó maradt.

Vállalati internet: Tarr.hu

A nyugdíjba vonuló baby boomer generációt robotokra cserélik Németországban

robot

Munkavállalóként sok pozitív dolog elmondható a baby boomer generációról, pontosak, fontos nekik a munkájuk, mindent igyekeznek megoldani, de lassan bizony az egész generáció nyugdíjba megy. Az öregedő Németországban már nem is keresnek másokat, jönnek a robotok.

Mindennapi történet Németországban: az S&D Blech gépalkatrészgyártónál a csiszolóegység vezetője nyugdíjba vonul. Mivel Németországban akut munkaerőhiány miatt kevés a jelölt, aki elvállalná a szakképzett, de piszkos és veszélyes fizikai munkát, a cég egy robottal helyettesíti.

Nincsenek fiatalok, a robot a megoldás

Más kis- és középvállalkozások is az automatizálás felé fordulnak, mivel a háború utáni németországi “baby boom” generáció fokozatos kivonulása a munkahelyről erősíti a munkaerőpiac szűkösségét.

A hivatalos adatok szerint júniusban mintegy 1,7 millió német munkahely volt betöltetlen. A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) szerint a vállalatok több mint fele küzd a megüresedett állások betöltésével, ami Európa legnagyobb gazdaságának növekedésének évi közel 100 milliárd eurós költsége.

Az S&D Blech ezzel a tendenciával magyarázta a több éven át tartó törekvését az automatizálás és a digitalizáció felé, mert a baby boom generáció nyugdíjba vonulása tovább súlyosbítja a képzett munkaerő amúgy is nehéz helyzetét, különösen a termelési munkafázisok és a kétkezi munka terén.

A csiszolóegység új vezetőjének megtalálása korábban is nehéz volt nemcsak a sok tapasztalata miatt, hanem azért is, mert ez egy olyan munka, amelyben nem lehet tovább előrelépni, ezért kevesen akarják vállalni, ráadásul ez a munka magas hővel és folyamatos zajjal jár, és a kiugró szikrák is veszélyesek lehetnek.

Segít némileg a gondokon, hogy ma már több nő dolgozik és a bevándorlás megugrása is segített kompenzálni a demográfiai változásokat a kétkezi munkások között az elmúlt években Németországban.

De mivel a baby boom korosztály nyugdíjba vonul, és egy új belépő generáció  az alacsony születési ráta miatt jóval kisebb arányban csatlakozik a munkaerőhöz, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség arra számít, hogy 2035-re 7 millió fővel csökken a munkavállalók köre.

A HR szakértők szerint a többi fejlett gazdaságot érintő hasonló demográfiai tendenciák miatt a fejlett automatizálási technológiák hatása a robotikától az MI-ig széles körben érezhető lesz. Hosszú távon pedig ezek az újítások megváltoztatják a munka világát, mindenki másképpen fogja végezni a munkáját, mint jelenleg.

Az autógyártók és más ipari óriások jelentős automatizálási befektetései azt jelentik, hogy Németország már most a világ negyedik legnagyobb robotpiaca, és a legnagyobb Európában. Ráadásul messze vezet, kétszer annyi robot egységet használ, mint a második Olaszország.

robot

A kkv-k is sorra kerültek a robotikában

Eddig a multinacionális nagyvállalatokról volt szó, de ahogy a robotok egyre olcsóbbak és könnyebben kezelhetők, a gyakran családi kézben lévő Mittelstand cégek, amelyek az ország gazdasági gerincét képezik, szintén elkezdik használni őket, az olyan gyártóktól, mint az említett S&D Blech a pékségekig, mosodákig és szupermarketekig.

A Robotika Nemzetközi Szövetsége szerint tavaly körülbelül 26 000 új egységet telepítettek Németországban – ez a szám csak 2018-ban volt nagyobb, mielőtt a COVID-19 világjárvány lelassította volna az átlagosan 4%-os éves növekedést.

A növekvő automatizálás gyorsulását erősíti, hogy a robotok használata egyszerűbbé vált, és nincs szükség programozási ismeretekre. A legtöbben ma már Human Machine Interface-t, egy okostelefonhoz hasonló érintőképernyőt kapnak a robot vezérléshez, és ezt a kkv-k dolgozói is nehézség nélkül kezelik. Így a robotok lehetővé teszik azoknak a vállalatoknak a túlélését, amelyek a munkaerőhiány miatt veszélyben érzik a jövőjüket.

Még a munkavállalók és a szakszervezetek is, amelyek egykor féltek a munkahelyek elvesztésétől, egyre pozitívabb álláspontot képviselnek. A robots marketplace automatica által júniusban közzétett felmérés szerint a német munkavállalók közel fele úgy látja, hogy a robotok segítenek a munkaerőhiány kezelésében.

Vállalati internet: Tarr.hu

 

Ezt érheted el a Twitchen, a livestream piac legnagyobb szereplőjén

twitch streamer

A Twitch tökéletes példája annak, hogy még a legnagyobb internetes szolgáltatók mellett is felnőhetnek mások, az online piac tényleg végtelen. Hogyan sikerülhetett felnőni a Youtube mellett egy másik videós platformnak, és mi lehet a haszna a vállalkozások számára?

Itt az ideje annak, hogy megszemléljük a Twitch csatornáit, ha eddig nem tettük. Az élő közvetítések videocsatornája úgy tűnik végleg felnőtt, és idén saját vásárán, a Las Vegasban rendezett TwitchConon ez meg is mutatkozott.

A Twitch felemelkedését az hozhatta magával, hogy a Youtube kommunikációs szempontból nem tudta lefedni az összes igényt a csatornáján. Egyre több véres, lövöldözős videó és live stream jelent meg ugyanis a Youtube-on, és az amerikai szülők emiatt fontolóra vették, hogy letiltsák gyermekeik elől a csatornát. A cégnek döntenie kellett, hogy merre induljon tovább, és úgy döntött, hogy a családok felé nyit, így letiltotta a gamerek jó részének videóit, és más véresebb tartalmakat. Ez valószínűleg jó döntés volt, hiszen a Youtube a hirdetésekből él, és a családinak nevezhető tartalmakból jóval több bevétele származott.

Ami mai fejjel érthetetetlen, hogy a cég miért nem indított egy másik brandet a kiszorult véresebb tartalmak számára. De mivel nem tette meg, belépett a piacra a Twitch, és nagy sebességgel növekedni kezdett. Nem is elsősorban a feltöltött on demand videókkal, hanem az élő közvetítésekkel. A Twitch használók magját ugyanis a gamerek jelentették, akik órákon át képesek nézni livestreamen mást, ahogy a kedvenc játékukkal játszik, és kommentálja azt. Később pedig már sok más élő közvetítésben utazó tartalomgyártó jelent meg a Twitchen, itt épített bázist Saya Noé vagyis Kőrös Mimi magyar énekesnő is, de más művészeti ágakban is felfigyeltek a Twitchre.

A Twitch felfelé tart majd 2024-ben

A TwitchCon 2023 egy feszült évet zárt le a platform számára, amelyet elbocsátások, népszerűtlen piaci döntések és a versenytársak által a nagy influencereiket  kedvező, de nem exkluzív szerződésekkel, és kedvezőbb bevételi felosztással elhalászó versenytársak sikere jellemzett. A Twitchnek sikerült helyrehoznia a közösséggel való feszült kapcsolatát azzal, hogy a TwitchCon előtti hónapokban számos ellentmondásos piaci döntést visszavont.

Az esemény megnyitóján a vállalat olajágat nyújtott a streamelőknek, amikor bejelentette, hogy engedélyezi a szimulcastingot (simulcasting) bármely más élő közvetítő szolgáltatásra, akár a Facebookra vagy Youtubera is.

A szimulcasting, vagyis a Twitch-en és a rivális platformok bármelyikén egyidejűleg történő streamelés a platform történetének nagy részében tiltott volt, ez pedig sok jó szponzori üzletet hiúsított meg az influecerek számára. A partnereknek tilos volt streamelni bármely rivális platformra, például a YouTube-ra vagy a Facebookra, egészen addig, amíg a Twitch tavaly fel nem oldotta a kizárólagossági záradékot. Sőt, a platform tavaly feloldotta a mobil rövid formátumú videoplatformok, például az Instagram és a TikTok szimulcastingjára vonatkozó korlátozásokat is.

A szimulcasting engedélyezése a Twitch legújabb lépése a kizárólagosságtól való nyilvánvaló elfordulásban – egy olyan lépés, amelyet a streamelők sürgetnek, mivel az alkotóipar fejlődése egyre inkább a diverzifikált online jelenlétet követeli meg. A platform vezetői arra is rádöbbentek, hogy menyire fontos a Twitch közösségébe való befektetés, mivel a livestreaming versenytársak egyre népszerűbbek.

twitch streamer

Ezzel a döntésével a Twitch mint platform egyedülálló módon reagál a közösség visszajelzéseire, legalábbis abból kiindulva, amit más platformokon tapasztalhatuk, és ez nagyon hatékony lehet a Z generációval való kommunikációban. A platform ugyanis valódi közösséget épít a tartalomgyártók számára, rendezvényeket szervez nekik, és emcsak figyel a visszajelzésekre, hanem változtatni is hajlandó a panaszok hatására.

Bár a Twitch lényege mindig is a livestreaming lesz, de az elmúlt évben a Twitch sok olyan funkciót hozott ki, amivel más platformok is rendelkeznek, mint például a Stories és a feedek ajánlása a felhasználókak. A TikTok, Youtube Shorts és Instagram új formátumait persze ajánlatos volt követniük nekik is, különösen, ha azt akarják, hogy a tartalomfogyasztás során a paltformo maradjanak a felhasználók akkor is, ha csak rövid videókat pörgetnek a sorbanállás közbe a kedvec kávézójukban.

Így a Twitch tökéletes felülete lehet annak, hogy a cégek elérjék a gamereket és más célcsoportokat a livestream piacon, a szimulcasting bevezetésével pedig az ifluecerek maximalizálhatják az eléréseiket. A rövid videók megosztása és a több on demand feltöltött videó pedig várhatóan azt fogja eredményezni, hogy a felhasználók több időt tölteek majd a platformo, ami a Twitchen hirdető cégeknek lesz jó hír.

Tehát úgy tűnik, hogy az idei TwitchConon a platformnak sikerült átlépnie az árnyékát, és megágyazott a további fejlődésének.

Vállalati internet: Tarr.hu

Ezért fontos a digitális bizalom a céged iránt

digitális bizalom

A digitális térben az ügyfelek számára mára az egyik legfontosabb kérdés a digitális bizalom, hogy mennyire bízhatnak az adott cégben. A cégre bízhatják-e vásárláskor a bankkártya adataikat, regisztráció során a személyes adatokat, ki fog hozzáférni a személyes fiókjukhoz, és így tovább.

Ha csak egy átlagos webshopot nézünk, az egyre jobb Mesterséges Intelligenciával működő fordítóprogamoknak köszönhetően ma már egy honlap nyelvezete alapján is nehéz eldönteni, hogy magyar, lengyel, kínai vagy vietnami székhellyel működik-e, ahonnan rendelünk. Ezért fontosak számunkra a céges digitális kommunikáció során a beépített bizlami architektúrák, és a digitális bizalmi technológiák, amelyek alapján értékeljük egy cég digitális identitását. A digitális bizalomtechnológiák tehát lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy kiépítsék, bővítsék és fenntartsák az érdekelt felek bizalmát adataik, valamint digitálisan támogatott termékeik és szolgáltatásaik felhasználásában. Mindez egyre fontosabb lesz, hiszen a digitális személyiségünk egyre inkább része a valódi személyiségünknek. 

Így épül a digitális bizalom

A digitális bizalmi technológiák a cégen belüli munka során megoldják a szervezetek számára a technológiai és adatkockázatok kezelését, az innováció felgyorsítását és az eszközök védelmét. Mi több, az adatok és a technológia irányításában való bizalom kiépítése növelheti a szervezeti teljesítményt és, ahogy fent írtunk róla,  javíthatja az ügyfélkapcsolatokat. Az alapul szolgáló technológiák közé tartoznak a zéró bizalmi architektúrák (ZTA), a digitális személyazonossági rendszerek és az adatvédelmi tervezés. Más technológiák azáltal segítik a bizalom kiépítését, hogy a Mesterséges Intelligencia tervezésébe beépítik a megmagyarázhatóság, az átláthatóság, a biztonság és az elfogultság minimalizálásának elveit.

Cégen belül fontos a ZTA

A Zero Trust architektúrát az hívta életre, hogy a cégek többsége ma már nem saját gépén, saját szerverein tárolja az adatok többségét, hanem “házon kívül” különféle felhőalapú adatároló rendszerekben. Ez tehát egy kritikus biztonsági intézkedés, mivel a vállalatok növelik a hálózatukon belüli végpontok számát, és felhőalapú alkalmazásokkal és szerverekkel bővítik infrastruktúrájukat. A Zero Trust hálózat lényegében határok nélkül – helytől függetlenül minden felhasználóra és eszközre egyformán alkalmazza ugyanazokat a biztonsági elveket. A felhőalapú technológiák haszna többek között persze éppen az is, hogy bárhol, bármikor hozzáférhetünk az adatokhoz, és végezhetjük a munkát, de ki kell fejleszteni azokat a biztonsági kapukat, amelyek kevésbé akadályozzák az ilyen típusú munkavégzést, mégis működnek biztonságtechnikai szempontból.

A digitális bizalom és a digitális identitás kérdése a cég belső munkáját tekintve is rendkívül fontos, hiszen szine minden adatot digitálisan tárolunk, és egy külső behatolás után rossz esetben nulláról kell újraépíteni a céges adatok rendszerét. A McKinsey 2022-ben a technológiai rugalmasságról készített felmérése több mint 50 vezető szervezet kiberbiztonsági szintjét értékelte Észak-Amerikában, Európában és más fejlett piacokon. A válaszadók 10 százaléka jelezte, hogy kénytelen volt már a nulláról újjáépíteni a rendszerét (például valamilyen katasztrofális digitális összeomlás miatt), 2 százalékuk pedig elmondta, hogy már megkísérelte a nulláról való helyreállítást, de nem járt sikerrel.

A digitális bizalom úgy épül, hogy a kormányzatok is feljesztik a digitális személyazonosító rendszereket

A digitális vagy elektronikus azonosító (eID) rendszerek használata egyre növekvő tendencia az online környezetekben, mind az állami, mind a magánszektorban. A közszférában az eID ökoszisztéma az állampolgárok e-kormányzatának bevezetése a hajtóereje, míg a magánszektor (bankok, utazási cégek stb.) szintén érdekeltek a civil identitáshoz erősen kötődő biztonságos megoldások iránt. Az Európai Unióban az elmúlt néhány évben hosszú távú stratégiát dolgoztak ki, amelynek eredményeként nemrégiben (először 2014-ben) fogadták el az elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról (eIDAS) szóló rendeletet. Ez a szöveg meghatározza azokat a fő elveket, amelyek a közeljövőben a digitális identitások tagállamokban történő megvalósítását és használatát fogják vezérelni. Míg a rendelet hatálya csak az állami e-szolgáltatásokra vonatkozik, a cél egyértelműen az, hogy globális szakpolitikai keretet állítsanak fel az elektronikus személyazonosító okmányok köz- és magánszektorban történő elterjedésének érdekében.

Az Európai Unióban a digitális bizalom és identitás kérdésével foglalkozik azóta a 2022-es NIS2 irányelv, amely fokozott kiberbiztonsági kockázatértékeléseket ír elő, valamint a 2023-as adatkezelési törvény, amely a biztonságos adatmegosztás ösztönzését célozza, és az adatvédelmi mérnöki munkát kiemelten fontossá teszi az EU-ban.

Az elektronikus identitáskezelő rendszer (eIDMS) alapvetően lehetővé teszi a felhasználó azonosítását és hitelesítését az online szolgáltatásokhoz különféle hitelesítési eszközök (a bejelentkezéstől/jelszótól a smart kártyákig) használatával. A hitelesítést követően a felhasználó attribútumkészlethez (polgári személyazonosító, születési dátum, lakcím stb.) kapcsolódik, és használhatja a szolgáltatást.

A mai eIDMS-ek különféle megközelítéseket alkalmaznak a műszaki és szervezeti architektúrák meghatározására, hogy bizalmi kapcsolatokat hozzon létre a következő entitások között:

  • a felhasználók,
  • az Identity Provider (IDP), vagyis a felhasználók eID-jének kezeléséért felelős cég vagy szervezet, amely megbízható harmadik fél számára közvetíti és hitelesíti az adatokat
  • a szolgáltatást nyújtó szolgáltatók (SP-k) számára

Magyarán a digitális bizalom építése és a biztonság miatt a felhasználók és a cég közé belép egy hiteles biztonsági cég, vagy akár kormányzati fél, amelyik egyrészt akár tárolja a személyes adatokat, másrészt hitelesíti a cég felé azokat, ez az Identity Provider . Ennek az architektúrának az alapköveként az IDP befolyásos szerepet tölt be az adatvédelem kezelésében: egy olyan kontinuumhoz tartozik, ahol az egyik szélsőségen az IDP csak a kiadást és a visszavonást kezeli (például amikor az eID-t ellopottnak nyilvánítják), a másik szélsőségben pedig mindent tud a felhasználók tranzakcióiról, mivel minden alkalommal felkérik a felhasználói attribútumok érvényesítésére.

digitális bizalom

Mégsem épül mindig gyorsan a cégeknél a digitális bizalom

Míg a bizalmi architektúrába és a digitális identitással kapcsolatos vállalkozásokba történő beruházások 2018 és 2022 között mintegy ötszörösére nőttek, és a területet ismerő szakemberek iránti kereslet jelentősen megnőtt, a kép mégis vegyes a cégeknél.

A fentiek alapján minden cégben kiemelt fontosságot kellene tulajdonítani a digitális bizalom kiépítésének. A digitális bizalomtechnológiák elfogadását azonban számos tényező akadályozza, többek között a céges digitális rendszerek integrációs kihívásai, a szervezetek ellenállása, az erről a területről való tudásdeficit vagy a tehetség hiánya. Valamint az, hogy a digitális bizalomtechnológiákat csak korlátozottan tekintik az céges értékteremtés kritikus összetevőjének. Az átfogó, bizalomközpontú kockázati gondolkodásmód és képességek kiépítése felülről lefelé irányuló döntéseket, és a céges tevékenységek több területét érintő tudatos változtatásokat igényel, a stratégiától a technológián át odáig, hogy a felhasználók elfogadják és értékeljék a technológiát.

Vállalati internet: Tarr.hu

Hogyan tudjuk a TikTokon eljuttatni az üzeneteinket a felhasználókhoz?

tiktok

A TikTok sajnos nem a céges fiókok világa, sőt nem is nagyon szeretik a felhasználók az ilyesmit. A nagy híroldalak profiljait sem olvassák, de azért mégis elérhetőek a felhasználók, csak másképp.

Most éppen a hírfogyasztás, és a nagy híroldalak profiljainak kicsi hatékonysága lepte meg a kommunikációs szakembereket, de kiderült, hogy a nagy híroldalak népszerűtlensége ellenére bőven fogyasztanak híreket a TikTokon.

Nick Hagar, a New York Times és Nicholas Diakopoulos, a Northwestern University kutatói a New Media and Society című folyóiratban publikáltak egy tanulmányt, amely azt vizsgálta, hogyan erősítették és ajánlották a hírtartalmakat a TikTok For You oldalon. Ez a social media app főoldala, amelyet részben a felhasználók által ajánlott tartalmak szerepelnek.

2022 végén a Reuters Institute of Journalism megállapította, hogy a világ vezető hírkiadóinak mintegy fele (49 százaléka) posztolt a TikTokon, és azóta még többen csatlakoztak. Mivel a TikTok nem enged hozzáférést az elérésekhez, a kutatóknak egy speciális módszert kellett választaniuk, hogy lássák, milyen hatékonysággal működbek ezek a hivatalos híroldal fiókok.

Összeállítottak egy listát a híroldalak hivatalos fiókjairól kezdve a The Washington Post, az NBC News, a National Public Radio és a PBS News fiókjaival. Ezután 60 botot programoztak be, különböző szintű hírek címeinek követésére, hogy észleljék vagy meghatározzák, hogy meg kell-e nézni vagy kihagyni a videókat az alapján, hogy posztjaik átfedésben vannak-e a New York Times aznapi főcímeivel. Az eredmény sokkoló volt, a botok által feldolgozott 6568 videóból mindössze hat felelt meg a szerzők hírbesorolásának.

A tanulmány nem megnyugtató olvasmány a hírszolgáltatók számára, de a TikTok alkalmazásban tapasztalt tartalomgyártók és hírkészítők számára ez nem meglepő. A Reuters Institute of Journalism már régóta megállapította, hogy a közönség nem a céges profilokat figyeli, hanem minden platformon „személyiségek” tartalmát akarja fogyasztani a mainstream hírfiókokon keresztül, nemcsak a TikTokon, hanem a YouTube-on és az Instagramon is. Az intézet 2022-es Digital News Reportja szerint a közösségi média ökoszisztémájában az utolsó olyan alkalmazás, amelyben még mindig értékeltük a mainstream hírszolgáltatókat, a Twitter volt, de valószínűleg még ez a reifikáció is elkezdett amortizálódni miután Elon Musk átvette és átkeresztelte X-re.

tiktok

A TikTok mégis fontos hírforrás

Mindez mégis inkább azt mutatja, hogy a kutatók hagyományos vizsgálati módszerei nem működnek a Z generáció fogyasztási szokásaival kapcsolatban. A fiatalabb közönség ugyanis sokkal szélesebb körben definiálja, mi tekinthető hírértékűnek.

A TikTok hírforrásként jelent meg, amely éppen a kereskedelmi média ellenében jött létre, és a kábeltévés híradások elől való menekülés helyeszíneként épült fel. Ezért a felhasználók a többi egyszerű felhasználó posztjait ajánlják, mert az embereknek az a fontos, hogy ezek az alkotók valahogy “meg nem vásároltak”, tehát megbízhatóbbak és nem részei a hagyományos médiának… noha minden kutatásuk és bemutatott történetük szinte mindig közvetlenül a régi médiából származik. Gyakoratilag tehát influencereken “személyiségeken” keresztül fogyasztják a hagyományos média híreit is.

Vagyis a felhasználók számára a társaktól való tanulás és a szűk körű tartalom, valamint a hírkommunikátor személyiségek sokkal fontosabbak és hitelesebbek, mint a hivatalos “céges” fiókok.

Egyszerű lenne tehát, hogy a cégből pár ember, estünkben tradicionális újságírók csináljanak fiókot, és “személyiségként” mutassák be a hírket rövid posztok formájában, de ez mégis ritkaság a TikTokon. Az újságírók ellenállása a TikTokon való tartalom létrehozásával szemben – ami gyakran számos okra vezethető vissza, a kamera előtti magabiztosság hiányától a videós képzettség hiányáig vagy tévesen azt gondolják, hogy a TikTok a tinédzsereknek való – bizarr médiaelágazáshoz vezetett az alkalmazásban, ahol így a legfontosabb hírközlő fiókok teljesen függetlenek a hagyományos médiától. És ha ez a kommunikációs szakmában így van, akkor mennyire lehet opció személyes fiókot nyitni egy cég nevében más szegmensekben? Szinte semmi.

A hírek fő csatornái tehát a TikTokon olyan tartalomgyártók, akik mindentől függetlenül megcsinálták a maguk fiókját, és hírekt reposztolnak a tradicionális médiából. A legelsők és a legismertebbek egyike Dylan Page a “NewsDaddy”, aki a TikTok 9,8 millió követővel rendelkező „hírapját” viszi, és aki folyamatosan képes virális tartalmat készíteni főként a médiában szereplő hírek köré. Természetesen az ő történeteinek a túlnyomó többsége is közvetlenül a tradicionális médiából származik.

A cégeknek személyiséggé kell válniuk a TikTokon, és ez nem lehetetlen

A cégeknek tehát nem igazán érdemes hivatalos fiókot nyitni a TiTokon, ellenben szponzorálhatnak népszerű, és virális tartalmat gyártó személyiségeket, akik saját történtükbe ágyazva hitelesen képesek bemutatni és kommunikálni az üzeneteket. A másik út, hogy saját cégünkön belül agilis és önként vállalkozó Z generációs munkatársak csinálnak fiókot, és ők kommunikálnak eleve sokkal hitelesebben, mint a céges fiók tenné.

Mindez nem egyszerű, de korántsem lehetetlen, a haszon pedig nagy lehet, hiszen ezt a lécet a konkurenciából biztosan kevesen tudják majd megugrani.

Vállalati internet: Tarr.hu

Robotika: az Amazon esküszik, hogy az új robotja nem cseréli le az embereket a raktárakban

robotika

A robotika fejlődése is megállíthatatlan. Az Amazon eddig is élenjárt a raktárakban használt robotok terén, de új Sequoia nevű robotjuk mozgása és feladatai alapján valóban veszélyes lehet az emberi munkakerőre.

Az Amazon jövőbeli terveit elemezve sok olyan írás látott már világot, amely szerint minden jel arra mutat, hogy a internetes gigahipermarket közeli célja, hogy a raktárban dolgozó emberi munkaerőt pontosabb, olcsóbb és HR problémákat nem jelentő robotokkal váltsa le. Ráadásul ezek még csak a valós robotok, a szoftverrobotokat még nem is említettük. Az Amazon egy ideje cáfolja ezeket a feltevéseket, és állítja, hogy az egyre több robot bevezetése a raktárakban csak az emberi munkarő hatékonyságát tervezett növelni, és a nehezebb vagy nagyon monoton munkafolyamatokat váltják ki vele.

Az Amazon azt nem titkolja, hogy raktáraiban mára több mint 750 000 robotot telepítenek hamarosan, amelyek többsége egyszerűbb robotkar vagy kerék alapú gép, amelyet ismétlődő munkákra terveztek, hogy az alkalmazottakat más feladatokra szabadítsák fel.

Digit és Sequoia a robotika új raktári dolgozói

A legfontosabb új robotról, a Digitről először 2019-ben hallhattunk, akkor még potenciális kézbesítő robotként hirdették. Az Amazon gyorsan befektetett a cégbe, és az oregoni székhelyű startup, az Agility Robotics által épített kétlábú robotot azóta mobilabbá és agilisabbá fejlesztették, ami részben éppen az Amazon befektetésének köszönhető.

Digit jelenleg az Amazon Seattle közelében található robotikai kutatási és fejlesztési telephelyén áll tesztelés alatt. Digit  egy humanoid robot, amely képes mozogni a helyek között, miközben magával viszi és kezeli az ügyfeleknek szánt csomagokat.

“Mérete és formája jól illeszkedik az emberek számára tervezett épületekhez, és úgy gondoljuk, hogy nagy lehetőség nyílik egy olyan mobil manipulátor megoldásra, mint például a Digit, amely együttműködhet az alkalmazottakkal” – írta az Amazon egy online bejegyzésében. ezen a héten, hozzátéve, hogy a Digit feladata kezdetben az lesz, hogy segítse az alkalmazottakat az üres ládák felszedésének és áthelyezésének ismétlődő feladatában, miután kiürítették őket a munka során.

Az Amazon azt is közölte, hogy következő lépéséknét a Sequoia nevű robotrendszerét telepíti egyik raktárába a texasi Houstonban. Az alacsony támasztékú, kerék alapú robot 75%-kal gyorsabban képes azonosítani és tárolni a készletet, így akár 25%-kal is lerövidítheti a rendelések feldolgozási idejét.

robotika

Az Amazon ember párti

Ahogy cikkünk elején említettük, sok megfigyelő úgy véli, hogy az Amazon arról a napról álmodik, amikor teljes raktári logisztikáját robotok segítségével tudja majd működtetni. A vállalat azonban ragaszkodik ahhoz, hogy  a célja az, hogy a gépei együttműködjenek és támogassák az alkalmazottakat, mivel ez a megközelítés központi szerepet játszik az olyan rendszerek tervezésében és üzembe helyezésében. mint a Sequoia és a Digit.

„Az elmúlt 10 évben robotikai rendszerek százezreit vezettük be, miközben több százezer új munkahelyet hoztunk létre a cégünkön belül” – írta az Amazon blog, hozzátéve: „Azáltal, hogy alkalmazottainkat új technológiával láttuk el, és képeztük őket a fejlődés érdekében, új készségeket, karrierutakat illetve új és izgalmas munkaterületeket hozunk létre az emberek számára, hogy hozzájáruljanak az Amazon sikeréhez.”

.Mindez egyértelmű kiállás az emberi munkaerő alkalmazása mellett, de biztosan lesznek raktári munkások a cégnél, akik inkább konkurenciának tekintik majd az új, minden eddiginél fejlettebb robotkat, Digitet és Sequoia-át.

Vállalati internet: Tarr.hu

A Mesterséges Intelligenciával már MOST minden cégnek foglalkoznia kell az elemzők szerint

mesterséges intelligencia

A Mesterséges Intelligencia céges használatával kapcsolatban végzett elemzést az egyik legfontosabb technológiai elemző cég, a connecticuti Stamfordban működő Gartner Inc., és az elemzés drámai eredményeket hozott.

Elemzésük szerint az ember-gép kapcsolat ezekben a percekben is dinamikusan fejlődik, ami hatással lesz a vállalatok működésének minden elemére a döntéshozataltól a beszerzésekig. Mindez nem a távoli jövőben történik majd, hanem robbanás-szerűen a következő 12-24 hónapban, emiatt a Mesterséges Intelligencia elfogadását és használatát már nem IT-kezdeményezésnek, hanem vállalati kezdeményezésnek kell tekinteni. Ezen túlmenően, hogy lépést tarthassanak és teljes mértékben kihasználhassák az MI nyújtotta előnyöket, a vezetőknek prioritást kell adniuk a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatos céges ambícióknak és a MI használatára vonatkozó forgatókönyveknek.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy a saját cégünknél megvizsgáljuk, hogyan változtatja meg a munkafolyamatokat az MI, hanem arra is fel kell készülnünk, hogy például más cégekkel kapcsolatba lépve Mesterséges Intelligenciával fogunk találkozni. A Gartner szerint 2025-re az MI a technológia a szervezetek 90%-ának munkaerő-partnere lesz világszerte. És nemcsak nekik.

A Mesterségs Intelligencia lesz az ügyfelünk és vásárlónk

Azt is jósolják, hogy megnő a vásárló gépek (“custobotok”) száma, amelyek önállóan tudnak tárgyalni és vásárolni árukat és szolgáltatásokat. Valójában 2028-ra 15 milliárd összekapcsolt termékben lesz lehetőség arra, hogy az MI vásárlóként viselkedjen, és ez a hatás idővel jelentősebbé válik, mint a digitális kereskedelem megjelenése. Gyakorlati példával: egy cégnél egyszerűbb lesz a beszerzéseket Mesterséges Intelligenciával intézni, hiszen ő pontosan látja majd a készleteket, és megrendeli az internetről a legolcsóbb vagy legmegfelelőbb helyről az irodaszereket, ha valami fogyóban van.

Mi történik, ha a legjobb ügyfeleink, vásárlóink nem emberek? A vállalatoknak el kell gondolkodniuk azon, hogy ez milyen hatással lesz értékesítési, marketing-, HR- és egyéb erőfeszítéseikre.

mesterséges intelligencia

2024 az MI forradalom éve lesz

Az idei és a jövő évben a generatív mesterséges intelligencia demokratizálódik, és ez forradalmi változásokat hoz a digitális piacon. A Gartner által megkérdezett informatikai igazgatók csaknem háromnegyede (73%) azt mondta, hogy vállalkozása 2024-ben növeli a cég MI stratégiájának finanszírozását. Hasonlóan, 80%-uk azt mondta, hogy szervezeteik a következő három éven belül a Mesterséges Intelligencia teljes körű bevezetését tervezik.

Ezek a stratégiák és tervek, valamint a jól kialakított üzleti modellek a Mesterséges Intelligencia beépítésére a cégek munkájába, a felhőalapú számítástechnika és a nyílt forráskódú MI találkozása 2024-et az Mesterséges Intelligencia demokratizálódásának évévé teszi. A Gartner merész jóslata szerint, hogy 2025-re az MI technológia a szervezetek 90%-ának munkaerő-partnere lesz világszerte.

Ez pedig azt jelenti, hogy a generatív Mesterséges Intelligencia nem csupán technológiai vagy üzleti trend – hanem egy mélyreható változás lesz az emberek és a gépek interakciójában. Olyan jövő felé haladunk, ahol már nem azt nézzük, hogy a gépek mit tehetnek értünk, hanem azt, hogy mit érhetünk el mi, a gépekkel együtt. Az MI segítségével a digitális világban már nem csupán parancsokat adunk a gépekenek, hogy végezzenek el egy feladatot, hanem közösen dolgozunk velük a problémák megoldásán.

A gyors fejlődés árnyoldala lesz, hogy menet közben kell megoldanunk a proaktív adatvédelmet, mesterséges intelligencia-specifikus IT biztonságot, a személyes adatok védelmét, és szerzői jogi kérdéseket.

Kétféle vállalati Mesterséges Intelligencia

A Gartner szerint  a vállalati MI-nek két formája van kialakulóban, a mindennapi MI és a játékszabályokat megváltoztató MI (everyday AI és game-changing AI).

A mindennapi Mesterséges Intelligencia a cégek termelékenységi partnere. Lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy gyorsabban és hatékonyabban tegyék azt, amit már eddig is csináltak. Aztán a mindennapi MI meglepően gyorsan válik majd a hétköznapok részévé. Mivel mindenki ugyanazokhoz az eszközökhöz fog hozzáférni, így nem lesz fenntartható versenyelőny – vagyis a mindennapi Mesterséges Intelligencia a kötelező lépés lesz a cégek számára.

A játékszabályokat megváltoztató MI eközben „kreativitáspartner” lesz. Nemcsak gyorsabbá vagy jobbá teszi az emberek teljesítményét, hanem új eredményeket, termékeket és szolgáltatásokat hoz létre, vagy új módszereket teremt  az új eredmények létrehozására. A játékszabályokat megváltoztató MI-vel a gépek megzavarják majd a korábbi üzleti modelleket és az egész iparágat.

Arra azonban figyelni kell, hogy az őrült technológiai versenyfutásban ne kötelezően vezessük be minden munkafolyamatba a Mesterséges Intelligenciát, csak azért, mert reményeink szerint ettől függ majd a versenyelőnyünk a piacon. Az elmúlt néhány év őrült versenyfutás volt a cégek számára a digitális átalakulás felé. A szervezetek döntéshozói gyakran azt mondták, hogy csak digitálisak akarnak lenni. Pedig a digitális vállalkozás soha nem eredmény. Ez csak egy eszköz az eredmény eléréséhez.

Így az MI minél organikusabb beépítését érdemes megcélozni a fejlesztés során, közben folyamatos párbeszédet folytatva a dolgozókkal, szakértőkkel és az IT biztonságért felelős osztályokkal. Egyszerre gyors és megfontolt döntéseket hozni nem könnyű, de a változtatás kikerülhetelen lesz a következő másfél évben, ami megint radikálisan írja át majd a digitális piac szabályait.

Vállalati internet: Tarr.hu

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.