Merre tartanak a Big Tech cégek?

big tech

Digitális korban élünk, nem meglepő, hogy szinte minden lépésünket a Big Tech cégek kísérik. Az öt legnagyobb technológiai óriást nevezük így,  az Amazon, az Apple, a Facebook (vagyis a többi céget is magába foglaló Meta Platforms Inc.), Google (illetve a többi vállalkozásukkal együtt az Alphabet) és a Microsoft. Feltörekvő trónkövelekőként az amerikai Tesla, és a kínaiak, az Alibaba és a Tencent üldözik őket még.

A Big Tech cégeknek viszonylag stabil pozíciójuk van a technológiaiparban, és általában hosszú távú terveik és célaik vannak. Azonban ne felejtsük el, hogy a vállalati tervek gyakran változhatnak az új felfedezések piaci változások, és a versenytársak tevékenysége alapján. Az alábbiakban bemutatjuk Big Tech cégeket, és azt, amit a jelenlegi ismereteink alapján a következő 10 évben tervezhetnek.

A „Big Five” technológiai vállalatok hatalmas globális hatalommal és hatással rendelkeznek, világszerte több milliárd felhasználót és vásárlót érnek el. Ezen túlmenően a technológiai kutatás-fejlesztésben nagyobb szerepük van, mint az állami szervezeteknek, újítók az olyan élvonalbeli technológiákban is, mint a mesterséges intelligencia (MI), a számítási felhő és a tárgyak internete (IoT), és ezek versenyelőnyt biztosítanak számukra a megfelelő iparágakban.

Ezenkívül ezek a cégek arról ismertek, hogy hatalmas mennyiségű személyes és üzleti adatot gyűjtenek és dolgoznak fel. Ennek segítségével a nagy technológiai vállalatok személyre szabják termékeiket és szolgáltatásaikat, aztán célzott hirdetésekkel, és egyéb bevételszerzési stratégiákkal hatalmas bevételt realizálnak.

A nagy technológiai vállalatok rendkívül nyereségesek, több milliárd dolláros éves bevételt termelnek, és jelentősen hozzájárulnak a világgazdaság működéséhez. Mindezen tényezők miatt a „Big Five” cégei a világ legdominánsabb és legbefolyásosabb technológiai vállalatainak számítanak.

Apple a hardvert gyártó Big Tech

Az Apple az egyetlen, amely alapjában véve nem szoftvert, hanem hardvert értékesít, és  továbbra is az iPhone, iPad, Mac és egyéb eszközei fejlesztésére összpontosít. Ám az eszközök mellett egyre inkább  a szolgáltatások terjesztésére is koncentrál, például az Apple Music, az Apple TV+ és az Apple Arcade népszerűsítésére. Emellett a sokszor a környezetvédelem iránti érzéketlenséggel vádolt Apple ma már a zöld technológiák piacán is megjelent, és fenntartható módon szeretné gyártani a termékeit.

Google (Alphabet Inc.)

A Google továbbra is élen jár a keresőmotor és az online hirdetések területén, de sok energiát fordít a mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulás (ML) kutatásaira is. Bár a Microsoft közeli OpenAI ChatGPT-je mögött lemaradt a szintén generatív MI, a Google Bard, amely eléggé leszerepelt amikor a nagyközönség elé lépett, ezt a malőrt egészen biztosan orvoslni fogják. A Waymo néven ismert önvezető autótechnológia terén is aktív szereplő, és biztos, hogy ezen a területen további fejlesztéseket tervez. Könnyen lehet, hogy az önvezető autók lelkét elsőként a Google Waymo-ja fogja adni. Az Alphabet pedig, a Google anyavállalata, és mivel a Google mellett több más techvállalatot is irányít, az anyavállalat továbbra is a keresőmotor, az online hirdetések és a MI terén érdekelt, de a cégcsoporton belül innovatív projekteken is dolgoznak, például a fent említett önvezető autókon és különösképpen egészségügyi technológiákon.

big tech

Amazon

Az Amazon folytatja az online kereskedelem és a felhőszolgáltatások fejlesztését. Emellett a logisztikai és szállítási hálózatok fejlesztése is fontos számukra. Az Amazon a mesterséges intelligencia alkalmazásával is kísérletezik, hogy javítsa a logisztikai és raktározási hatékonyságot, és a digitális szórakoztatóipari streaming piacon is egyre inkább fontos szereplővé válik.

Facebook (Meta Platforms, Inc.)

A Facebook most már Meta Platforms, Inc. néven működik, és a virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR) terén tervez jelentős fejlesztéseket. A céljuk, hogy a virtuális térben új élményeket teremtsenek a felhasználók számára, és az AR/VR technológiát mindennapi használati tárggyá tegyék. Bár a Mesterségs Intelligencia berobbanása miatt idén elbocsátások voltak a Metaverzum fejlesztő részlegében, a folyamat nem állt le, és ha lassabban is, de a Meta halad a célja felé.

Microsoft

A Microsoft már régen nem az operációs rendszerek, és az irodai Office csomag cége csupán. Az egyik legnagyobb felhőszolgáltató céggé vált, és  továbbra is a felhőszolgáltatások és a szoftverfejlesztés vezető vállalata marad, különös tekintettel az Azure felhőplatformra. Emellett az OpenAI-val összefogva a Mesterséges Intelligencia, és az oktatás területén is terjeszkednek.

Szabályozás és biztonsági kihívások

Ezeket a vállalatokat gyakran úgy írják le, mint amelyek aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a technológiai szektorra és a világra. A hatalmukkal és befolyásukkal kapcsolatos aggodalmak miatt általában fokozott szabályozás és ellenőrzés alá esnek, különösképpen az Európai Unióban várhatóak még szigorú lépések ebben a témában.

Vállalati internet: Tarr.hu

A ChatGPT pár hét múlva már beszélni is fog velünk, és képeket elemez

Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT hamarosan jelentős frissítést kap, amely lehetővé teszi a hatalmas sikerrel rajtolt chatbot számára, hogy hangbeszélgetéseket folytathasson a felhasználókkal, és képek segítségével kommunikáljon, így közelebb kerül a Mesterséges Intelligencia (MI) népszerű asszisztenseihez, mint például az Apple Siri szolgáltatása.

A hangvezérlés sok új és kreatív lehetőségnek nyit ajtót, erről írt az OpenAI blog a frissítés kapcsán.

A hasonló Mesterséges Intelligencia szolgáltatások, mint például a Siri, a Google hangsegéd és az Amazon Alexa integrálva vannak azokkal az eszközökkel, amelyeken futnak, és gyakran használják riasztások és emlékeztetők beállítására, valamint információk internetről beszédben történő továbbítására.

A Spotify segít a ChatGPT beszédfelismerésében

Tavalyi debütálása óta a ChatGPT-t a cégek a dokumentumok összefoglalásától a számítógépes kód írásáig sokféle feladatra használják, versenyt indítva ezzel a Big Tech cégek között, hogy elindítsák saját, generatív MI-n alapuló szolgáltatásukat. Így A OpenAI számára is fontos, hogy gyors és jól működő frissítésekkel fejlessze a ChatGPT-t.

A ChatGPT új hangfunkciója esti meséket is mondhat, vitákat rendezhet az ebédlőasztalnál, és hangosan kimondhatja a felhasználók által írásban bevitt szöveget.

A beszédfelismerő algoritmus nem új, így nem is akkora kockázat bevezetni, az OpenAI közlése szerint a mögötte álló technológiát a Spotify használja a platform podcasterei számára, hogy lefordítsák tartalmaikat különböző nyelvekre.

chatgpt

Képeket is elemez majd

Az is újdonság lesz, hogy képeket is elemez majd a ChatGPT. A felhasználók képeket készíthetnek a körülöttük lévő dolgokról, és megkérhetik a chatbotot, hogy derítse ki, miért nem indul el a grill, vagy fedezze fel a hűtőszekrény tartalmát a vasárnapi ebéd főzésének megtervezéséhez, esetleg a munkában is segíthet, elemezhet egy összetett grafikont amelyben a felhasználó  munkájával kapcsolatos adatok vannak.

Ezzel a ChatGPT újabb kihívást jelent a Google számára, hiszen az Alphabet Google Lens jelenleg a legnépszerűbb szolgáltatás a képekről való gépi információszerzés piacán, és itt havonta 10 milliárd keresésről beszélünk, ami gigantikus méretű piacot jelent. A Google Lens egyébként közel fél éve egy új funkcióval segít a felhasználóknak kiszűrni az Mesterséges Intelligencia által generált képeket az igazi fotók közül, erre az ellenőrzésre is sokan használják.

Az új ChatGPT-funkciók a következő két hétben jelennek meg a Plus és Enterprise csomag előfizetői számára.

BigQuery Studio – A Google segít elemezni az MI big data adatait a vállalkozásoknak

A vállalkozások nagyon is érzik, hogy az interneten keresztül beömlő adatok nagy lehetőséget nyújtanak nekik, de kevés cég tudja valóban értékelni, feldolgozni az adatokat, és hasznot húzni belőle még kevesebb. A Google új terméke ebben segít.

A big data, vagyis az adatalapú, adatvezérelt vállalkozás mára hatalmas közhely, de korántsem azért, mert mindenki így vállalkozik. Az adatok elemzése, és levonni belőlük a következtetéseket nem egyszerű. Másrészt a vállalkozások is ingyen szolgáltatnak adatokat a Google-nak és más internetes szolgáltatásoknak, és egyre jobban elvárják, hogy ezért ők is áttekinthetően hozzáférhessenek a saját felhasználóik adataihoz.

Big data és MI a fókuszban

A NewVantage felmérése szerint a világ legnagyobb cégei 97,6%-a a big data-ra és a mesterséges intelligenciára összpontosít, ezekben látja a tovább fejlődés lehetőségét.

Az adatelemzés, ahogy fent írtuk, nem egyszerű, Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a szervezetek 65%-a úgy érzi, hogy „túl sok” adat áll rendelkezésére az elemzéshez. Vagyis nem igazodnak el a rájuk ömlő adatáradatban, nem tudják levonni belőle azokat a következtetéseket, amelyek segítséget jelentenének számukra az üzletben.

A Google által javasolt megoldás a BigQuery Studio. A BigQuery új szolgáltatása, egy teljes körűen felügyelt felhő-alapú szerver nélküli adattár, amely egyetlen elérési helyet biztosít a programozási nyelvek, köztük az SQL, Python és Spark szerkesztéséhez, és az analitikai és gépi tanulási nagy számítástechnikai kapacitást igénylő számítások „petabájtos léptékű” futtatásához, ahogy a Google fogalmaz.

Hogy milyen sikerrel, az hamar kiderül. mert a BigQuery Studio előzetes verziója ehéttől lesz elérhető.

„A BigQuery Studio egy olyan új élmény, amely valóban közös környezetbe helyezi az adatokon dolgozó embereket, és a másik oldalon pedig az MI-vel dolgozókat” – nyilatkozta Gerrit Kazmaier, a Google adat- és elemzési részlegének alelnöke és főigazgatója.. „Alapvetően hozzáférést biztosít minden olyan szolgáltatáshoz, amelyre ezeknek az embereknek szükségük van a munkához – és emellett leegyszerűsíti az elérést és az átláthatóságot a felhasználói élmény oldalán.”

A BigQuery Studio célja, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára az adatok összegyűjtését, elemzését és kiértékelését. Ezért a BigQuery Studio-nak fejlesztési oldalon és az adatelemzők oldalán is van felülete. Fejlesztési oldalon a felhasználók egy programozási jegyzetfüzetben kezdhetik el az adatok feldolgozását és előkészítését, majd megnyithatják ezt a jegyzetet más szolgáltatásokban, beleértve a Vertex AI-t, a Google gépi tanulási platformját, hogy tovább folytassák munkájukat a speciálisabb AI-infrastruktúrával és eszközökkel.

Az adatelmezési platformon pedig a BigQuery Studio segítségével a csapatok közvetlenül hozzáférhetnek az adatokhoz, bárhol is dolgoznak. Ráadásul hozzáadtak vezérlőket a „vállalati szintű” irányításhoz, szabályozáshoz és minőségbiztosításhoz, hogy ne csak a fejlesztők számára legyen elérhető a szolgáltatás, hanem azt egy nagyobb cég munkafolyamataiba is be lehessen építeni.

„A BigQuery Studio megmutatja hogyan generálódnak az adatok, hogyan dolgozzák fel azokat, és hogyan használják fel azokat az AI modellekben, ami tisztán technikai információnak hangzik, de nagyon fontos” – tette hozzá Kazmaier. „Betölthetik a gépi tanulási modellek kódját közvetlenül a BigQuery-be, mint infrastruktúrába, és az nagy hatékonysággal ki is értékelheti az adatokat.” 

big data

Felhőben a big data

A BigQuery Studio a felhőben működik, és a Google átfogó stratégiájának természetes folyománya,  hogy az AI-t alkalmazó szoftvereket a felhőbe helyezi át. Becslések szerint a nyilvános felhőszolgáltatásokra fordított világszintű kiadások 21%-kal, mintegy 592 milliárd dollárra nőnek idén, és az ABC, a Google-t működtető technológiai óriás egyértelműen a felhőszolgáltatások üzletének minél nagyobb szeletét szeretné megszerezni.

Ez pedig nem rossz stratégia. A Gartner előrejelzése szerint 2023-ig a mesterséges intelligencia lesz az egyik legfontosabb terület, ami az internetes hálózat terhelésének nagy részét adja, ezért ez lesz az a terület amely, az IT-infrastruktúra céges fejlesztésével kapcsolatos döntéseket vezérli, vagyis itt költik el majd a legtöbb pénzt. A Tractica technológiai piackutató cég előrejelzése szerint pedig 2025-re a mesterséges intelligencia a teljes nyilvános felhőszolgáltatásból származó bevétel 50%-át teszi majd ki.

„A generatív mesterséges intelligencia valóban képes feltárni a felhasználók által a használat során termelt rejtett adatokat” – mondta Kazmaier. „Azt látjuk, hogy a mesterséges intelligencia használatának akkor van igazán értelme céges szinten, ha az kombinálható az adott vállalat adataival. A mesterséges intelligencia, ha jól használod, egy jó módszer, – egy módszer a sikeres adatvezérelt vállakozás megvalósításához. A legtöbb értéket az adatokból ezzel lehet kinyerni.”

Vállalati internet: Tarr.hu

 

Hír-adó: megadóztatná a Google-t és a Facebookot Kanada

A Google részben annak köszönheti a sikerét, hogy a nyersanyag, amit a kereső feldolgoz, ingyen van. Lehet, hogy az egyes cikkeknek, weboldalaknak van szerzőjük, akinek a neve akár ki is deríthető, de a kereső nem úgy használja fel ezeket a cikkeket, hogy amiatt fizetnie kellene. Legalább is a világ nagyobbik részében nem.

Az új kanadai online hírtörvén (Online News Act) azokban rászorítaná a keresőket és egyéb cégeket, hogy fizessenek a kiadóknak az összegereblyézett és a felhasználók elé tárt tartalomért.

Ken Walker, Google igazgató a törvénytervezet kikerülése után írt blogbejegyzésében közölte, hogy a cég, hogy a kanadai médiatartalmak eltávolításával fog válaszolni. Azaz Kanadában a Hírek, a Kereső és a Discover szolgáltatásokban nem lehet majd helyi anyagokat találni. Walkert megelőzte a Facebook, amely szintén azt jelentette be, hogy a Facebookról és az Instagramról is el fognak tűnni a kanadai anyagok. A törvényről pedig kijelentette, hogy alapjában elhibázott.

google, facebook

A törvényt azóta megszavazta a parlament, de a hatályba lépésére várni kell. Addig a Google és a Facebook még megpróbálhat lobbizni, illetve a fent ismertetett, még csak nem is elegáns zsarolási módszerekkel élni. Egyelőre még egyik szolgáltatás sem távolított el kanadai tartalmakat, csupán fenyegetőztek vele.

A Google számára veszélyes precedens lenne

A törvény pártolói szerint a cégek által befizetett díj pótolhatja a sajtó kiesett bevételi forrásait. Ezek ráadásul jellemzően olyan források, amelyeket a techcégek tevékenysége miatt veszítettek el. A kormány becslése szerint évi 329 millió dollár bevételt generálhat a sajtónak a törvény. Ez egyben magyarázza azt is, miért harcol vele a két techcég. Önmagában a vállaltok büdzséjéhez képest nem jelentős az összeg, de veszélyes precedenst teremtene.

Miközben Kanadában a parlament már megszavazta a törvényt. Egy hasonló tartalmú szabályozáson dolgoznak Kalifornia államban is. Ausztráliában pedig hatályos és működik is egy online tartalmak aggregálása után fizetendő járulék. Az ausztrálok szerint több mint harminc tartalomfelhasználási megállapodás és 200 millió dollárnyi bevétel keletkezett a törvény hatására.

Közben a Reddit is éppen önmaga ellen harcol.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.