Hogyan védekezz a deep fake tartalmak ellen?

Egyre kevésbé hihetjük el, amit az intereneten látunk. A képek, filmek mind manipulálhatóak, és amikor rossz szándékkal manipulálják őket, akkor üzleti, emberi, lelki kár érhet minket. Természetesen a deep fake képek és videók felismerésére és megelőzésére is vannak már lehetőségek.

A kiberbiztonság egyik legfontosabb elemévé vált a maiplulált képek és videók elleni küzdelem. A vállalkozásoknak mindig ébernek kell lenniük a mélyhamisítások egyre kifinomultabb árnyalatainak észlelésében az egyszerűtől a bonyolultig terjedő biztonsági technikák alkalmazásával.

A mesterséges intelligencia, közelebbről például generatív MI egyre jártasabb a mélyhamisítások létrehozásában, amelyek valósághűen hangzanak és néznek ki. Ennek eredményeként a kifinomultabb hamisítók egy része baljósabb szintre emelte a social engineering támadásokat.

Fejlődésének korai szakaszában a mélyhamisított mesterséges intelligencia képes volt egy személy általános ábrázolását generálni. A közelmúltban a mélyhamisítások bizonyos személyek szintetizált hangjait és videóit használták fel számítógépes támadások indítására, álhírek létrehozására és a jó hírnév megsértésére. A rosszindulatú példák közé tartozik a vezetői utasítások utánzása az alkalmazottaknak, hamis üzenet generálása egy bajba jutott családnak, valamint hamis, kínos, akár pornográf helyzetben lévő személyekről készült fényképek terjesztése.

Az ilyen esetek egyre szaporodnak, ahogy a mélyhamisítások valósághűbbé és nehezebben észlelhetőbbé válnak. A törvényes célokra létrehozott eszközök továbbfejlesztésének köszönhetően pedig könnyebben előállíthatók. A Microsoft például éppen egy új nyelvi fordítószolgáltatást vezetett be, amely bármelyik nyelven utánozza az emberi hangot. De nagy aggodalomra ad okot, hogy ezek az eszközök megkönnyítik az elkövetők számára az üzleti működés megzavarását.

Szerencsére a mélyhamisítások észlelésére szolgáló eszközök is fejlődnek. A mélyhamisítás-detektorok árulkodó biometrikus jeleket kereshetnek a videón belül, például egy személy szívverését vagy az emberi hangszervek által generált hangot szintetizátor helyett. Ironikus módon az ezeknek a detektoroknak a képzésére és fejlesztésére használt eszközöket végül felhasználhatják a mélyhamisítások következő generációjának betanítására is.

Eközben a vállalkozások több lépést is megtehetnek, hogy felkészüljenek a mélyhamisítású támadások egyre gyakoribb előfordulására és kifinomultságára – az alkalmazottak egyszerű képzésétől a támadások jeleinek észlelésére, a kifinomultabb hitelesítési és biztonsági eszközökig és eljárásokig.

A deep fake támadások négy általános kategóriába sorolhatók:

  • Félretájékoztatás, és téves információ
  • Szellemi tulajdon megsértése
  • Rágalmazás
  • Pornográfia

Deep fake támadási példák

A szakértők szerint 2019-ben történt az első komoly deep fake hamisítás. A hacker egy vezérigazgatónak adta ki magát, aki pusztán egy telefonos kérést mondott el, aminek eredményeként 243 000 dollár összegű banki átutalást hajtottak végre. Ez az incidens arra kényszetette a pénzintézeteket, hogy éberebbek legyenek és nagyobb óvintézkedéseket tegyenek, miközben a hackerek egyre kifinomultabbak lettek.

2021-ben a bűnözők becsaptak egy bankigazgatóra, hogy 35 millió dollárt utaljon át egy csaló bankszámlára. A bűnözők tudták, hogy a cég felvásárlásra készül, és elektronikus átutalást kell kezdeményeznie a másik cég megvásárlásához. Mivel a bűnözők tökéletesen időzítették a támadást, a bankigazgató átutalta a pénzt.

Ráadásul a robotok legújabb generációja eleve deep fake technológiát használ az emberi észlelésük elkerülésére. A mélyhamisítások botokkal kombinálva egyre nagyobb veszélyt jelentenek társadalmi, üzleti és politikai rendszerekre. A mesterséges intelligencia és a rosszindulatú automatizálás legújabb fejleményeinek köszönhetően a mélyhamisítások realisztikusabbak és elérhetőbbek, és korábban elképzelhetetlen mértékben hihetőek.

A deep fake hamisítások a könnyen hozzáférhető és programozható generatív mesterséges intelligenciával együtt már most valós fenyegetést jelentenek a cégek számára.

deep fake

A deep fake felderítése művészet és tudomány

Korábban a legtöbb online video- és audioprezentációt valódinak lehetett elfogadni. Többé nem. Manapság a mélyhamisítások felderítése a művészet és a tudomány kombinációja lehet.

Jó esetben az emberek eleve észlelhetik a szabálytalan hangfrekvenciákat vagy irreális árnyékokat például a mesterséges intelligencia által generált személy szeme körül. A deep fake hamisítások nagy része valójában még ma is azt az érzést hagyja benned, hogy valami nem stimmel, gyanús, elromlott, és ennek az az oka, hogy a gyártási folyamat során hibák keletkeznek, amelyek nyomot hagynak.

Számos árulkodó jel van, amelyekre az emberek figyelhetnek, amikor megkülönböztetik a valódit a hamis képektől, ideértve a következőket:

  • Inkongruenciák a bőrben és a testrészekben
  • Árnyékok a szem körül
  • Szokatlan villogó minták a filmen az arcon
  • Szokatlan csillogás a szemüvegen
  • Irreális szájmozgások
  • Természetellenes ajakszín az archoz képest
  • Az arcszőrzet összeférhetetlen az arccal
  • Irreális anyajegyek az arcon

Jóval könnyebb volt a hamisítványok észlelése a régebbi videókban – a bőrtónus eltolódása, a szokatlan mintázatú villogás vagy a szaggatott mozgások miatt, de a A technológia mára sokkal jobb lett, és sok ilyen régi deep fake hamisítást megkönyítő módszer mára eltűnt. Manapság az árulkodó jelek a világítás és az árnyékolás anomáliáiként jelenhetnek meg, amelyeket a mélyhamisítási technológia még nem tökéletesített.

A deep fake technológia ellen a leggyorsabban a hagyományos vírusirtó és biztonsági cégek vették fel a versenyt. A szolgáltatásaik nem feltétlenül jelentenek kifinomult védelmet a mélyhamisítás ellen, de első körben érdemes körbenézni a piacon, hogy megfelelő előfizetésért ki, miben tud segíteni.

Vállalati internet: Tarr.hu

Az érzelmi mesterséges intelligencia lesz jövőre az egyik legfontosabb kérdés

mesterséges intelligencia

Ahogy egyre több cég használja a mesterséges intelligenciát, és egyre több ügyfél, vásárló vagy a munkája során a dolgozó ember találkozik az MI-vel, egyre fontosabb lesz, hogyan érti az emberi érzelmeket az MI. És végül, de nem utolsósorban, ha tényleg megérti az emberi érzelmeket, az újabb hatalmas területeket jelent majd az alkalmazása számára.

A  Human-AI Interaction (Emotional AI), vagyis az érzelmi mesterséges intelligencia tehát fontos lesz azért, mert nagyon sok ember fog napi szinten dolgozni a MI-vel. És fontos lesz azért, mert újabb területeken működhet majd rendkívül hasznosan, ha tényleg megérti, és jól reagál majd az emberi érzelmekre. De megértheti-e valaha?

Az érzelmeket nehezen tanulja a mesterséges intelligencia

Alapvető probléma, hogy az emberi érzelmek, és az azok alapján adott interakciókat elképesztően bonyolult szociális, történelmi és kulturális folyamatok alakították, és ezeket száz százalékban szinte lehetetlen megismertetni az MI-vel. Így az elért haladás ellenére számos kihívást jelent az emberi érzelmek átfogó megértése.

A problémák:

Szubjektivitás és kontextus: Az érzelmek erősen szubjektívek, és kulturális, társadalmi és személyes tényezők befolyásolják őket. Az érzelmek pontos értelmezéséhez meg kell érteni azt a kontextust, amelyben felmerülnek, ami összetett és sokrétű lehet.

Nem verbális jelzések: Az emberek nem verbális jelzésekkel, például testbeszéddel, gesztusokkal és hangszínnel közvetítenek érzelmeket. Jelentős kihívást jelent megtanítani a gépeket ezeknek a jeleknek a pontos felismerésére és értelmezésére. Teljesen mást jelent egy mosoly Magyarországon vagy például Japánban, ahol inkább a zavar, mint a vidámság jele, de a kutatásokban leírt 19 különböző mosolytípus közül csak hat fordul elő, amikor az emberek jól érzik magukat. Akkor is mosolygunk, amikor fájdalmaink vannak, zavarban vagyunk és kényelmetlenül érezzük magunkat – és ez a megkülönböztetés csak a bonyolult kulturális kontextus alapján vonható le.

Kétértelműség és összetettség: Az érzelmek gyakran kétértelműséget és összetettséget mutatnak, ami megnehezíti, hogy különálló címkékbe sorolják őket. Az érzelmi állapotok gyorsan fejlődhetnek, és olyan finom változatokban nyilvánulhatnak meg, amelyeket a gépek számára nehéz lehet pontosan felismerni.

Érzelmi intelligencia: Az érzelmek megértése többet foglal magában, mint puszta felismerés; megértést, empátiát és megfelelő válaszokat igényel. Ezek az érzelmi intelligencia néven emlegetett tulajdonságok továbbra is megfoghatatlanok a gépek számára, mivel hiányoznak belőlük az emberi tapasztalatok és a tudatosság.

mesterséges intelligencia

Az ember-MI kapcsolatokban muszáj figyelni rá

Ahogy a világ fejlődik, a humán-AI csapatok (HAT) egyre jobban képesek teljesíteni a feladatokat. Ennek köszönhetően elengedhetetlenné vált az emberek és a mesterséges intelligencia közötti interperszonális dinamizmus megértése, hogy a munka teljesítményét és hasznát maximalizálni lehessen.

Tekintettel az ember-ember csapatstruktúrán belüli érzelmi kommunikáció bizonyított hasznosságára, nagyon fontos, hogy az MI-ből származó pozitív érzelmek milyen természetűek lesznek az emberi csapattársakon. Márpedig a kutatások szerint az MI csapattársak elfogadásakor az emberi csapattársak előnyben részesítik az érzelmi történések megértését, valamint azt, hogyha az MI tudja, hogy milyen érzelmek elfogadhatóak egy adott szituációban.

Az eredmények azt is mutatják, hogy az érzelmek integrálása a mesterséges intelligenciába pozitív hatással van az emberi felfogásra és viselkedésre egy feladat során. Vagyis az érzelmek állapotfrissítésként működnek, amely lehetővé teszi a csapattársak számára, hogy ne csak jobban megértsék csapattársaik mentális állapotát, hanem megértsék azt is, hogyan érzékelik az MI csapattársak a körülöttük lévő helyzetet, ez pedig növeli a bizalmat az emberekben az MI iránt. Ez együttesen betekintést nyújt abba, hogy az MI érzelmi kifejezései hogyan befolyásolják a társadalmi támogatás megítélését a szélesebb emberi-MI csapatban.

Az érzelmi mesterséges intelligencia lehetőségei

Sokak szerint a különösen magas érzelmi intelligenciát igénylő munkákat soha nem lehet automatizálni: az egészségügyben, a szociális munkában, a tanításban, a marketingben és a tanácsadásban végzett munkákhoz magas szintű érzelmi intelligencia szükséges. Ezeknek a szakembereknek képesnek kell lenniük arra, hogy együtt érezzenek pácienseikkel vagy ügyfeleikkel, és szükség esetén segítséget nyújtsanak, ezt belátható időn belül nehezen pótolja az MI.

Az egyszerű ügyfélszolgálat során azonban például nincs szükség ilyen mély figyelemre, illetve nem is feltétlenül az ügyfélszolgálatost váltja le az MI, hanem az ügyfél viselkedését elemezve a vevőszolgálatos fülhallgatójába mondhat instrukciókat, mikor legyen megértőbb, mikor legyen gyorsabb vagy éppen mikor magyarázza el lassabban, részletesebben az adatokat.

Az autóiparban is érzelmi MI-t használnak az autók gyártása során a vezető érzelmeinek és az utasok élményeinek nyomon követésére, hogy fokozzák a közúti biztonságot és az utasok kényelmét. Vagy az IoT és más okoseszközök a hang- és arcelemzés által meghatározott érzelmi állapotok alatt működhetnek az érzelmi mesterséges intelligencia integrálásával. Például egy intelligens klímaberendezés automatikusan elindulhat, ha úgy tűnik, hogy az ügyfél túlmelegszik.

De a háttérben segít már érzelmi MI a munkahelyi környezet optimális tervezésében. A fizikai munkaterület kialakításának és kényelmének fokozása érdekében a munkahelyi tervező az érzelmi MI-t használja, amely figyeli a dolgozókat a munkahelyén, és elemzi a belső közösségi hálózatokon és fórumüzenetekben uralkodó hangulatot. És persze a marketingben és akár a HR területen is fontos szerepe van. Az oktatásban pedig tanári asszisztensként segít az oktatónak, mert az érzelmi mesterséges intelligencia képes meghatározni, hogy a tanulók elégedettek vagy csalódottak-e az órákkal. Ennek eredményeként a tanárok módosíthatják módszereiket az óraterhelés beállításához.

Vállalati internet: Tarr.hu

 

ChatGPT gondok: francia, német, olasz megállapodás szigorít a készülő EU szabályozásokon

chatgpt

A ChatGPT generatív Mesterséges Intelligenciát fejlesztő OpenAI vezérigazgatójának kirúgása és váratlan felvétele a résztulajdonos Microsofthoz felgyorsította, és valószínűleg szigorítja is az Európai Unió MI szabályozásának folyamatát.

Ahogy az Európai Unió egyre közelebb kerül a Mesterséges Intelligenciát szabályozó törvények széles skálájának elfogadásához, a törvényhozók és szakértők szerint az OpenAI vezérigazgatójának, Sam Altmannek a meglepő menesztése rávilágít a szigorú szabályok szükségességére.

Mint ismeretes Sam Altmant, a generatív mesterséges intelligencia fellendülését tavaly elindító startup társalapítóját az OpenAI igazgatótanácsa a múlt héten váratlanul kirúgta, ami pusztító hullámot indított el a technológiai világban, többek között arra késztette az OpenAI alkalmazottait, hogy tömeges lemondással fenyegetőzve vegyék rá a céget, hogyí vegye vissza Altmant. A történet csak még csúnyább lett attól, hogy társtulajdonos Microsoft azonnal felvette magához a kirúgott Altmant, és kinevezte a saját MI részlege vezetőjének. Sőt, a digitális multi az Altman kirúgása miatt felmondó OpenAI alkalmazottakat is átvenné.

Közben az Atlanti-óceán túloldalán az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az EU Tanácsa kivonatolta a mesterséges intelligencia-törvény apró betűs részét, amely egy olyan átfogó törvénycsomag, ami megkövetelné egyes vállalatoktól, hogy a Mesterséges Intelligánciákkal kapcsolatban átfogó kockázatértékelést végezzenek, és adatokat bocsássanak a szabályozó hatóságok rendelkezésére.

Az OpenAI-Microsoft céges cicaharc pedig elég rosszkor jött az amerikai cégek számára ebben a folyamatban, mert tovább erősítette az EU szakértőinek és politikusainak a véleményét, ami szerint szigorúbban kell szabályozni az MI cégeket.

Az elmúlt hetekben a tárgyalások buktatókká váltak arról, hogy milyen mértékben kellene lehetővé tenni a vállalatok önszabályozását.

Brando Benifei, a törvényekről szóló tárgyalásokat vezető két európai parlamenti képviselő egyike szerint az dráma, hogy Altmant kirúgták az OpenAI-tól, és most csatlakozott a Microsofthoz, azt mutatja, hogy az EU nem hagyatkozhat a cégvezetők által kért puhításokra a szabályozásokban, amelyek szerint nincs szükség törvényekre, hanem a cégek önkéntes önszabályozására lehet építeni a Mesterséges Intelligenciák fejlesztésénél.

Benifei szerint most már biztosan látszik, hogy a szabályozásnak, különösen a legerősebb és legjelentősebb mesterségesintelligencia-modellek esetében, szilárdnak, átláthatónak és végrehajthatónak kell lennie az EU társadalmának védelme érdekében.

Mindezeket a folyamatokat felgyorsította a céges botrány, hétfőn Franciaország, Németország és Olaszország megállapodásra jutott a Mesterséges Intelligencia szabályozásáról, ami várhatóan felgyorsítja az európai szintű tárgyalásokat.

chatgpt

A három kormány támogatja a “kötelező önszabályozást magatartási kódexeken keresztül” a generatív MI-modelleket használók számára, de egyes szakértők szerint még ez sem lenne elég.

Alexandra van Huffelen holland digitalizációért felelős miniszter szerint a ChatGPT körül zajló OpenAI saga aláhúzza a szigorú szabályok szükségességét. Ez a botrány rámutatott ugyanis, hogy az átláthatóság hiánya és néhány befolyásos cégtől való függés szerint egyértelműen rávilágít a szigorúbb szabályozás szükségességére.

Eközben Gary Marcus, a New York-i Egyetem Mesterséges Intelligencia-szakértője azt írta az X közösségimédia-platformon, hogy nem igazán bízhatunk abban, hogy olyan vállalatok önszabályozzák majd az MI-t, amelyeknek még saját belső irányítása is mély konfliktusba kerülhet üzleti kérdések miatt. Szerinte hiba lenne, ha az EU enyhítené az MI-törvényét, mert most nagyobb szükségü van rá, mint valaha.

Vállalati internet: Tarr.hu

Az Apple jogilag megtámadta az EU digitális piacokról szóló törvényét

Az Apple keresetet nyújtott be az Európai Bizottság által a közelmúltban bevezetett digitális piacokról szóló törvény értelmében hozott határozatok ellen – derül ki az Európai Unió Bíróságának X-en (Twitteren) megosztott bejegyzéséből.

A Digital Markets Act néven ismert szigorú új jogszabály 22 „kapuőr” szolgáltatást céloz meg, amelyeket hat technológiai vállalat üzemeltet – a Microsoft, az Apple, az Alphabet Google, az Amazon, a Meta és a ByteDance TikTok. .

A jogszabály célja, hogy megkönnyítse az emberek számára a versengő szolgáltatások közötti váltást, megkövetelve számukra, hogy az üzenetküldő alkalmazásaikat együttműködjenek a riválisaikkal, és lehetővé tegye a felhasználók számára, hogy eldöntsék, mely alkalmazásokat telepítsék előre az eszközeikre.

Bár az Apple jogi kifogásának részleteit nem hozták nyilvánosságra, a Bloomberg News a múlt héten arról számolt be, hogy a vállalat megtámadja az App Store-nak a kapuőrök listájára való felvételét.

A többi technológiai óriás, például a Meta és a TikTok már fellebbezést nyújtottak be, vitatva a Bizottság azon döntését, hogy visszavonják egyes szolgáltatásaikat.

Fellebbezésében a Meta kijelentette, hogy nem ért egyet a Bizottság azon döntésével, hogy Messenger és Marketplace szolgáltatásait a DMA hatálya alá jelöli. Viszont nem kérdőjelezte meg a Facebook, a Whatsapp vagy az Instagram felvételét a kapuőrök közé.

Eközben a TikTok azt képviselője azt nyilatkozta, hogy a cégek kijelölése éppen a domináns technológiai vállalatok hatalmának megdönthetőségét kockáztatja.

“A mi platformunk, amely alig több mint öt éve működik Európában, messze nem kapuőr, vitathatatlanul a legmegbízhatóbb kihívója a megrögzött platformüzletágaknak” – áll a TikTok közleményében.

Az EU parlamentje két jelentős jogszabályt fogadott el, amelyek megváltoztatják a digitális világot:  digitális piacokról (Digital Markets Act, DMA) és a digitális szolgáltatásokról (Digital Services Act, DSA) szóló törvényt.

Az EU érvelése szerint az elmúlt két évtizedben a digitális platformok életünk szerves részévé váltak – nehéz elképzelni, hogy bármit is csináljunk online Amazon, Google vagy Facebook nélkül.

A parlament szerint noha ennek az átalakulásnak az előnyei nyilvánvalóak, e platformok némelyike által megszerzett domináns pozíció jelentős előnyöket biztosít számukra a versenytársakkal szemben, ugyanakkor indokolatlan befolyást is gyakorol a demokráciára, az alapvető jogokra, a társadalmakra és a gazdaságra. Gyakran meghatározzák a jövőbeli innovációkat vagy a fogyasztói választásokat, és úgynevezett kapuőrként szolgálnak a vállalkozások és az internetfelhasználók között.

Ennek az egyensúlyhiánynak a megoldása érdekében az EU a digitális piacokról szóló törvény (DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) bevezetésével korszerűsítette a digitális szolgáltatásokra vonatkozó korábbi szabályokat, amellyel egységes szabályrendszert hoztak létre az egész EU-ban.

A Digital Markets Act

A digitális piacokról szóló törvény célja, hogy minden digitális vállalat számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, mérettől függetlenül. A rendelet egyértelmű szabályokat határoz meg a nagy platformok számára – a „szabad” és a „nem szabad” listával –, amelyek célja, hogy megakadályozzák, hogy tisztességtelen feltételeket szabjanak a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. Az ilyen gyakorlatok közé tartozik a maga a kapuőr által kínált szolgáltatások és termékek magasabb rangsorolása, mint a harmadik felek által a gatekeeper platformján kínált hasonló szolgáltatások vagy termékek, illetve amennyiben nem biztosítanak lehetőséget a felhasználóknak bizonyos előre telepített szoftverek vagy alkalmazások eltávolítására (mint az Apple Music és még egy sor bekapcsoláskor is a telefonon lévő az iPhone-on).

Ezzel reményeik szerint javulni fog az üzenetküldő platformok közötti együttműködés – a kis vagy nagy platformok felhasználói üzenetküldő alkalmazásokon keresztül üzeneteket válthatnak, fájlokat küldhetnek vagy videohívásokat kezdeményezhetnek.

apple

Biztonságosabb digitális tér: a digitális szolgáltatásokról szóló törvény

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény lehetővé teszi az emberek számára, hogy jobban szabályozzák, mit látnak az interneten: a felhasználók jobban tájékozódhatnak arról, hogy miért ajánlanak számukra bizonyos tartalmat, és választhatnak olyan lehetőséget, amely nem tartalmazza a profilalkotást. Tilos lesz a célzott reklámozás kiskorúak számára, és nem engedélyezett az olyan érzékeny adatok felhasználása, mint a szexuális irányultság, vallás vagy etnikai hovatartozás. Emiatt vezeti be most a Meta-Facebook az EU-ban élő felhasználóinak a fizetős verziót, amely ígéretük szerint nem alkot profilt a díjat fizető fehasználóról.

Az új szabályok a felhasználókat a káros és illegális tartalmaktól is megvédik. Jelentősen javítják az illegális tartalom eltávolítását, biztosítva, hogy az a lehető leggyorsabban megtörténjen, és segít a káros tartalmak elleni küzdelemben is.

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az online értékesített termékek biztonságosak legyenek, és megfeleljenek az EU-ban meghatározott legmagasabb szabványoknak. Az is célm hogy a felhasználók jobban ismerjék az online vásárolt termékek valódi eladóit.

Vállalati internet: Tarr.hu

A Z generáció más korúakkal a munkahelyen – Előny vagy hátrány?

z generáció, más generációk

Egy munkahelyen átlagosan legalább három generáció tagjai dolgoznak együtt. A technológia exponenciális fejlődésével azonban egyre nagyobb lehet a szakadék a baby boom generáció és a Z generáció tagjai között. Előny a radikálisan más látásmód a digitális világban, vagy hátrány?

A baby boom generáció (születési év: kb. 1946-1964 között), az X generáció (születési év: kb. 1965-1980 között), az Y generáció (születési év: kb. 1981-1996 között) és a Z generáció (születési év: kb. 1997-2012 között) különböző életkorú és kulturális hátterű egyének csoportjai. Amikor ezek a generációk egy munkahelyen együtt dolgoznak, előfordulhatnak olyan kihívások és problémák, amelyek befolyásolhatják a munkahelyi dinamikát.

Íme néhány lehetséges probléma a Z generáció és az idősebbek között

A leginkább szembetűnő probléma az, amit a kommunikációs kihívások jelentenek. A különböző generációk más kommunikációs stílusokat és preferenciákat követelhetnek meg. Például az X generáció hajlamosabb lehet az e-mail használatára, míg a Z generáció inkább preferálja az azonnali üzenetküldő alkalmazásokat. A különféle kommunikációs eszközök használata miatt elscsúszhatnak az üzenetek, akadozhat az információáramlás, ami összeütközéseket okozhat. Ennek megoldására elég egyértelmű utasítításokban leszögezni, hogy melyek a cég hivatalos csatornái a belső kommunikációban, például két csatornát az emailt, és a Slack alkalmazást, amelyeket mindenkinek egyaránt figyelnie kell.

A másik fontos és látható szempont a munkastílusok különbségeiben van. Az eltérő munkastílusok és értékrendek a generációk között konfliktusokhoz vezethetnek. Az idősebb generációk gyakran értékelik a hierarchiát és a hagyományos munkastruktúrát, míg a fiatalabb generációk nyitottabbak lehetnek a változásokra és a rugalmasságra. Azonban még egy hierarchikusabb vállalati strutúrába is beépíthető a fiatalabb generációk kedvéért heti egy vagy két formailtást mellőző ötlet meeting vagy casual péntek.

A használt technológiákban is különbségek lehetnek. Az Y és Z generáció tagjai gyakran természetesen alkalmazkodnak a legújabb technológiákhoz, míg a baby boom és az X generáció tagjai esetleg nehezebben követik a technológiai változásokat. Ez konfliktusokat okozhat a munkafolyamatok és az eszközhasználat terén. Ezt céges oktatással, felzárkózást segítő technológiát együtt használó, bemutató órákkal áthidalhatjuk.

Hatalmas különbség lehet a munka-magánélet egyensúly felfogásában a generációk között. Az Y és Z generáció tagjai gyakran nagyobb hangsúlyt fektetnek a munka-magánélet egyensúlyra, míg az idősebb generációk hajlamosabbak lehetnek a hagyományosabb munkaidő és kötelességérzet alapú munkakultúrára. Ez az idősebb kollégákban olyan véleményt alakíthat ki, hoigy a fiatalabbak nem dolgoznak elég keményen, és nem képviselik száz százalékig a cég érdekeit, de ezeket akár folyosói beszélgetésléeken is megbeszélhetjük velük rámutatva, hogy az eltérő kommunikációjuk ellenére, mit tesznek meg a fiatalabbak a cégért.

Radikálisan eltérőek lehetnek a generációk képzési és fejlesztési igényei. A generációk valóban eltérő igényekkel rendelkezhetnek a képzés és a fejlesztés terén, mivel a fiatalabb generációk gyakran várnak olyan lehetőségeket, amelyek segítik a szakmai fejlődésüket és gyorsabb előrelépést eredményeznek, míg az idősebb generációk értékelhetik a hagyományosabb fejlesztési programokat. Mivel jelenleg folyamatos át- és továbbképzésre van szükség a legtöbb szakmában, ezek szervezésekor figyelni kell a hagyományosabb és a gyorsabb tájékozódást lehetővé tevő programokat.

z generáció, más generációk

Komoly konfliktusok lehetnek a vezetési stílusok kapcsán. Az eltérő vezetési stílusok is konfliktusokhoz vezethetnek, például az X generáció lehet, hogy autonómiára és függetlenségre törekszik, míg a Z generáció inkább csoportmunkára és együttműködésre orientált. A kérés és az utasítás, az asszertív kommunikáció és az egyértelmű parancsok között is elég nagy mozgásterünk lehet, de a legfontosabb, hogy a független, kevésbé együttműködő kollégát ne parancsoljuk be a csoportba, hanem több lépcsőben építsük be a munkacsoportokba, előbb például külső tanácsadó szerepben beültetve egy-egy megbeszélésre.

Mint látható, a sok különbség generálhat feszültségeket, mindez azonban több előnnyel is jár. A munkahelyi sokféleség ugyanis lehetőséget kínál a kreativitásra és az innovációra, ha ezeket a különbségeket hatékonyan kezelik és integrálják a munkakörnyezetbe. A megfelelő vezetési stratégiákkal és a megértés iránti nyitottsággal a különböző generációk sikeresen együtt dolgozhatnak és kölcsönösen inspirálhatják egymást.

Vállalati internet: Tarr.hu

Eltűnik a web böngésző? Ha igen, mi lesz helyette?

web böngésző

Ma a web böngészőket szinte minden nap használjuk, legtöbben naponta többször. Általában a Google Chrome, az Apple univerzumban a Safari, a Microsoft Edge vagy a Mozilla Firefox, esetleg az Opera és még sok más böngésző várja, hogy rajtuk keresztül minél gyorsabban és kényelmesebben érjük el az adatokat az interneten.

A mobiltelefonok, okosórák, az applikációk különösen  a social media alkalmazások háttérbe szorították a böngészőt. Nézzük mi lesz, ha a nem is olyan távoli jövőben belépünk a Metaverzumba, ajánlatot kérünk a Mesterséges Intelligenciától vagy fizetni akarunk az új online világban, a következő tíz év során.

Személyreszabott élmény: A böngészők valószínűleg egyre inkább személyreszabottá válnak, azaz képesek lesznek az egyedi felhasználói preferenciák és szokások alapján testre szabni a webes élményt.

3D és térbeli böngészés: Az eszközök és technológiák fejlődésével a böngészők feltehetően támogatni fogják a térbeli és 3D-ben megjelenő weboldalakat és alkalmazásokat, amelyek interaktívabbá és érdekesebbé teszik a böngészési élményt, de a böngésző, amelyen keresztül elérjük, megmarad.

Intelligens keresés és navigáció: A Mesterséges Intelligencia és gépi tanulás további előrehaladása lehetővé teheti az intelligens keresést és navigációt a böngészőkben. Az eszköz tanulhat a felhasználó szokásairól és igényeiről, és ezek alapján javaslatokat tehet vagy gyorsabb navigációt biztosíthat.

Böngészési kontextusok és integrációk: A böngészők egyre inkább integrálódnak más alkalmazásokkal és eszközökkel, így a felhasználók zökkenőmentesen tudnak váltani a különböző online és offline tevékenységek között.

Kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR): A böngészők biztosan támogatni fogják az AR és VR élményeket, amelyekkel a felhasználók még közelebb kerülhetnek a virtuális tartalmakhoz és élményekhez a weben.

web böngésző

Felhasználói adatvédelem és anonimitás a web böngészőben: Az adatvédelem és az anonimitás egyre fontosabbá válik. A böngészők valószínűleg továbbfejlesztik a beépített adatvédelmi funkciókat, például a nyomkövetési védelmet és a privát böngészési módot.

Környezettudatosság: Az eszközök és szolgáltatások fejlesztői valószínűleg egyre inkább figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat. A böngészők is lehetnek tervezve úgy, hogy energiatakarékosak és környezetbarátak legyenek, hiszen sok kicsi, illetve sok milliárd kicsi böngésző nagyon sok energiát fogyaszthat vagy – optimalizált működéssel – takaríthat meg.

Blockchain és kriptovaluták: A blockchain technológia és a kriptovaluták további elterjedése lehetőséget kínál a böngészőkben történő integrációkhoz, például biztonságosabb online tranzakciókhoz vagy a digitális identitáskezeléshez.

Univerzális kódolás és kompatibilitás: A fejlesztők valószínűleg tovább fognak lépni az univerzális kódolás és a böngészők közötti jobb kompatibilitás felé, hogy a weboldalak és alkalmazások egyszerűbben és hatékonyabban működjenek különböző platformokon és eszközökön.

Ha tehát eladni akarunk majd az online térben, akkor továbbra is számíthatunk a böngészőkre, de a ruhaboltunkban 3D próba lehetőséget kell fejlesztenünk, vagy lehetővé kell tennünk hogy kriptovalutával is fizehessenek a vevők. Az állandó és egyre gyorsuló változás az online világban pár alap jellemzőt azért mégis megtart, például kell egy kapu, amelyen keresztül belépünk az online világba.

Vállalati internet: Tarr.hu

Újabb lépés: a ChatGPT chatbotból nyílt platform lesz

chatgpt

Az OpenAI terméke a ChatGPT egy nagy nyelvi modellel rendelkező chatbot. A Microsoft közeli cég tervei között azonban mindig szerepelt, hogy megnyissák az emberek előtt, és egy Mesterséges Intelligencia platformmá alakítsák.

Egy olyan gyorsan fejlődő iparággal, mint a mesterséges intelligencia, nehéz lépést tartani.  Múlt héten például a Mesterséges Intelligencia területén az OpenAI tartotta az első olyan fejlesztői konferenciát, amely feltehetően számos elkövetkező lesz. A vitaindító során a vállalat egy csomó új terméket mutatott be, többek között a GPT-4 továbbfejlesztett változatát, az új szövegfelolvasó modelleket és a képgeneráló DALL-E 3 API-t.

Nyílt lesz a ChatGPT

De kétségtelenül a legjelentősebb bejelentés a GPT-kről szóló volt.

Az OpenAI GPT-i lehetőséget biztosítanak a fejlesztők számára, hogy saját, az OpenAI modelljein alapuló párbeszédes MI-rendszereket építsenek, és közzétegyék azokat az OpenAI által működtetett online piacon, amit GPT Store néven indítanak. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman szerint hamarosan a fejlesztők akár bevételszerzésre is képesek lesznek a GPT-kből annak alapján, hogy hányan használják őket.

Ez nyilván hatalmas lépés, hiszen az egyedi problémákra fejlesztett GPT-ket más tovább fejlesztheti, és hamarosan mi is találhatunk MI-t, hogy segítsen a speciális problémáink megoldásában.

chatgpt

A fejlődés iránya adott, és nem is kell hozzá fejlesztő

Az OpenAI váltása mesterséges intelligencia-modell-szolgáltatóról platformra, az biztos, hogy érdekes és forradalmi – de nem éppen váratlan. A startup márciusban megmutatta az ambícióit azzal, hogy elindította a ChatGPT bővítményeit, a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotot, amely első alkalommal vont be harmadik feleket az OpenAI modell ökoszisztémájába.

A konferencián résztvevők visszajelzései szerint  GPT-élmény kisebb zökkenőkkel, de működött a demókban – és az többé-kevésbé úgy működik, ahogy hirdették. Ami a legfon tosabb, hogy a GPT-k nem igényelnek kódolási tapasztalatot, és olyan egyszerűek vagy összetettek lehetnek, ahogy a fejlesztő kívánja. Például egy GPT megtanítható egy szakácskönyv-gyűjtemény alapján, hogy választ tudjon feltenni egy adott recept összetevőivel kapcsolatban. Vagy egy GPT bekebelezheti a vállalat saját kódbázisait, hogy a fejlesztők ellenőrizhessék stílusukat, vagy a bevált gyakorlatokkal összhangban generálhassák a kódokat.

A GPT-k hatékonyan demokratizálják a generatív AI-alkalmazások létrehozását – legalábbis az OpenAI modellcsaládját használó alkalmazások esetében. És az OpenAI riválisainak – legalábbis az olyan riválisoknak, amelyek a Big Tech cégek támogatása nélkül dolgozak – villámgyorsan lépniük kell, és megvizsgálni a GPT-k működését és hatásait.

A nyílt GPT feleslegessé ugyanis azokat a tanácsadó cégeket, amelyek üzleti modellje az ügyfelek számára alapvetően GPT-k vagy ahhoz hasonló rendszerek építése körül forog. A fejlesztői kapacitással rendelkező ügyfelek számára pedig kevésbé vonzóvá teheti azokat a modellszolgáltatókat, amelyek nem kínálnak semmilyen alkalmazáskészítő eszközt, tekintettel annak bonyolultságára, vagyis hogy a szolgáltató API-jait a meglévő alkalmazásokba és szolgáltatásokba kell beleépíteni.

Vállalati internet: Tarr.hu

 

Itt van Grok, Elon Musk Mesterséges Intelligenciája az X-ben

mesterséges intelligencia

A korábban Twitter néven ismert X új Mesterséges Intelligenciát vezet be, amely kíváncsi és ember-szerű lesz.

Az új Mi neve Grok, és ez lett Elon Musk xAI első modellje, amelyet egyelőre korlátozott közönség számára tesznek hozzáférhetővé.

Az xAI végső célja a „jó mesterséges általános intelligencia (AGI)” felépítése – az emberhez hasonló intelligencia egy olyan formája, amely széleskörű tanulási, alkalmazkodási és problémamegoldási képességekkel rendelkezik – amely „maximálisan kíváncsi” és „igazságkereső” .

Elon Musk Mesterséges Intelligenciájának induló vállalkozása, az xAI bejelentette első AI-modelljének kiadását. Musk megerősítette, hogy a csevegőbot neve Grok, utalva Robert Heinlein 1961-es tudományos-fantasztikus regényére, a Stranger in the Strange Land-re. Grok a regény alapján azt jelentheti, hogy „intuitívan megérteni valakit” vagy „befogadni valamit, amíg a részeddé nem válik”.

A Grok először egy „válogatott csoport” számára lesz elérhető a korai bétaverzióban, majd az X közösségimédia-platform összes Premium+-előfizetője számára. Ez lesz az első termék, amelyet Musk júliusban indított új mesterségesintelligencia-laboratóriuma bocsát ki azzal a céllal, hogy megértse a „az univerzum valódi természetét”.

Az xAI végső célja a „jó mesterséges általános intelligencia (AGI)” felépítése – az emberhez hasonló intelligencia egy olyan formája, amely széleskörű tanulási, alkalmazkodási és problémamegoldási képességekkel rendelkezik – amely „maximálisan kíváncsi” és „igazságkereső” . Az xAI-nál Musk vezető mesterségesintelligencia-kutatókból álló csapatot vezet, akiket olyan magas besorolású cégektől bérelnek fel, mint a Google DeepMind, az OpenAI, a Microsoft és más jelentős mesterséges intelligencia-laboratóriumok.

mesterséges intelligencia

Miért fontos Grok, az új Mesterséges Intelligencia?

A bevezetés csaknem egy évvel azután következett be, hogy az OpenAI megjelentette és nyilvánossá tette a ChatGPT-t, ami a generatív AI-termékek hullámát és a „nagy nyelvi modellekért” folytatott globális versenyt váltotta ki. A milliárdos vezérigazgató korábban aggodalmának adott hangot az OpenAI termékeinek elfogultságával kapcsolatban, amely cégnek egyébként 2015-ben társalapítója volt, majd 2018-ban távozott. Az elfogultsági problémák megoldása érdekében azt állította, hogy egy „TruthGPT”-n dolgozik, amely a Microsoft Bing MI-jének és Google Bardnak a versenytársa lehet.

A hírt úgy tették közzé, hogy a SpaceX és a Tesla vezérigazgatója vendégszerepelt Rishi Sunak brit miniszterelnökkel a globális Mesterséges Intelligencia-csúcstalálkozón, ahol nyilványos beszélgetést folytattak a Mesterséges Intelligencia jövőbeli lehetőségeiről és kockázatairól.

Vállalati internet: Tarr.hu

Válaszúton van az identitáskezelés, mit tegyünk az jelszólopások ellen?

digitális identitáskezelés

A biztonsági előírásaikra büszke las vegasi kaszinók felhasználóinak adatait lopták el egyszerű trükkökkel hackerek, ami rávilágít az identitáskezelés digitális problémáira.

Hatalmas kibertámadások érték az MGM Resorts és Caesars kaszinóóriásokat, amelyek során a hackerek a szobakulcsoktól a játékgépekig minden online belépési adatot megszereztek. Sok közelmúltbeli incidenshez hasonlóan ez is figyelmeztetés, hogy javítani kell a digitális identitással kapcsolatos biztonságot, mert az átfogó támadás innen, a hamis profilokról indult.

Ennek a adatbiztonsági jogsértésnek az eredettörténete hasonló az utóbbi időben sokszor látottakhoz: a hackerek felhívták a kaszinókat az ügyfelek nevében, és a jelszavuk megújítását kérték, a válasz emailt azonban eltérítették, és így magukat valódi ügyfeleknek kiadva százszámra tudtak bejelentkezni a kaszinók rendszerébe.

Ugyanez a csoport állítólag számos más szektorban is végrehajtott hasonló támadásokat, beleértve a MGM riválisát, azCaesars Entertainment kaszinót, amely állítólag 15 millió dollárt fizetett azért, hogy napokkal az MGM támadás előtt visszaszerezze adatait.

Meghökkentő a tény, hogy a kaszinócégeket – amelyeknél a biztonságba fektetett befektetések központi szerepet játszanak – ilyen merészen feltörhettek. Sok hálózatban egy alapvető vakfoltot fedtek fel: kaszinócégek sem rendelkeznek hatékony eszközökkel annak bizonyítására, hogy a rendszerüket használó emberek biztosan azok-e, akiknek kiadják magukat.

Pedig az arcfelismerő technológiának köszönhetően egy ismert kártyacsalót gyorsan kiszúrnak és kikísérnek a kaszinóból. A digitális hálózat védelmét illetően azonban sok szerencsejáték-cég továbbra is a jelszavakra támaszkodik, amelyek az identitás- és hozzáférés-kezelés (IAM) gyenge láncszemének bizonyultak.

Az identitáskezelés sebezhető pontjai nyilvánosságra kerültek

Az MGM-támadás rávilágít arra, hogy az identitáskezelő rendszerek mennyire sebezhetőek a hackerekkel szemben, amikor a személyazonosság-ellenőrzés helyett a személyazonosság-hitelesítésre összpontosítanak. A megfelelő mennyiségű szociális tervezéssel a hacker manipulálni tudja a rendszert. A szervezeteknek a kiváltó okoknál kell küzdeniük ez ellen, megakadályozva, hogy ezek a hackerek bejelentkezzenek, mert ha ekkor nem tudják megállítani a számítógépes bûnözõt, mielõtt hozzáférne a hálózathoz, akkor eleve veszítettek.

Hagyományosan az identitás-hitelesítés a többtényezős hitelesítésre (MFA) támaszkodott, ami gyakran egy push értesítést vagy egy egyszer használatos kódot jelentett, amelyet a felhasználó telefonjára küldtek. Ennek ellenére még a többtényezős hitelesítés is sebezhetőnek bizonyult.

Néhány alapvető információ birtokában a hackerek felhívhatják a mobilszolgáltatót, és eljátszhatják a dühös ügyfelet, aki új telefont próbál aktiválni; rövid idő elteltével az áldozat telefonjában lévő összes információt átmásolhatják a sajátjukra, és már nyert ügyük is van. A közelmúltban számos kriptovaluta platform elleni támadást egy ilyen „SIM-feltörésre” vezettek vissza. A tolvajok állítólag becsapták a T-Mobile-t, hogy visszaállítsák a kriptoplatformok csődeljárását irányító tanácsadó cég egyik alkalmazottjának telefonját.

A rosszfiúk ma már mindenféle technológiai eszközzel fel vannak fegyverkezve, a Mesterséges Intelligenciától a személyiség hamisításokig, amelyek egy kelet-európai hackert egyetlen feltört okostelefonnal egy New York-i könyvelőnek tudnak kiadni. Eközben a vállalkozások megfizetik az árát, amiért nem használnak könnyen elérhető biztonsági technológikat az identitáskezelés biztonságuk korszerűsítésére.

digitális identitáskezelés

A biometrikus adatokon túl: a valódi ellenőrzés szükségessége

A jelszavak feltalálása óta eltelt 60 év alatt a hozzáférés-kezelés a lepecsételt cetlik biztonságától számos hitelesítési folyamattá fejlődött, mert a hackerek célja az online világban kezdettől a hitelesítő adatok ellopása és a velük való visszaélés. A push értesítések elterjedt eszközzé váltak, de túlzottan bízunk bennük.

Az olyan kiberbiztonságot szolgáló funkciók, mint az Apple Touch ID és a Face ID, népszerűsítették a biometrikus markerek használatát a hitelesítéshez. Amint azonban a SIM-kártya feltörések kapcsán is látható, minden adatuk elopásával a mobiltelefonok a hackerek hatékony eszközei is lehetnek, nem csak a digitális védelmi módszerek jó lehetőségei.

Az identitáskezelésben el kell felejtenünk a jelszót?

A hitelesítési kulcsok, amelyek egy fizikai tokenre támaszkodnak a titkosított ellenőrző kód létrehozásához, például egy papíron szereplő kód, amit az ügyfél kap meg, javítják az MFA-t olyan hitelesítési szabványokkal, mint például a Fast Identity Online (FIDO). A Google még egy lépéssel tovább ment, és olyan kulcsot hozott létre, amely ellenáll a kvantumdekódolásnak, hogy megvédje magát a kvantumszámítógépekkel felfegyverzett hackerekkel szemben.

Ez egy szép próbálkozás, de ezeknek a hitelesítési módszereknek a gyökerében még mindig vannak jelszavak. A felhasználó személyazonosságát egy eszközhöz – általában egy mobiltelefonhoz – kötik a tényleges, igazolt személyazonosságuk helyett, amelyet biometrikus adatokkal, államilag kibocsátott személyi igazolvánnyal vagy más megbízható dokumentumokkal igazolhatnának. Az idebtitáskezelésnek modernizálódnia kell, és a puszta hitelesítéstől a tényszerű személyazonosság-ellenőrzésig kellene jutnia, ez növelné a digitális bizalmat.

A jogsértések pénzügyi következményei

Az IAM korszerűsítése előzetes befektetést igényel, amelyet a cég költségvetésébe is be kell építeni, ami időbe, pénzbe és erőfeszítésbe kerül, de csak az adatszivárgások kárszámítását kell elvégeznünk, hogy megtudjuk, hogyan térül meg. Az MGM Resortsnak a jogsértés miatti bevételkiesése meghaladhatja a napi 8 millió dollárt, és természetesen a cég részvényei is jelentős esést mutattak, amikor a hír megjelent.

Ennek a folyamatnak az első lépése a biometrikus adatok és az ellenőrzött személyazonossági okmányok rögzítése a jogosult felhasználóktól, például alkalmazottaktól, partnerektől és ügyfelektől a nulladik napon a regisztráció vagy a fiók létrehozása során, hogy a későbbiekben azonosítani lehessen őket.

Az ellenőrzött hitelesítő okmányok – például digitális alkalmazotti azonosító kártyák, digitális útlevelek és digitális oktatási bizonyítványok – olyan metaadatokat tartalmaznak, amelyek kriptográfiailag igazolják, hogy ki adta ki, és a hamisítás könnyebben észlelhető. Sajnos a biometrikus adatokat ugyanúgy el lehet lopni, mint a jelszavakat, így ezeket az adatokat is védeni kell. A blokklánc bevált technológia a digitális javak védelmére, miért ne használhatnánk a vitathatatlanul legértékesebb eszköz védelmére, amely a mi személyazonosságunk?

Az blokkláncban az elosztott főkönyvvel együtt járó, megváltoztathatatlan auditnaplók biztosíthatják, hogy ha valami nem stimmel, a cég információbiztonsági emberei lássák, hogy ki milyen erőforrásokhoz, mikor és milyen módszerrel fér hozzá.

Ahelyett, hogy elfogadnák, hogy egy felhasználó telefonját ellopták, vagy a fiókját feltörték, láthatják, hogy az élő azonosítójukat („valódi” biometrikus adatok) használták-e a hozzáféréshez. Sokkal egyszerűbbé teszi annak megállapítását, hogy mi történt, és még azelőtt reagálhatunk, hogy a rendszerünk feltörésének robbanási sugara megnő.

A hitelesítés újragondolása a digitális korban

A legalapvetőbb tanulság, hogy a legtöbb módszer, ami ma megfelel az identitás-hitelesítésnek, a másolás és beillesztés. Ez nem a felhasználó biometrikus naplózása; csak jelszó másolására és beillesztésére használják az alkalmazásban. Végső soron ez csak időtakarékos intézkedés, nem pedig biztonság.

Még a legtöbb jelszó nélküli hitelesítés is rendelkezik valahol beépített felhasználónévvel és jelszóval. A rossz szereplők továbbra is ellophatják ezt a felhasználónevet és jelszót. Amíg visszaállítják a jelszót, klehetőségük van a belépésre, mert a személyazonosság-ellenőrzés gyökere a jelszó maradt.

Vállalati internet: Tarr.hu

A nyugdíjba vonuló baby boomer generációt robotokra cserélik Németországban

robot

Munkavállalóként sok pozitív dolog elmondható a baby boomer generációról, pontosak, fontos nekik a munkájuk, mindent igyekeznek megoldani, de lassan bizony az egész generáció nyugdíjba megy. Az öregedő Németországban már nem is keresnek másokat, jönnek a robotok.

Mindennapi történet Németországban: az S&D Blech gépalkatrészgyártónál a csiszolóegység vezetője nyugdíjba vonul. Mivel Németországban akut munkaerőhiány miatt kevés a jelölt, aki elvállalná a szakképzett, de piszkos és veszélyes fizikai munkát, a cég egy robottal helyettesíti.

Nincsenek fiatalok, a robot a megoldás

Más kis- és középvállalkozások is az automatizálás felé fordulnak, mivel a háború utáni németországi “baby boom” generáció fokozatos kivonulása a munkahelyről erősíti a munkaerőpiac szűkösségét.

A hivatalos adatok szerint júniusban mintegy 1,7 millió német munkahely volt betöltetlen. A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) szerint a vállalatok több mint fele küzd a megüresedett állások betöltésével, ami Európa legnagyobb gazdaságának növekedésének évi közel 100 milliárd eurós költsége.

Az S&D Blech ezzel a tendenciával magyarázta a több éven át tartó törekvését az automatizálás és a digitalizáció felé, mert a baby boom generáció nyugdíjba vonulása tovább súlyosbítja a képzett munkaerő amúgy is nehéz helyzetét, különösen a termelési munkafázisok és a kétkezi munka terén.

A csiszolóegység új vezetőjének megtalálása korábban is nehéz volt nemcsak a sok tapasztalata miatt, hanem azért is, mert ez egy olyan munka, amelyben nem lehet tovább előrelépni, ezért kevesen akarják vállalni, ráadásul ez a munka magas hővel és folyamatos zajjal jár, és a kiugró szikrák is veszélyesek lehetnek.

Segít némileg a gondokon, hogy ma már több nő dolgozik és a bevándorlás megugrása is segített kompenzálni a demográfiai változásokat a kétkezi munkások között az elmúlt években Németországban.

De mivel a baby boom korosztály nyugdíjba vonul, és egy új belépő generáció  az alacsony születési ráta miatt jóval kisebb arányban csatlakozik a munkaerőhöz, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség arra számít, hogy 2035-re 7 millió fővel csökken a munkavállalók köre.

A HR szakértők szerint a többi fejlett gazdaságot érintő hasonló demográfiai tendenciák miatt a fejlett automatizálási technológiák hatása a robotikától az MI-ig széles körben érezhető lesz. Hosszú távon pedig ezek az újítások megváltoztatják a munka világát, mindenki másképpen fogja végezni a munkáját, mint jelenleg.

Az autógyártók és más ipari óriások jelentős automatizálási befektetései azt jelentik, hogy Németország már most a világ negyedik legnagyobb robotpiaca, és a legnagyobb Európában. Ráadásul messze vezet, kétszer annyi robot egységet használ, mint a második Olaszország.

robot

A kkv-k is sorra kerültek a robotikában

Eddig a multinacionális nagyvállalatokról volt szó, de ahogy a robotok egyre olcsóbbak és könnyebben kezelhetők, a gyakran családi kézben lévő Mittelstand cégek, amelyek az ország gazdasági gerincét képezik, szintén elkezdik használni őket, az olyan gyártóktól, mint az említett S&D Blech a pékségekig, mosodákig és szupermarketekig.

A Robotika Nemzetközi Szövetsége szerint tavaly körülbelül 26 000 új egységet telepítettek Németországban – ez a szám csak 2018-ban volt nagyobb, mielőtt a COVID-19 világjárvány lelassította volna az átlagosan 4%-os éves növekedést.

A növekvő automatizálás gyorsulását erősíti, hogy a robotok használata egyszerűbbé vált, és nincs szükség programozási ismeretekre. A legtöbben ma már Human Machine Interface-t, egy okostelefonhoz hasonló érintőképernyőt kapnak a robot vezérléshez, és ezt a kkv-k dolgozói is nehézség nélkül kezelik. Így a robotok lehetővé teszik azoknak a vállalatoknak a túlélését, amelyek a munkaerőhiány miatt veszélyben érzik a jövőjüket.

Még a munkavállalók és a szakszervezetek is, amelyek egykor féltek a munkahelyek elvesztésétől, egyre pozitívabb álláspontot képviselnek. A robots marketplace automatica által júniusban közzétett felmérés szerint a német munkavállalók közel fele úgy látja, hogy a robotok segítenek a munkaerőhiány kezelésében.

Vállalati internet: Tarr.hu

 

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.