Három olyan trend is van az amerikai sajtó szerint, amely a kockázati tőkebefektetést meg fogják választani. Ezeket érdemes figyelemmel kísérni, mert az eddigi nagy nyertesek nevei mellé újakat kell majd megtanulnunk.
A nagyon alacsony alapkamat korának egyelőre vége. Emiatt viszont a nagy távlati ígéretek (pl. Uber) korának is leáldozott. Jobban néz ki ma a növekedésnél a bevétel görbe, pláne, ha szépen emelkedik.
Több női befektető jelenik meg, ami átformálja a sartupokról kialakult képek. Lehet, hogy az ötödik robottaxi helyett olyan fájdalomcsillapító kell, ami elbír a menstruációs görccsel.
Picture / CC by Heisenbergmedia,
Végül pedig a klímaváltozás és a történeti szemlélet, amely a leghosszabban fogja befolyásolni a technológiai világot.
Ahogy a térfigyelő kamerákat egy-két évtizede, úgy a videós kapucsengőket is üdvözli a rendőrség. Még akkor is, ha a felszerelésük felveti annak a kérdését, hogy az üzemeltetője jogtalan megfigyelést hajt-e végre, a felvétel használható-e a bíróság előtt és van-e társadalmi hasznuk ezeknek a rendszereknek.
A videós kapucsengők előnyeit egyszerű sorolni. Szolgáltak már bizonyítékul, ijesztettek el betőrőt, buktattak le csomagokat hajító futárt. A termék legnagyobb lobbistájának, Jessica Randle-nek a csatornáját közel 400 millióan nézték meg. A nő úgy gondolja, hogy az eszköz alapvető otthonbiztonsági berendezés.
Okoscsengő és kémkamera
Az Egyesült Államokban az okoscsengők 2017-es megjelenése óta nő a példányszám. 2021-ben 11,7 millió példányt adtak el ilyen eszközből. A termék népszerű a kütyüfejleszők között is, mert a videók fehőben való tárolásáért havidíjat lehet szedni.
A londoni Metropolitan Police szerint a felvételek segítettek már megoldani bűnügyeket, ugyanezt mondja a Greater Manchester Police is. Bizonyítéknak megfelelnek akár a videofelvételből kinyert állóképek is.
A polgárjogvédők szerint a rendőrök szabályozás nélkül férnek hozzá a felvételekhez. Esetenként a kamera tulajdonosának sem kell rábólintania a nyersanyag kiadására.
Technológiai jellegű hír érkezett az amerikai kultúrháborúból: egy iowa állambeli iskolaüzemeltetési körzet a ChatGPT segítségével dönti el, mely gyerekkönyvek kerüljenek tiltólistára.
A hír hátteréhez szükséges tudni, hogy több iskolai körzetben harcolnak szülői csoportok azért, hogy az iskolák tanrendjében, az iskolai könyvtárakban vagy esetleg a városi könyvtárban se szerepeljenek nekik nem tetsző könyvek. Ezek jellemzően a szexualitást, a transzneműek vagy a melegek létét is megjelenítő művek. Olyanok, mint a Magyarországban befóliázásra ítélt Heartstopper, amelyben két fiatal fiú lesz szerelmes egymásba.
Az iskolakörzet természetesen egy lehetetlen feladat előtt áll. Amennyiben nem száll szembe a szülői csoportokkal, azt az álláspontot képviselve, hogy a pedagógiát talál hagyják a pedagógusokra, könyveket kell levenniük a polcról. A könnyebb ellenállás lehetősége pedig ebben az irányban található. Mason városának iskolái is emellett döntöttek, egy gyors wikipédiás szűrés után és megkérdezték a ChatGPT-t, hogy mely könyvekben van szexuális aktus.
(Fotó: Jernej Furman // CC-BY)
A ChatGPT is hibázik
A Popular Science szerint így került indexre a The Kite Runner, a Szolgálólány meséje valamint az I Know Why The Caged Bird Sings a klasszikus amerikai szerzőtől, Maya Angeloutól. A körzet vezetője azzal védekezett, hogy az állami törvénybe foglalt könyvtárszabályozást be kell tartaniuk, ugyanakkor nincs idejük átolvasni a teljes könyvtárat. Ráadásul a törvény sem fogalmaz egyértelműen.
Pechjükre a ChatGPT sem az egyértelmű válaszairól ismert. Attól függően, hogy hogyan kérdezik meg, a szoftver eltérő válaszokat dob ki. A The Verge több kérdéssel is megpróbálkozott és eltért, hogy a ChatGPT szűrnivalónak vagy megengedhetőnek tartotta-e a regényeket.
Az iskolakörzet vezetője szerint a lista a szülői kéréseknek megfelelően módosulhat az év folyamán.
2017-ben robbant ki a botrány, mert az Apple úgy írta meg a telefonjainak vezérlő szoftverét, hogy az elhasználódó akkumulátorok töltésének csökkenését a készülék lassításával ellensúlyozzák.
A cég azzal érvelt, hogy így megakadályozható az üzemidő csökkenése, a felháborodott felhasználók azonban szívesebbe döntöttek volna maguk a kérdésben. Az ügyet a mai napig batterygate néven emlegeti a sajtó.
A 2017-ben naprakésznek számító, az ügyben érintett iPhone 6 és 7 készülékeket azóta minden érintett lecserélte valószínűleg. A csoportos perek és fellebbezések azonban lassan haladtak. A bíróság mostanra eldöntötte, hogy az érintetteknek pénz jár vissza a vásárlásuk után, amihez maholnap hozzá is juthatnak.
(Photo: Alvy / Microsiervos)
A telefononként visszautalt nagyjából 65 dollárból ugyan nem lehet sarokházat vagy vízparti ingatlant venni. Ugyanakkor a technológia történetének legnagyobb olyan pere zárul, amelyet a felhasználók nyernek meg. Az Apple-nek az ügy minimum 130 millió és maximum félmilliárd dollárjába fog kerülni. Nem olyan összegek, amelyek földhöz vágják a céget.
Kárigényt már nem lehet bejelenteni, ennek 2020 októbere volt az utolsó határideje.
Mindenki tudta, aki egy hírnél többet olvasott a nagy nyelvi modelleken (LLM) alapuló GPT technológiákról, hogy ezeknek a működtetése nem olcsó. A szervereket árammal kell táplálni, a szerverfarmot pedig hatékonyan kell hűteni. Egy-egy ChatGPT-s kérdés megválaszolásának a költsége tízszerese is lehet egy hagyományos Google keresésnek.
Nemcsak a ChatGPT a kérdés
A 700 ezer dolláros értéket az OpenAI nem erősítette meg. De ez nem is áll érdekében, hiszen a ChatGPT mellett még számos más, hasonlóan nem olcsó és egyelőre önálló finanszírozással nem rendelkező termékkel van a piacon. Ilyenek például a GPT-3,5 és GPT-4 nagy nyelvi modellek.
Hogy mi a köze egymáshoz a hamburgernek és a mesterséges intelligenciának? Természetesen semmi. A hamburger a legegyszerűbb ételek egyike, amit mégis a végtelenségig lehet finomítani. Ellenben akármeddig is csiszoljuk a tökéletes burger receptjét, nem kell bele számítási teljesítmény. Ennek ellenére az AI Burger természetesen létezik, nem is csak egy példányban.
Még a budapesti Bamba Marha is indított májusban egy marketingkampányt, amely szerint a havi hamburgert nem egy kollégájuk találta ki, mert csak a laptopját találták meg a konyhában. A ChatGPT őrület közepén logikus volt megpróbálni bármivel ráakaszkodni a mesterséges intelligenciás pezsgésre. Ha hamburgerrel, akkor azzal.
Szégyenkeznivalója sem lehetett a burger bárnak, mert nem kisebb elődöt követtek, mint az IBM-et. A Nagy Kéknek is becézett cég a Watson nevű eggyel a mostani előtti generációs, kérdésekre válaszolós mélytanulás alapú rendszerét többek között séfnek is beállították. A kísérletezésből még egy szakácskönyv is született, amely minden olyan otthoni szakácsnak adhat ötleteket, aki szeret ritka hozzávalókat és berendezéseket levadászni egy-egy fogás érdekében.
Nem tudott ellenállni a csábításnak az új-zélandi Recipes oldal sem. Ők bárányburgert terveztettek, amibe kicsit beleszaladt a zeller, a füstölt hínár és a máj is. A fotón egyébként nem néz ki rosszul a speciális bárányburger.
(Fotó: Person-with-No Name // CC-BY)
Meglepő módon két olyan oldalt is sikerült meghódítani az MI-s burger receptekkel, amelyeken egyszerre ritkán szokott trendingelni ugyanaz a téma. Márpedig a Linkedin mellett a Tiktok is tele volt ChatGPT-s vagy más szöveggenerátoros receptekkel.
Tanulság igazából nincs. Illetve talán az, hogy ha valamiből tavaly még NFT-set adtak, két éve pedig blockhaineset, akkor az idei marketing hívószó is gyanús egy kicsit. Ettől még a szendvics lehet jó, de egészen biztos, hogy a technológiának nincs keresnivalója a konyhában.
Nem annyira látványos, mint a klímaügyi küzdelmek, de a right-to-repair, a javítás joga a XXI. század egyik legfontosabb küzdelme. És Nagy Imrével szólva “csapataink harcban állnak”.
A right-to-repair mozgalmak egy céllal rendelkeznek: olyanná formálni a technológiai termékeket a traktortól a fülhallgatóig, amiket a vásárlójuk otthon is meg tud szerelni, ha elromlik. És ha a tulajdonos esetleg nem tudna forrasztani, akkor a sarki szerviz biztosan elbír a problémával, mert nem kell hozzá speciális felszerelés és beszerezhetetlen alkatrész.
A gyártok nem örülnek a javítás jogának
A mozgalomnak természetesen nem örül mindenki. Jelenleg épp az elektromos bicikliket gyártó cégek próbálják kilobbizni, hogy ne essenek az ilyen törvények hatálya alá. Teszik ezt annak ellenére, hogy az épp csődbe ment VanMoof kerékpárok gazdái leginkább abban bízhatnak, hogy a független műhelyek tudják majd javítani a nem sztenderd alkatrészekből felépített bringáikat. Mivel az ebringákban használt akkuk az utóbbi időben gyakorta okoztak tüzet, így az Egyesült Államokban eleve van igény arra, hogy szigorúbban ellenőrizzék és szabályozzák a felhasznált alkatrészeket. A gyártók lobbicsoportja szerint azonban pont a tűzveszélyesség miatt érdemes korlátozn, hogy ki szerelheti a villanybicikiket.
(Fotó: ITRE)
Az érvelés nem új: az Apple is hivatkozott arra évekig, hogy a szakszerű javítás miatt nem bonthatják meg a készülék borítását a független szervizek. A mezőgazdasági berendezéseket gyártó John Deere pedig a szellemi tulajdon védelmére hivatkozva utasította el a külsős szerelők megsegítését.
A szórakoztató elektronikai termékek szegmense viszont egészen jól áll. Vannak természetesen legendásan szerelhetetlen darabok (pl. az Apple fülhallgatói) de a javítási leírásokat közlő iFixit adatbázisa folyamatosan gazdagodik. Míg egyes amerikai államokban már a törvény is megvan, amely rászorítja a cégeket, hogy alkatrészt, leírást és szerszámokat biztosítsanak a szervizeknek, az EU-ban még tárgyalnak a hasonló tartalmú jogszabályról. A javításpárti szervezetek szerint azonban a jogszabálytervezet első verziója túl szűken határozza meg a javítandó jószágok listáját és a javítás árát sem próbálja meg szabályozni.
A Y Combinatorbe eleve nem egyszerű bejutni. A körönkénti tízezer jelentkezőből csak egy-másfél százalék ilyen szerencsés. Sikeres céget lehet ugyan az akcelerátor nélkül is építeni, de rendkívül befolyásos szilícium-völgyi kapcsolatokra lehet szert tenni ott.
A startup hibalista
A lista Nicolas Dessaigne-t dicséri, aki saját cégével is kijutott a gyorsítóprogramban. Mostanra azonban azon dolgozik évek óta, hogy más startupokat juttasson hozzá ehhez.
Legyen technológiai tudásod!
Nem feltétlenül szoftverfejlesztők seregét kell bemutatni, de olyan embert, aki tud technológiában gondolkodni, fel tudja vázolni, merre kell majd pivotolni a terméket, olyannal rendelkeznie kell a cégnek.
Ne egyedül gyere!
Magányos alapítóként az első dolog egy társalapítót keresni. Így nem kell megválaszolnia azt a kérdést, hogy vajon ő egyedül képes-e elérni a célját?
(Photo by Stephen McCarthy/Web Summit via Sportsfile)
Nem lehet a profi angol nyelvtudást megspórolni, mert az akcelerátorba bekerülés és a részvétel rendkívül sok kommunikációs helyzettel jár.
Ne ez legyen az első startupod!
Nem a legmeggyőzőbb pályázat, ha az alapító egy nagy cégnél végzett több évnyi munka után alapít saját startupot. Megmagyarázhatatlan, de így van.
Vigyázz a homokcsapdákra!
Vannak olyan ötletek, amelyekkel több százan megpróbálkoztak már és mindenki belebukott. Ezeket többnyire jobb elkerülni. Ilyen egy új közösségi média platform elindítása vagy egy utazós app piaci bevezetése. Dessaigne kedvence pedig a pontos ruhaméret megállapítását és a vásárlást segítő szolgáltatás. Ez még soha nem járt sikerrel.
(Photo by Stephen McCarthy/Web Summit via Sportsfile)
Elon Musk a Tesla atyja 2016-ban még azt nyilatkozta, hogy 2019-re általánosan elérhető lesz az önvezető technológia. Sőt egyenesen jobban fog vezetni az autó, mint egy emberi sofőr. Aztán 2019-ben 2020-ra jósolta a robottaxik elterjedését, ami eleve egy más jellegű ígéret, hiszen a taxinak a városon belül kell navigálnia. Most pedig a második üzleti negyedéves jelentés kiadását követő telekonferencián már arról beszélt, hogy “tudom, én vagyok a fiú, aki FSD-t kiáltott”.
A Tesla fejének ígéreteit amúgy is kis ráhagyással kell venni, a cég rendszeresen késik minden termékével. Ezeket a késéseket pedig nem hónapokban, hanem években mérik. Ezt figyelembe véve kell értékelni azt is, hogy Musk szerint idén év végére már tényleg jobban fog vezetni az autó az embernél.
A helyzetet komplikálja, hogy a Tesla FSD, azaz teljes önvezetés nevű szoftvere valójában nem önvezetés. A kocsi képes navigálni, részt venni a forgalomban, de szigorú emberi felügyeletre van szüksége. A valódi önvezetést, ami akkor is működik, ha egy ember sincs az autóban (amihez az 5G elterjedése is segítség), egyelőre nem mutatta be a cég, bármennyire ígéri is, hogy év végére elérhetővé válik.
Tesla – (Fotó: Pål-Kristian Hamre CC-BY)
Musk szerint a kocsi irányítása a legnagyobb kihívás, amit meg kell oldani. Az autók megépítése nem feladat, a vezető mesterséges intelligencia kifejlesztése viszont igen.
Nem a Tesla, hanem a BMW
Közben több autógyártó kísérletezik önvezető technológiával, ők azonban nem is ígérnek egyelőre teljes önvezetést. A BMW egyelőre a harmadik szintű – aktív sofőri figyelmet nem igénylő – technológiáját próbálja kifejleszteni. Ehhez azonban más, pontosabb szenzorokat is használnak, mint amit az önvezetőnek mondott Teslákba beszerelt a cég.
Nem vált be egyelőre a Meta Twitter-pótléknak szánt Threads nevű szolgáltatása. A Reuters szerint az appot kipróbálók fele ott hagyta az alkalmazást. Különösen kínos, hogy a hírügynökség értesülései szerint ezt a számot Mark Zuckerberg mondta egy Meta alkalmazottaknak tartott tájékoztatón.
A cég egyelőre arra fókuszált, hogy minél többen kipróbálják az új szolgáltatást. A Threads azonban nem emlékeztet sem a régi, sem az új Twitterre, aminek a konkurenciája akar lenni. Zuckerberg szerint egyelőre nem elégedetlenek azzal, hogy az appba regisztrálóknak csupán felét képesek megtartani.
“Természetesen, ha több mint százmillió ember iratkozik fel, akkor ideális esetben az lenne a jó, ha mindegyikük vagy legalább a felük felhasználó is maradna. Egyelőre még nem tartunk itt”
– mondta a Reutershez kijutott tájékoztató hangfelvételén.
A Facebook újabb funkciókat tervez
Zuckerberg az újabb funkciók hozzáadásától várja, hogy javuljon a felhasználó megtartási ráta. Ilyen például a Threads desktop verziójának valamint egy működő kereső elindítása. Emellett építenek arra, hogy más Meta szolgáltatásokkal – köztük az Instagrammal – való összekötés miatt az emberek (és az EU) szeme előtt lesz a Threads.
A Twitter kihívói közül egyelőre egyik sem tudta megközelíteni az eredeti szolgáltatást. Ez annak fényében meglepő, hogy Elon Musk teljesen ötletszerűen vezeti a céget, amelyet múlt héten nevezett át a jól bejáratott neve helyett X-re
