Szedlák Ádám - TARR business blog

2023-08-01

Vizsgálja a Microsoft Teamst az EU versenybírósága

Az elmúlt tíz évben az állami és EU-s szabályozók nem vitték túlzásba a munkát. Úgy tűnik azonban, hogy vége van ennek az időszaknak. Az EU versenyhatósága most a Microsoft Teams csoportmunka szoftverét vette célba.

Az EU szerint sértheti az igazságos piaci versenyt, hogy a Teamst hozzácsomagolja a Microsoft különböző szoftvereihez. A vizsgálatot még a koronavírus járvány alatt kezdték meg, de mostanra lett eredménye. A Bizottság nyilatkozata szerint az Office 365 és a Microsoft 365 szoftvercsomagokhoz nem lenne szabad adni a hangos-videós beszélgetést lehetővé tévő csoportmunka szoftvert.

Nem ez az első Microsoft vizsgálat

Nem ez az első versenyügyi vizsgálat a Microsoft ellen, ám tíz éve nem volt arra példa, hogy az EU ilyen eljárást indít. A Microsoft megfogalmazott javaslatokat, amelyek a cég szerint megoldanák a helyzetet, de az EU nem volt ezekkel elégedett.

Margaret Vestager versenybiztos szerint egyre több cég támaszkodik távmunka és meeting szoftverekre, így gondoskodnia kell az Uniónak arról, hogy ezeknek a piaca jól működik. A cégek pedig szabadon választhatnak aközött, hogy melyik szolgáltató megoldását veszik igénybe.

A Teams népszerűsége nagyot nőtt a vírus évei alatt. 2017-ben még csak 2 millió felhasználója volta, 2022-re egy 270 millióra nőtt. Jól szerepelt a többi versenytárs is, de az EU szerint aggályos, hogy a Microsoft irodai csomagjának előfizetői ingyen kapják a Teams, amivel nehezíti a cég, hogy a többi versenytárs labdába rúgjon, és a ChatGPT-ről akkor még nem is volt szó.

(Fotó: Jernej Furman CC-BY)

Válallati internet: Tarr.hu

2023-07-262023-07-26

Elindult a Worldcoin, tippelgetni lehet csak, mire lesz jó

Sam Altman nem csak az OpenAI vezetője, aki egyik kezével MI-t népszerűsít, a másikkal pedig az mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztet. Vezet egy másik startupot is, ami egyszerre akar világvalutát előállítani és rendkívül sok ember biometrikus azonosítóját begyűjteni. Úgy tűnik, Altman vonzódik a disztópikus projektekhez.

A Worldcoin nevű projekt, amely most indult el, évek óta építkezik. Kezdésként olyan eszközöket telepítettek fejlődő országokba, amellyel a leendő felhasználók íriszét lehet beolvasni. Ez az egyedi, biometrikus azonosításra használható minta kell a regisztrációhoz.

“Az út kihívásokkal teli, a végeredmény bizonytalan” – áll Altman indulást bejelentő nyilatkozatában. Ebben a mondatban már benne lehet az is, hogy a startup bejelentése óta eltelt két évben nagyot változott az elérhető tőke és a kriptovaluták megbecsültségének szintje is. Közben pedig pár reménybeli Worldcoin partner csődbe is ment. Sam Bankman-Fried, az FTX egykori vezetője a tárgyalását várja, a Three Arrows Capital csődbe ment.

Mit ígér a Worldcoin?

A Worldcoin azt ígéri a pénzrendszer mellett, hogy az írisz beszkennelése után generált WorldID egyszerűbbé teszi majd az emberek azonosítását. Ami pedig Altmanék szerint abban a korban, amikor az MI-technológiák elkenik a határt az ember által alkotott és a gép által generált között. Viszont a Worldcoin valamilyen módon megoldást ad arra, hogy az ember az identitásához kösse a műveit.

A Worldcoin árfolyama a CoinMarketCap szerint 3,58 dollárra ugrott fel a korábbi 1,7-ről. Ez ahhoz képest, hogy Altman sem volt képes egy nagyszabású jövőképet felvázolni, határozottan optimista visszajelzés a piac részéről.

(Fotó: Ivan Radic CC-BY)

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-07-25

Nem lett még álomország Liberlandből

A libertariánusok egy részének nagy álma, hogy a létező államoktól független területet hasítsanak ki maguknak. Ezt a vágyukat leginkább az indokolja, hogy mindenhol máshol adót kell fizetni, ami nem illik a filozófiájukhoz.

Az egyik ilyen csoport a szerb-horvát határon próbálkozik egy kisebb darab mocsaras területen létrehozni Liberlandet, ennek a friss államnak a nézett utána az Unherd magazin újságírója.

Liberland alapítója

Liberlandet 2015-ben találta ki Vít Jedlička cseh jobboldali-libertariánus aktivista, akinek feltűnt, hogy egy apró területdarab nem tartozik se Horvátországhoz, se Szerbiához. Az azóta eltelt nyolc évben az állam nem igazán jött létre, de képviselete van már nyolcvan másik országban. Illetve Jedlička és támogatói pedig megvettek egy szerb kempinget is, ahol felkészülnek, hogy a Gibraltár méretű szúnyogokkal teli mocsárba költözésre.

A virtuális államnak az aktivista szerint 700 ezer tagja van, de ők egyelőre online találhatók meg. A szavazati jog mértéke az adófizetés nagyságától függ, állami szabályozás lényegében nincsen. Ugyanakkor olyan állampolgárságot sem képes Liberland adni, amit bárhol a világon elismernének. Jedličkának azonban minden problémára van válasza: a leégett liberlandi lakóhajó után fizetni fog a biztosító (felmerül a kérdés, hogy mely állam mely biztosítója), a kriptópiac előbb-utóbb dicsőségesen helyre fog jönni, szorgos népük győzni fog.

Liberland vezetője — (Fotó: Richter Frank-Jurgen CC-BY)

Liberland alkotmányát természetesen a blockchainen lehet megtalálni. Az ilyen és ehhez hasonló húzások miatt a projekt népszerű a bitcoin megingathatatlan hívei között. Az pedig jól hangzik, hogy az ország egyszerre akarna Szingapúrhoz, Amerikához és Monacóhoz hasonlítani. Gyakorlatban ezek egyikére se hasonlít egyelőre, hiszen nem létezik fizikailag az ország. A szerbiai kísérlet is megbukott, ott nem tudták megtartani a munkásokat, hogy befejezzék a kemping építését. És ha sikerült is volna, felvetődne egy idő után, hogy a könnyűszerkezetű állam nem kínál egészségügyi, szociális, munkajogi védelmet. Ez összhangban van a libertariánus világlátással, de egyben fel is veti a kérdést, hogy ki akar egy ilyen országban dolgozni.

(A Jedlicka fotót Richter Frank-Jurgen CC-BY készítette.)

2023-07-24

VanMoof: csődbe megy a holland IoT-bicikli

Hivatalosan is csődvédelmet kért a VanMoof holland elektromos bicikliket gyártó startup. A történet nem mentes a tanulságoktól.

A cég mindenhonnan megpróbált pénzt szerezni arra, hogy tovább folytassa a működést. Mivel ez végül nem sikerült ezért az utolsó pillanatban csődvérelmet kért. A céghez befolyó pénzek elköltését mostantól speciális, kétfős tanács fogja elbírálni, illetve javaslatokat fognak tenni a cég tulajdonainak eladására, hogy a működést garantálják.

A Techcrunch szerint a mostani eljárás csak a holland üzleteket érinti. A cég amerikai és japán üzletei nyitva maradnak, ami jó hír lehet a biciklitulajdonosoknak, mert ezek az üzletek számítanak a fő szervízpontnak is. Egyelőre javítások azonban nem zajlanak. És bizonytalan a VanMoof bicikliket vezérlő app jövője is. Az utóbbi azért különösen szorító kérdés, mert a biciklik beépített zárját az appal, illetve az app által használt titkosítókulccsal lehet kinyitni. Emellett az elektronikus váltó hangolását, de még a csengő hangját is a hivatalos appal lehetett átállítani.

Azok a vásárlók estek igazán csapdában, akik a csőd előtt vásároltak volna kerékpárt. Hiába nem kapták még meg a biciklit, a pénzvisszatérítések is állnak egyelőre. A későbbiekben pedig problémát okozhat még a tartalék alkatrészek beszerzése is, mert a VanMoof szabványos alkatrészek helyett gyakorta a saját biciklijeihez tervezett speciális darabokból építkezett.

A helyzetet színezi, hogy a VanMoof kifejezetten drága 2-4 ezer eurós bringákat gyártott. Ezért a csődeljárásnak biztosan nagy lesz a visszhangja az eddig is elégedetlenkedő tulajdonosok között.

(Fotó: Guido van Nispen CC-BY)

Vezetések internet: Tarr.hu

2023-07-21

Brad Pitt kihagyja a Hungaroringet a sztrájk miatt

A sztárok ugyan nem fognak forgatni a Hungaroringen, de az Apple F1-es filmjéhez vesznek fel jeleneteket a hétvégén a Hungaroringen. Brad Pitt azonban nem ül autóba, mert a hollywoodi színészekhez hasonlóan ő is részt vesz a sztrájkban. A hétvégén nagysebességű felvételeket, a paddockban végzett szereléses háttérjeleneteket fognak csupán rögzíteni a kitalált Apex csapat kalandjait elmesélő filmhez. A filmben Pitt egy, a versenyzéshez idősebben visszatérő pilótát alakít majd.

A sztrájk vége – és ezzel a munkabeszüntetés miatt csúszásban lévő filmek befejezésének ideje – egyelőre nem látszik. A mozgalmat a forgatókönyvírók robbantották ki, akiket a streaming lejátszások után lényegében csak fillérekkel honoráltak a stúdiók. Majd a producererek keménykedésére válaszul szolidaritásból sztrájkba léptek a színészek is.

A producerek terve a forgatókönyvírók kiéheztetése volt. Nyilatkozatok is láttak napvilágot arról, hogy megértőbbek lesznek az írók, ha a jelzálogkölcsönük aktuális részletének befizetése kerül veszélybe. Illetve hisznek abban, hogy a szöveggenerálási technológiák és a digitalizált statiszták korában kevesebb szakemberrel is lehet majd filmet csinálni a közeljövőben.

A színészek tárgyalóküldöttsége illetve olyan sztárok, mint Ron Pearlman, aki egy “tudjuk hol laktok” jellegű nyilatkozattal öntött benzint a tűzbe azonban úgy látják, hogy a mostani sztrájk egy olyan konfliktus, aminek nem lehet elodázni a megoldását. Ráadásul mellettük szól az is, hogy évi 10-20 millió dolláros fizetést besöprő stúdiófőnökök nyilatkozzák azt pár dolláros követelésekről, hogy az túl sok lenne.

A kezdő lépések között ott van az is, hogy a streamingnek meg kell találni egy olyan üzleti modelljét, ami egyszerre megfizethető a felhasználónak és elég tartalom is van benne. A megrendelt majd gyorsan elérhetetlenné tett és veszteségként leírt filmek és sorozatok – mint a Batgirl vagy A besúgó – hosszú távon nem építenek egészséges üzletet.

(Fotó: Takayuki Suzuki CC-BY-SA)

2023-07-182023-07-18

XRP: a bíróság sem tudja, hogy mi a Ripple kriptója

Hamletről mondja Fortinbras az előbbi ravatalánál, hogy ha megéri nagy király lesz. A kriptovilágnak is van ilyen szereplője, a folyamatos ügyekbe keveredő Ripple (XRP) kriptovaluta.

A Ripple cég felbátorodot, miután egy amerikai bíró felerészben nekik kedvező ítéletet hozott. Eszerint az XRP kriptó nem számít bejegyzetlen értékpapírnak. Kivétel, amikor a cég intézményi befektetőknek adja el a tokent, mert ebben az esetben értékpapírként viselkedik a valuta. És ennek megfelelően kötelező bejegyezni az SEC-nél és teljesítenie kell a tőzsdefelügyelet szabályait.

A San Francisco-i cég úgy látja, hogy ez az ítélet megnyitja annak a lehetőségét, hogy bankközi tranzakciókra használják az XRP-t. A cég több éve hirdeti, hogy erre a célra szánja a kriptovalutáját, ugyanakkor ez az idő kevés volt ahhoz, hogy el is terjedjen a megoldás. Nehezítette a cég feladatát, hogy három évig pereskedett a cég az SEC-vel. Illetve az is, hogy két vezető tisztségviselő 1,3 milliárd dolláros törvényesnek nem nevezhető üzletet bonyolított le XRP-ben. Ennek az ügynek került most pont a végére.

Ripple kriptovaluta — (Fotó: QuoteInspector.com)

Az XRP az ötödik legnagyobb kriptovaluta. A kibocsátott tokenek összértéke a jelenlegi árfolyamon majdnem eléri a 38 milliárd amerikai dollárt. Az ítélet hatására több tőzsde lehetővé is tette az XRP-vel való kereskedelmet.

Az értékpapírokra vonatkozó szabályozással foglalkozó szakemberek szerint azonban az ítélet legalábbis furcsa. Valami nem lehet az egyik helyzetben értékpapír, a másikban pedig nem, az ítélet viszont ezt mondta ki. Az ügy ezért várhatóan a SEC fellebbezésével fog folytatódni.

(Fotó: QuoteInspector.com)

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-07-172023-07-17

Fogyasztóvédelmi vizsgálat zajlik a ChatGPT készítője ellen

Az FTC, az amerikai fogyasztóvédelmi hivatal összegyűjtött egy maroknyi érdekes kérdést, amelyekre választ vár az OpenAI-tól. Legelőször is az érdekli, hogy károsítja-e a fogyasztókat az a mód, ahogy a szoftver adatot gyűjt.

A kérdés nem teljesen újkeletű. A képgenerátoroknál is felmerült korábban, hogy szerzői engedély nélkül begyűjtött képeken tanították be a szoftvert. A szöveggenerátoroknál is lehet tudni, hogy az internetről aratott nagy mennyiségű szövegkorpusz volt a tanító adatbázis alapja. Emiatt indult is már per, három író állítja, hogy a tanítási adatbázisban a könyveik is megtalálhatók, erre azonban nem adtak engedélyt.

A ChatGPT nem transzparens

Az FTC azonban teljes transzparenciát szeretne. A Washington Post által megszerzett dokumentum szerint a nagy nyelvi modell működtetésének minden apróságára rákérdez a hatóság. A fókusz pedig az ügyféladatok kezelésén és a valótlan válaszok kiszűrésén van. Ez utóbbi problémát okozhat az OpenAI-nak, mert a modell hajlamos a hallucinációra, azaz a jól hangzó, de nem igaz állítások megfogalmazására.

Az FTC-t érdekli ezen felül az OpenAI adatgyűjtési gyakorlata, hogy ezt az adatot hogyan használják fel a modell tanítására és az is, hogy közben milyen kockázatbecslési és biztonsági gyakorlatok vannak érvényben. Külön kitér arra a dokumentum, hogy a hatóság vizsgálni tervezi, mint tesz a cég a “hamis vagy félrevezető” válaszok ellen.

(Fotó: Jernej Furman // CC-BY)

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-07-122023-07-12

Felfedi a valódi világot az internet térképe

Nagy oknyomozó anyagot jelentetett meg egy napja a Wall Street Journal. A lap újságírói közadatigényléssel, közel olvashatatlan dokumentumok digitalizálásával, csúcstechnológiával és rettentő mennyiségű emberi munkával azt térképezték fel, mennyi ólomköpenyes kábel található az USA-ban. A kérdés azért érdekes, mert az eredetileg a hírközlő kábel védelmére felvitt ólomréteg az elkerülhetetlen lebomlása során vagy a levegőbe kerül szálló porként vagy a vízbázisba találja meg az útját. Akárhová jut is, nem egészséges.

Ólom kábel réz belsővel (Fotó: Matt Brown CC-BY)

A cikk rendkívül érdekes, de a témáját meghagyhatjuk az Egyesült Államok problémájának. Ellenben remek apropó arra, hogy a hírközlésről beszéljünk. Bármennyire is a mobilnet, a wifi és a Starlink korában élünk, az adatokat valójában továbbra is kábeleken szállítjuk. Csak a kábel már nem rézből készül – ólom vagy guttapercha borítással – hanem üvegszálból.

Általában azonban elmondható, hogy rádióhullámként csak a legközelebbi állomásig közlekedik a jel. Mobil esetében ez a bázisállomás, wifinél a router. A legtöbbet a Starlink esetében tölt a levegőben a jel, hiszen ott a műholdak között pattog a jel, amíg el nem jut egy földi állomásra. Az országok és különösen a kontinensek között azonban tenger alatti kábeleken közlekedik az adat, ez lévén a leggyorsabb és legkézenfekvőbb továbbítási mód.

Kivétel természetesen van, a nagyfrekvenciás kereskedők, akiknek egy ezredmásodperc is dollármilliókat jelenthet, hajlamosak rövidebb utakat keresni. Rövidebb jelutat ígérő mikrohullámú kapcsolatok, gyorsabb adatfeldolgozásra képes tuning routerek és egyedi kábelek világa az övék. Ha viszont nem az amúgy is titkolózós HFT-sek hálózatait nézzük, kapunk egy új világtérképet arról, hogyan csatlakoznak egymáshoz a világ országa, ki kitől van függőségben és milyen hatalmi viszonyok vannak az interneten. A cikkbe illesztett térképből nagyobb verzió is elérhető a honlapján.

2023-07-11

Botrányoktól sem mentes a Twitter-utódok harca

Nincs még egy olyan technológiai vezető, aki pár lépésben annyira el tud durvítani egy vitát, mint Elon Musk. A Twitter tulajdonosa már felvetette, hogy esetleg meg kellene verekedniük Mark Zuckerberg Meta-vezérrel majd később péniszméregetési versenyt is javasolt.

A két vezető között van azonban egy már zajló és komolyabb téttel kecsegtető verseny is. A közelmúltban elindult Threads a Twitter kihívójának készült, és arra épül, hogy a Facebooknak és az Instagramnak a felhasználóit a cég könnyen meg tudja győzni arról, hogy egy újabb terméküket használatba vegyék.

A Threads nem egy az egyben klónja a Twitternek, nincs például kronologikus nézete a posztoknak, illetve alap funkciók is hiányoznak. Azonban más most is egy elindítható minimális termékverzió. A szolgáltatás ugyan nem érhető el az EU-ban, mert a megoldásai sértik a GDPR adatvédelmi törvényt, ám így is elég komoly felhasználóbázis számára lehet alternatíva a Musk által káosszá változtatott Twitter helyett.

twitter, threads — (Fotó: Abraham Williams CC-BY-SA)

A korábbi vezér új Twittere

Korábban indult, mégis kisebb a pezsgés egy másik, korábbi Twitter-vezér, Jack Dorsey új közösségi oldala körül. A Bluesky nevű, a régi Twitterre emlékeztető oldal egyelőre csak meghívóval érhető el, ezeket pedig csak nagyon kis számban adja ki az oldal. Hosszú sorok állnak a regisztrációs lehetőségért, mint annak idején az iWIW-ért. Pedig a szolgáltatáson kívül nagyobb a pezsgés, mint belül. A Bluesky egyelőre jobban hasonlít egy kisvárosi kocsmára, délelőtt 11-kor, mint egy forgalmas közösségi oldalra. Ez persze részben mellette is szól, jóval barátságosabb az atmoszférája, mint bármelyik másik közösségi szolgáltatásé.

Még két olyan kihívó van, amit meg kell említeni. A The Post az indulást követően népszerű volt az újságírók között. Azonban a neve miatt már megtalálni sem egyszerű, és egy ideje el is tűnt a közbeszédből. A sorsa a legjobb indulattal is bizonytalannak nevezhető.

Bármennyire furcsán hangzik, de a mamut a jövő

A teljes közösségi webet új alapokra helyező Mastodon hálózat pedig lassan növekszik. Ez nem egy vezérigazgató egy cége, hanem egymástól függetlenül üzemeltetett szerverek sokasága, amelyek felhasználói képesek üzenetet küldeni egymásnak és feliratkozni a másik hírfolyamára. A Mastodon nem annyira kényelmes, mint az összes többi központosított szolgáltatás, ugyanakkor a techológia jellegénél fogva védett az ellen, hogy egy vezető felvásárolja és átalakítsa a közösségi hálót. A Mastodon ilyen tekintetben a webbel vagy az emaillel rokon, a hálózat összes résztvevő szervere felett nem lehet átvenni a hatalmat. Ez pedig a Twitternél történt változások óta egy vonzó jellemző.

(Fotó: Abraham Williams CC-BY-SA)

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-07-102023-07-10

Az MI már ott van a cégeknél, de még tartanak tőle

Nem érzik készen magukat a cégek az MI-s eszközök jelentette etikai kihívásokra – derítette ki a Unisys kutatása.

A felmérés eredményét bátran tekintheti jó hírnek a szoftveripar, a tanácsadók és a felhasználók is. A legegyszerűbb az utóbbiak pozíciója, a bizonytalanság azt jelenti, hogy talán nem vezetnek be olyan MI-s megoldásokat, amelyek társadalmi hatásait senki nem mérte fel. Az első két csoportnak pedig üzletet jelenthet a felmérés.

A kétezer cég megkérdezésével készült Unisys-tanulmány szerint a nyolcvan százalékuk fektet felhős megoldásokba, csak csak ötven százalék képes hatékonyan használni a technológiát. A befektetések azonban fokozódnak, de a szakember és az MI-vel kapcsolatos aggályok miatt nem mindegyik cég tudja kiaknázni a digitalizációban rejlő potenciált.

MI, cloud, kutatás — (Fotó: Charles Hutchins CC-BY)

Az IT-vezetők 42 százaléka tart a felmérés szerint ahhoz, hogy a munkatársaik kellően felkészültek-e egy felhős átálláshoz. Ezen képzésekkel terveznek javítani. Ugyanakkor mostanra világossá vált, hogy a nem IT-s kompetenciák egy részén sem árt tuningolni. Leggyakrabban (34%) a kommunikációs készségek és az üzleti-informatikai ismeretek (32%) együttes megléte merült fel hiányosságként.

A magyar cégek nem sietnek az MI bevezetésével

A felmérés azt is kimutatta, hogy a cégek nem sietnek az MI-technológiák bevezetésével. Csupán a válaszadók 15 százaléka integrálta az üzletmenetébe valamelyik eszközt. A Unisys szerint a többi cég azt kockáztatja meg, hogy az MI-t használó vállalatok elvihetik a visszamaradók üzleteit. A válaszadók több, mint fele tart azonban az etikai vonzatoktól, és 45 százalékuk gondolja azt, hogy az aggályok kezelésére a modellek és az eredmények felülvizsgálata. A felmérés sajnos nem tért ki arra, hogy ezeknek a cégeknek a belső etikai gyakorlata micsoda, illetve van-e a vállalaton belül állandó, a működés körülményeit felülvizsgáló csoport.

A kép a kibertámadások kezelésében is hasonló. A cégek túlnyomó többsége (78%) gondolja úgy, hogy számolnia kell behatolási kísérletekkel, de csak 58 százalékuk proaktív a sebezhetőségek és biztonsági rések kezelésében.

(Fotó: Charles Hutchins CC-BY)

Vállalati internet: Tarr.hu