Az MI a vállalati kockázati szakemberek szerint is szabályozásra vár

Eddig is sokan mondták, hogy az MI, vagyis a Mesterséges Intelligencia fejlesztését és használatát szabályozni kell, de a Világgazdasági Fórum új jelentése szerint még a multinacionális vállalatok kockázati vezetői szerint is azonnal lépni kell a szabályozás ügyében.

Amellett, hogy a Mesterséges Intelligencia jelentős előnyökkel járhat olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az oktatás és az egészségügy, igen nagy veszélyeket is hozhat. Ami most a legfontosabb kérdés az MI-vel kapcsolatban, az láthatóan az adatvédelmi és etikai terület, illetve a veszélyek, amit az MI jelent, ha bűnözők vagy terroristák kezdik használni.

A Mesterséges Intelligencia tehát azt ígéri, hogy jelentős előnyökkel jár a vállalkozások és a társadalom számára, de jelentős károkat is okozhat, ha nem ismerjük fel a technológia által jelentett kockázatokat.

Az MI veszélyeit a multik is látják

Ezt látják a nagyvállalatok és nemzetközi szervezetek kockázati vezetői (Chief Risk Officers, vagyis a CRO-k), akik részt vettek a Világgazdasági Fórum globális kockázati kilátásokra vonatkozó felmérésében.

A megkérdezett CRO-k háromnegyede azt mondta, hogy az MI használata hírnévkockázatot jelent szervezetük brandje számára, míg tízből kilenc szerint többet kell tenni az MI fejlesztésének és használatának szabályozása érdekében.

Csaknem a fele támogatta az új MI-technológiák fejlesztésének felfüggesztését vagy lelassítását, amíg a kockázatokat jobban meg nem ismerik. A Mesterséges Intelligencia

„összetett és bizonytalan környezetet teremt, amelyben a szervezeteknek működniük kell” – áll a jelentésben.

„Az elmúlt hónapokban meredeken megnőtt a technológiával kapcsolatos kockázatokról szóló vita, különösen a generatív MI-technológiák exponenciális fejlődése iránti érdeklődés megugrása miatt.” – írják.

A generatív, általános MI-k használata – ilyen például a ChatGPT – több problémát is felvet.

MI mesterséges intelligencia

Bűnözők és kibertámadások

A CRO-k által azonosított legnagyobb kockázatok között szerepel a mesterséges intelligencia rosszindulatú használata. Könnyű használhatóságuk miatt a generatív MI-technológiák ki vannak téve a téves információk terjesztésére, a kibertámadások elősegítésére vagy az érzékeny személyes adatokhoz való hozzáférésre törekvő emberek visszaéléseinek.

Nem tudjuk, hogyan működik belül az MI

Ami az MI-t komoly kockázattá teszi, az az „átláthatatlan belső működése”. A jelentés szerint senki sem érti teljesen az MI-tartalom létrehozásának módját, hogy mi zajlik az MI rendszerén belül, mi alapján hozza meg a döntéseit. Ez növeli a CRO-k által kiemelt kockázatokat a személyes adatok véletlen megosztásával és az MI-algoritmusokon alapuló döntéshozatalban való elfogultsággal kapcsolatban.

A személyes adatok védelme, és a szerzői jogok

Mivel nem tudjuk, hogy a generatív MI honnan szedi össze a tudását az interneten felgyűlt információk között, ez felveti a fent említett személyes adatok védelmének a kérdését, Olaszországban éppen ezért tiltották be a ChatGPT-t. A különböző kutatásokból, regényekből, tudományos munkákból táplálkozó generatív Mesterséges Intelligenciák működése a szerzői jogok kérdését is felveti.

Megállítani a fejlesztést

A jelentés hozzáteszi, hogy a Mesterséges Intelligencia működésének tisztázatlansága megnehezíti a jövőbeli kockázatok előrejelzését is, de a CRO-k szerint az MI által leginkább veszélyeztetett üzleti területek az operatív műveletek, az üzleti modellek és a stratégiák.

Valamennyi megkérdezett egyetértett abban, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése meghaladja a potenciális etikai és társadalmi kockázatok kezelésének képességét – és 43%-uk azt mondta, hogy az új MI-technológiák fejlesztését le kell állítani vagy le kell lassítani, amíg a lehetséges hatásokat jobban meg nem ismerik.

Az AI fejlesztésének szabályozása

Hatalmas a verseny a Mesterséges Intelligencia fejlesztésében, és aki használja, nagy versenyelőnyre tehet szert. Mégis a CRO-k több mint fele nyilatkozott úgy, hogy megértette, hogy a szabályozás hogyan befolyásolhatja, lassíthatja a szervezetüket, 90%-uk pedig azt mondta, hogy fel kell gyorsítani az MI fejlesztésének szabályozására irányuló erőfeszítéseket.

A kockázati vezetők több mint fele azt tervezi, hogy auditálja a szervezetében már használt mesterséges intelligenciát, hogy felmérje annak biztonságát, jogszerűségét és „etikai megalapozottságát”, bár egyesek szerint a felsővezetés nem hajlandó üzleti kockázatként tekinteni az MI-re.

Gyorsabban kell lépnünk a mesterséges intelligencia szabályozása érdekében – mondják a CRO-k.

Vállalati internet: Tarr.hu

Elindult a Worldcoin, tippelgetni lehet csak, mire lesz jó

Sam Altman nem csak az OpenAI vezetője, aki egyik kezével MI-t népszerűsít, a másikkal pedig az mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztet. Vezet egy másik startupot is, ami egyszerre akar világvalutát előállítani és rendkívül sok ember biometrikus azonosítóját begyűjteni. Úgy tűnik, Altman vonzódik a disztópikus projektekhez.

A Worldcoin nevű projekt, amely most indult el, évek óta építkezik. Kezdésként olyan eszközöket telepítettek fejlődő országokba, amellyel a leendő felhasználók íriszét lehet beolvasni. Ez az egyedi, biometrikus azonosításra használható minta kell a regisztrációhoz.

“Az út kihívásokkal teli, a végeredmény bizonytalan” – áll Altman indulást bejelentő nyilatkozatában. Ebben a mondatban már benne lehet az is, hogy a startup bejelentése óta eltelt két évben nagyot változott az elérhető tőke és a kriptovaluták megbecsültségének szintje is. Közben pedig pár reménybeli Worldcoin partner csődbe is ment. Sam Bankman-Fried, az FTX egykori vezetője a tárgyalását várja, a Three Arrows Capital csődbe ment.

Mit ígér a Worldcoin?

A Worldcoin azt ígéri a pénzrendszer mellett, hogy az írisz beszkennelése után generált WorldID egyszerűbbé teszi majd az emberek azonosítását. Ami pedig Altmanék szerint abban a korban, amikor az MI-technológiák elkenik a határt az ember által alkotott és a gép által generált között. Viszont a Worldcoin valamilyen módon megoldást ad arra, hogy az ember az identitásához kösse a műveit.

worldcoin
(Fotó: Ivan Radic CC-BY)

A Worldcoin árfolyama a CoinMarketCap szerint 3,58 dollárra ugrott fel a korábbi 1,7-ről. Ez ahhoz képest, hogy Altman sem volt képes egy nagyszabású jövőképet felvázolni, határozottan optimista visszajelzés a piac részéről.

(Fotó: Ivan Radic CC-BY)

Vállalati internet: Tarr.hu

VanMoof: csődbe megy a holland IoT-bicikli

Hivatalosan is csődvédelmet kért a VanMoof holland elektromos bicikliket gyártó startup. A történet nem mentes a tanulságoktól.

A cég mindenhonnan megpróbált pénzt szerezni arra, hogy tovább folytassa a működést. Mivel ez végül nem sikerült ezért az utolsó pillanatban csődvérelmet kért. A céghez befolyó pénzek elköltését mostantól speciális, kétfős tanács fogja elbírálni, illetve javaslatokat fognak tenni a cég tulajdonainak eladására, hogy a működést garantálják.

A Techcrunch szerint a mostani eljárás csak a holland üzleteket érinti. A cég amerikai és japán üzletei nyitva maradnak, ami jó hír lehet a biciklitulajdonosoknak, mert ezek az üzletek számítanak a fő szervízpontnak is. Egyelőre javítások azonban nem zajlanak. És bizonytalan a VanMoof bicikliket vezérlő app jövője is. Az utóbbi azért különösen szorító kérdés, mert a biciklik beépített zárját az appal, illetve az app által használt titkosítókulccsal lehet kinyitni. Emellett az elektronikus váltó hangolását, de még a csengő hangját is a hivatalos appal lehetett átállítani.

Van Moof
(Fotó: Guido van Nispen CC-BY)

Azok a vásárlók estek igazán csapdában, akik a csőd előtt vásároltak volna kerékpárt. Hiába nem kapták még meg a biciklit, a pénzvisszatérítések is állnak egyelőre. A későbbiekben pedig problémát okozhat még a tartalék alkatrészek beszerzése is, mert a VanMoof szabványos alkatrészek helyett gyakorta a saját biciklijeihez tervezett speciális darabokból építkezett.

A helyzetet színezi, hogy a VanMoof kifejezetten drága 2-4 ezer eurós bringákat gyártott. Ezért a csődeljárásnak biztosan nagy lesz a visszhangja az eddig is elégedetlenkedő tulajdonosok között.

(Fotó: Guido van Nispen CC-BY)

Vezetések internet: Tarr.hu

Brad Pitt kihagyja a Hungaroringet a sztrájk miatt

A sztárok ugyan nem fognak forgatni a Hungaroringen, de az Apple F1-es filmjéhez vesznek fel jeleneteket a hétvégén a Hungaroringen. Brad Pitt azonban nem ül autóba, mert a hollywoodi színészekhez hasonlóan ő is részt vesz a sztrájkban. A hétvégén nagysebességű felvételeket, a paddockban végzett szereléses háttérjeleneteket fognak csupán rögzíteni a kitalált Apex csapat kalandjait elmesélő filmhez. A filmben Pitt egy, a versenyzéshez idősebben visszatérő pilótát alakít majd.

A sztrájk vége – és ezzel a munkabeszüntetés miatt csúszásban lévő filmek befejezésének ideje – egyelőre nem látszik. A mozgalmat a forgatókönyvírók robbantották ki, akiket a streaming lejátszások után lényegében csak fillérekkel honoráltak a stúdiók. Majd a producererek keménykedésére válaszul szolidaritásból sztrájkba léptek a színészek is.

A producerek terve a forgatókönyvírók kiéheztetése volt. Nyilatkozatok is láttak napvilágot arról, hogy megértőbbek lesznek az írók, ha a jelzálogkölcsönük aktuális részletének befizetése kerül veszélybe. Illetve hisznek abban, hogy a szöveggenerálási technológiák és a digitalizált statiszták korában kevesebb szakemberrel is lehet majd filmet csinálni a közeljövőben.

A színészek tárgyalóküldöttsége illetve olyan sztárok, mint Ron Pearlman, aki egy “tudjuk hol laktok” jellegű nyilatkozattal öntött benzint a tűzbe azonban úgy látják, hogy a mostani sztrájk egy olyan konfliktus, aminek nem lehet elodázni a megoldását. Ráadásul mellettük szól az is, hogy évi 10-20 millió dolláros fizetést besöprő stúdiófőnökök nyilatkozzák azt pár dolláros követelésekről, hogy az túl sok lenne.

A kezdő lépések között ott van az is, hogy a streamingnek meg kell találni egy olyan üzleti modelljét, ami egyszerre megfizethető a felhasználónak és elég tartalom is van benne. A megrendelt majd gyorsan elérhetetlenné tett és veszteségként leírt filmek és sorozatok – mint a Batgirl vagy A besúgó – hosszú távon nem építenek egészséges üzletet.

(Fotó: Takayuki Suzuki CC-BY-SA)

XRP: a bíróság sem tudja, hogy mi a Ripple kriptója

Hamletről mondja Fortinbras az előbbi ravatalánál, hogy ha megéri nagy király lesz. A kriptovilágnak is van ilyen szereplője, a folyamatos ügyekbe keveredő Ripple (XRP) kriptovaluta.

A Ripple cég felbátorodot, miután egy amerikai bíró felerészben nekik kedvező ítéletet hozott. Eszerint az XRP kriptó nem számít bejegyzetlen értékpapírnak. Kivétel, amikor a cég intézményi befektetőknek adja el a tokent, mert ebben az esetben értékpapírként viselkedik a valuta. És ennek megfelelően kötelező bejegyezni az SEC-nél és teljesítenie kell a tőzsdefelügyelet szabályait.

A San Francisco-i cég úgy látja, hogy ez az ítélet megnyitja annak a lehetőségét, hogy bankközi tranzakciókra használják az XRP-t. A cég több éve hirdeti, hogy erre a célra szánja a kriptovalutáját, ugyanakkor ez az idő kevés volt ahhoz, hogy el is terjedjen a megoldás. Nehezítette a cég feladatát, hogy három évig pereskedett a cég az SEC-vel. Illetve az is, hogy két vezető tisztségviselő 1,3 milliárd dolláros törvényesnek nem nevezhető üzletet bonyolított le XRP-ben. Ennek az ügynek került most pont a végére.

Ripple kriptovaluta
(Fotó: QuoteInspector.com)

Az XRP az ötödik legnagyobb kriptovaluta. A kibocsátott tokenek összértéke a jelenlegi árfolyamon majdnem eléri a 38 milliárd amerikai dollárt. Az ítélet hatására több tőzsde lehetővé is tette az XRP-vel való kereskedelmet.

Az értékpapírokra vonatkozó szabályozással foglalkozó szakemberek szerint azonban az ítélet legalábbis furcsa. Valami nem lehet az egyik helyzetben értékpapír, a másikban pedig nem, az ítélet viszont ezt mondta ki. Az ügy ezért várhatóan a SEC fellebbezésével fog folytatódni.

(Fotó: QuoteInspector.com)

Vállalati internet: Tarr.hu

Fogyasztóvédelmi vizsgálat zajlik a ChatGPT készítője ellen

Az FTC, az amerikai fogyasztóvédelmi hivatal összegyűjtött egy maroknyi érdekes kérdést, amelyekre választ vár az OpenAI-tól. Legelőször is az érdekli, hogy károsítja-e a fogyasztókat az a mód, ahogy a szoftver adatot gyűjt.

A kérdés nem teljesen újkeletű. A képgenerátoroknál is felmerült korábban, hogy szerzői engedély nélkül begyűjtött képeken tanították be a szoftvert. A szöveggenerátoroknál is lehet tudni, hogy az internetről aratott nagy mennyiségű szövegkorpusz volt a tanító adatbázis alapja. Emiatt indult is már per, három író állítja, hogy a tanítási adatbázisban a könyveik is megtalálhatók, erre azonban nem adtak engedélyt.

A ChatGPT nem transzparens

Az FTC azonban teljes transzparenciát szeretne. A Washington Post által megszerzett dokumentum szerint a nagy nyelvi modell működtetésének minden apróságára rákérdez a hatóság. A fókusz pedig az ügyféladatok kezelésén és a valótlan válaszok kiszűrésén van. Ez utóbbi problémát okozhat az OpenAI-nak, mert a modell hajlamos a hallucinációra, azaz a jól hangzó, de nem igaz állítások megfogalmazására.

ChatGPT
(Fotó: Jernej Furman // CC-BY)

Az FTC-t érdekli ezen felül az OpenAI adatgyűjtési gyakorlata, hogy ezt az adatot hogyan használják fel a modell tanítására és az is, hogy közben milyen kockázatbecslési és biztonsági gyakorlatok vannak érvényben. Külön kitér arra a dokumentum, hogy a hatóság vizsgálni tervezi, mint tesz a cég a “hamis vagy félrevezető” válaszok ellen.

(Fotó: Jernej Furman // CC-BY)

Vállalati internet: Tarr.hu

Hír-adó: megadóztatná a Google-t és a Facebookot Kanada

A Google részben annak köszönheti a sikerét, hogy a nyersanyag, amit a kereső feldolgoz, ingyen van. Lehet, hogy az egyes cikkeknek, weboldalaknak van szerzőjük, akinek a neve akár ki is deríthető, de a kereső nem úgy használja fel ezeket a cikkeket, hogy amiatt fizetnie kellene. Legalább is a világ nagyobbik részében nem.

Az új kanadai online hírtörvén (Online News Act) azokban rászorítaná a keresőket és egyéb cégeket, hogy fizessenek a kiadóknak az összegereblyézett és a felhasználók elé tárt tartalomért.

Ken Walker, Google igazgató a törvénytervezet kikerülése után írt blogbejegyzésében közölte, hogy a cég, hogy a kanadai médiatartalmak eltávolításával fog válaszolni. Azaz Kanadában a Hírek, a Kereső és a Discover szolgáltatásokban nem lehet majd helyi anyagokat találni. Walkert megelőzte a Facebook, amely szintén azt jelentette be, hogy a Facebookról és az Instagramról is el fognak tűnni a kanadai anyagok. A törvényről pedig kijelentette, hogy alapjában elhibázott.

google, facebook

A törvényt azóta megszavazta a parlament, de a hatályba lépésére várni kell. Addig a Google és a Facebook még megpróbálhat lobbizni, illetve a fent ismertetett, még csak nem is elegáns zsarolási módszerekkel élni. Egyelőre még egyik szolgáltatás sem távolított el kanadai tartalmakat, csupán fenyegetőztek vele.

A Google számára veszélyes precedens lenne

A törvény pártolói szerint a cégek által befizetett díj pótolhatja a sajtó kiesett bevételi forrásait. Ezek ráadásul jellemzően olyan források, amelyeket a techcégek tevékenysége miatt veszítettek el. A kormány becslése szerint évi 329 millió dollár bevételt generálhat a sajtónak a törvény. Ez egyben magyarázza azt is, miért harcol vele a két techcég. Önmagában a vállaltok büdzséjéhez képest nem jelentős az összeg, de veszélyes precedenst teremtene.

Miközben Kanadában a parlament már megszavazta a törvényt. Egy hasonló tartalmú szabályozáson dolgoznak Kalifornia államban is. Ausztráliában pedig hatályos és működik is egy online tartalmak aggregálása után fizetendő járulék. Az ausztrálok szerint több mint harminc tartalomfelhasználási megállapodás és 200 millió dollárnyi bevétel keletkezett a törvény hatására.

Közben a Reddit is éppen önmaga ellen harcol.

A Youtube blokkolja blokkolókat – Lecsap a reklámtiltókra a videomegosztó

A videómegosztó reklám elhelyezési gyakorlatára, amely szerint a videók elejére, közepére és úgy általában bárhová beszúrt reklámjait ugyanis nem feltétlenül kedvelik a felhasználók.

Erre pedig két megoldás létezik. Az egyik egy teljesen ingyenes reklámblokkoló telepítése a böngészőbe. A másik a Youtube Premiumra való előfizetés. Ez utóbbi pénz természetesen a Google kasszájába áramlik be.

youtube
(Fotó: Rego Korosi CC-BY-SA)

Már tilt a Youtube

A felhasználók múlt hét végén kezdtek el beszámolni arról, hogy három reklámblokkolóval végignézett videó után kitoltotta őket a Youtube. Mostanra pedig már a magyar netezők is megtapasztalhatják az élményt. A tiltást azzal indokolja a Google, hogy csak a reklámok miatt tudják ingyen szolgáltatni a több milliárd videót, amelyek fent vannak az oldalon. A videomegosztóra nem nehéz visszakerülni. Csak a reklámblokkolót kell kiiktatni vagy a YouTube-ot kell hozzáadni azoknak az oldalaknak a fehérlistájához, amelyek jeleníthetnek meg hirdetést. Valószínűleg a teszttel elindul egy macska-egér harc is a reklámblokkolót fejlesztők és a Google között. Ez utóbbinak lehet némi sportértéke.

A cég folyamatosan próbálkozik azzal, hogyan lehetne minél több felhasználóját átterelni a Prémium előfizetésre. Tavaly egy ideig a 4K-s felbontást is fizetős funkcióvá próbálta tenni. A Premium egyelőre moderáltan sikeres terméknek számít a legjobb indulattal is. Tavaly összesen 80 millióan fizettek elő rá.

Vállalati internet: Tarr.hu

Az egész EU-val kiszúrhat ismét Írország adatvédelmi hivatala

Írország és az európai adatvédelmi szabályozás, illetve adatvédelmi biztosok viszonya korántsem mondható boldognak és kiegyensúlyozottnak. De kezdjük inkább egy remek ír vonatkozású viccel!

– Melyik négy szervezet adja az ír kormányt?
– Google, Apple, Facebook, Microsoft.

A vicc arra utal, hogy azzal, hogy a nagy amerikai technológiai cégek Írországban alapították meg az európai leányvállalataikat, az ország nem járt rosszul. Ezért viszont olyan kedvezményeket adott és ad a mindenkori ír kormány és a hatóságok ezeknek a cégeknek, amellyel a többi Európai ország rosszabb helyzetbe kerül. Esetenként, a cégeknek adott adókedvezmények miatt, az alku még Írországnak sem igazán érte meg. Illetve az elengedett adatvédelmi bírságok esetében is kérdéses, hogy ki járt igazán jól.

google írország

A kedvezmények egyike az volt, hogy a különböző digitális privátszférához fűződő panaszokat az ír adatvédelmi hatóság vizsgálja ki. Ez a hatóság pedig legendásan kesztyűs kézzel bánt ezekkel a cégekkel. Annyira kesztyűs kézzel, hogy európai adatvédelmi aktivisták harcoltak hosszasan azért, hogy legyen komolyan vehető adatvédelmi tevékenység. Azaz például a techcégek ne csak azt mondják, hogy becsületszóra betartják a GDPR kívánalmait, de erre szolgáltassanak garanciákat is. Vagy, ha erre képtelenek, akkor az európai felhasználók adatait ne továbbítsák amerikai informatikai rendszerek felé. Max Schrems osztrák adatvédelmi jogász rendkívüli mennyiségű pereskedéssel érte el azt, hogy európai szinten komoly ügy váljék ebből.

A háborút azonban még nem nyerték meg az európai felhasználók. Az ír adatvédelmi hatóság a héten elérte, hogy furcsa megoldással szigorítsák az adatvédelmi törvényeket. A képviselők megszavazták, hogy a hatóság titkos adatnak minősíthessen olyan anyagokat, amelyek éppen futó adatvédelmi perekhez kapcsolódnak. Ezzel elérte, hogy az aktivisták egyes ügyekről kevesebbet kommunikálhassanak.

A törvény kritikusai szerint, akik között a Schrems-féle NOYB-tól az Amnesty Internationalig találhatók szereplők szerint érdemi előkészítése nem volt a törvénynek és csupán egy óra vita előzte meg a szavazást. “A rossz folyamatok rossz eredményeket hoznak. Lelombozó így végezni bármit is” – mondta Catherine Murphy ír ellenzéki képviselő. Schrems szerint a köz tájékoztatását és az adatvédelmi problémák megértését hátráltatja, ha az adatvédelmi hivatal dönti el, milyen információ számít egy vizsgálatban bizalmasnak. A korábbiakban a Google és a Meta megpróbálta az összes beadványát titkosnak minősíteni, de akkor a mostani törvény még nem létezett.

(Fotó: www.outreachpete.com CC-BY)

Vállalati internet: Tarr.hu

Gyorsabb lesz az 5G, és ezt a légiközlekedés szívja meg Amerikában

Problémákat okozhat az Egyesült Államokban az újabb 5G-s hálózatok bekapcsolása. Peter Buttigieg szállítási miniszter szerint, elképzelhető, hogy néhány repülő nem szállhat fel július elsején, ha nem frissítik a műszereiket.

A problémát az okozza, hogy a C-sávot használó hálózatok jelei és a repülőgépek magasságmérői között interferencia alakulhat ki. Azok a C-sávos minősítéssel nem rendelkező gépek, amelyek július elsejéig nem kerülnek ellenőrzésre és nem szerzik meg a tanúsítványt nem repülhetnek bizonyos, rossz látási körülményekkel járó helyzetekben.

repülés, 5G
(Fotó: Masakatsu Ukon CC-BY-SA)

Az amerikai légiflotta nagyobbik rész (80 plusz százalék) felkészült erre az előre látható szituációra. Ellenben az Amerikába tartó vagy onnan induló nemzetközi járatok 65 százalékánál hiányzik a miniszer szerint a tanúsítvány. Ezt az érintett légitársaságok egy része úgy oldja meg, hogy az amerikai járataink azokat a repülőit fogják használni, amelyeket a megfelelő frissített hardverrel és szoftverrel rendelkezik.

A légitársaságok szerint nagy kimaradásokra nem lehet számítani a mobilinternet miatt. A szállítási miniszter azonban olyan adatok birtokában van, amey szerint a Delta és a Jet Blue légitársaságok nem lesznek időre kész. Ez több, mint kétszáz repülőgépet érint. A légiközlekedési ipar addig késleltette a C-sáv bekapcsolását, amennyire az emberileg lehetséges, hogy a mostani fennforgás elkerülhető legyen. Ugyanakkor a távközlési iparnak viszont szüksége van a sávra, hogy nagysebességű internet hozzáférést nyújtson.

A fentiek egyáltalán nem érvényesek Európára. Az USA és Európa más frekvenciákat használ az 5G-s hálózat felépítésére. Ugyanakkor az ügy fontos tanulsága, hogy a rádiós spektrum egy véges erőforrás. Lehet kódolással, csatornák kialakításával és szoftveres trükkökkel növelni a rugalmasságunkat, de a spektrum ettől függetlenül véges erőforrás.

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.