Hírek - TARR business blog

2023-11-21

ChatGPT gondok: francia, német, olasz megállapodás szigorít a készülő EU szabályozásokon

A ChatGPT generatív Mesterséges Intelligenciát fejlesztő OpenAI vezérigazgatójának kirúgása és váratlan felvétele a résztulajdonos Microsofthoz felgyorsította, és valószínűleg szigorítja is az Európai Unió MI szabályozásának folyamatát.

Ahogy az Európai Unió egyre közelebb kerül a Mesterséges Intelligenciát szabályozó törvények széles skálájának elfogadásához, a törvényhozók és szakértők szerint az OpenAI vezérigazgatójának, Sam Altmannek a meglepő menesztése rávilágít a szigorú szabályok szükségességére.

Mint ismeretes Sam Altmant, a generatív mesterséges intelligencia fellendülését tavaly elindító startup társalapítóját az OpenAI igazgatótanácsa a múlt héten váratlanul kirúgta, ami pusztító hullámot indított el a technológiai világban, többek között arra késztette az OpenAI alkalmazottait, hogy tömeges lemondással fenyegetőzve vegyék rá a céget, hogyí vegye vissza Altmant. A történet csak még csúnyább lett attól, hogy társtulajdonos Microsoft azonnal felvette magához a kirúgott Altmant, és kinevezte a saját MI részlege vezetőjének. Sőt, a digitális multi az Altman kirúgása miatt felmondó OpenAI alkalmazottakat is átvenné.

Közben az Atlanti-óceán túloldalán az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az EU Tanácsa kivonatolta a mesterséges intelligencia-törvény apró betűs részét, amely egy olyan átfogó törvénycsomag, ami megkövetelné egyes vállalatoktól, hogy a Mesterséges Intelligánciákkal kapcsolatban átfogó kockázatértékelést végezzenek, és adatokat bocsássanak a szabályozó hatóságok rendelkezésére.

Az OpenAI-Microsoft céges cicaharc pedig elég rosszkor jött az amerikai cégek számára ebben a folyamatban, mert tovább erősítette az EU szakértőinek és politikusainak a véleményét, ami szerint szigorúbban kell szabályozni az MI cégeket.

Az elmúlt hetekben a tárgyalások buktatókká váltak arról, hogy milyen mértékben kellene lehetővé tenni a vállalatok önszabályozását.

Brando Benifei, a törvényekről szóló tárgyalásokat vezető két európai parlamenti képviselő egyike szerint az dráma, hogy Altmant kirúgták az OpenAI-tól, és most csatlakozott a Microsofthoz, azt mutatja, hogy az EU nem hagyatkozhat a cégvezetők által kért puhításokra a szabályozásokban, amelyek szerint nincs szükség törvényekre, hanem a cégek önkéntes önszabályozására lehet építeni a Mesterséges Intelligenciák fejlesztésénél.

Benifei szerint most már biztosan látszik, hogy a szabályozásnak, különösen a legerősebb és legjelentősebb mesterségesintelligencia-modellek esetében, szilárdnak, átláthatónak és végrehajthatónak kell lennie az EU társadalmának védelme érdekében.

Mindezeket a folyamatokat felgyorsította a céges botrány, hétfőn Franciaország, Németország és Olaszország megállapodásra jutott a Mesterséges Intelligencia szabályozásáról, ami várhatóan felgyorsítja az európai szintű tárgyalásokat.

A három kormány támogatja a “kötelező önszabályozást magatartási kódexeken keresztül” a generatív MI-modelleket használók számára, de egyes szakértők szerint még ez sem lenne elég.

Alexandra van Huffelen holland digitalizációért felelős miniszter szerint a ChatGPT körül zajló OpenAI saga aláhúzza a szigorú szabályok szükségességét. Ez a botrány rámutatott ugyanis, hogy az átláthatóság hiánya és néhány befolyásos cégtől való függés szerint egyértelműen rávilágít a szigorúbb szabályozás szükségességére.

Eközben Gary Marcus, a New York-i Egyetem Mesterséges Intelligencia-szakértője azt írta az X közösségimédia-platformon, hogy nem igazán bízhatunk abban, hogy olyan vállalatok önszabályozzák majd az MI-t, amelyeknek még saját belső irányítása is mély konfliktusba kerülhet üzleti kérdések miatt. Szerinte hiba lenne, ha az EU enyhítené az MI-törvényét, mert most nagyobb szükségü van rá, mint valaha.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-11-17

Az Apple jogilag megtámadta az EU digitális piacokról szóló törvényét

Az Apple keresetet nyújtott be az Európai Bizottság által a közelmúltban bevezetett digitális piacokról szóló törvény értelmében hozott határozatok ellen – derül ki az Európai Unió Bíróságának X-en (Twitteren) megosztott bejegyzéséből.

A Digital Markets Act néven ismert szigorú új jogszabály 22 „kapuőr” szolgáltatást céloz meg, amelyeket hat technológiai vállalat üzemeltet – a Microsoft, az Apple, az Alphabet Google, az Amazon, a Meta és a ByteDance TikTok. .

A jogszabály célja, hogy megkönnyítse az emberek számára a versengő szolgáltatások közötti váltást, megkövetelve számukra, hogy az üzenetküldő alkalmazásaikat együttműködjenek a riválisaikkal, és lehetővé tegye a felhasználók számára, hogy eldöntsék, mely alkalmazásokat telepítsék előre az eszközeikre.

Bár az Apple jogi kifogásának részleteit nem hozták nyilvánosságra, a Bloomberg News a múlt héten arról számolt be, hogy a vállalat megtámadja az App Store-nak a kapuőrök listájára való felvételét.

A többi technológiai óriás, például a Meta és a TikTok már fellebbezést nyújtottak be, vitatva a Bizottság azon döntését, hogy visszavonják egyes szolgáltatásaikat.

Fellebbezésében a Meta kijelentette, hogy nem ért egyet a Bizottság azon döntésével, hogy Messenger és Marketplace szolgáltatásait a DMA hatálya alá jelöli. Viszont nem kérdőjelezte meg a Facebook, a Whatsapp vagy az Instagram felvételét a kapuőrök közé.

Eközben a TikTok azt képviselője azt nyilatkozta, hogy a cégek kijelölése éppen a domináns technológiai vállalatok hatalmának megdönthetőségét kockáztatja.

“A mi platformunk, amely alig több mint öt éve működik Európában, messze nem kapuőr, vitathatatlanul a legmegbízhatóbb kihívója a megrögzött platformüzletágaknak” – áll a TikTok közleményében.

Az EU parlamentje két jelentős jogszabályt fogadott el, amelyek megváltoztatják a digitális világot: digitális piacokról (Digital Markets Act, DMA) és a digitális szolgáltatásokról (Digital Services Act, DSA) szóló törvényt.

Az EU érvelése szerint az elmúlt két évtizedben a digitális platformok életünk szerves részévé váltak – nehéz elképzelni, hogy bármit is csináljunk online Amazon, Google vagy Facebook nélkül.

A parlament szerint noha ennek az átalakulásnak az előnyei nyilvánvalóak, e platformok némelyike által megszerzett domináns pozíció jelentős előnyöket biztosít számukra a versenytársakkal szemben, ugyanakkor indokolatlan befolyást is gyakorol a demokráciára, az alapvető jogokra, a társadalmakra és a gazdaságra. Gyakran meghatározzák a jövőbeli innovációkat vagy a fogyasztói választásokat, és úgynevezett kapuőrként szolgálnak a vállalkozások és az internetfelhasználók között.

Ennek az egyensúlyhiánynak a megoldása érdekében az EU a digitális piacokról szóló törvény (DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) bevezetésével korszerűsítette a digitális szolgáltatásokra vonatkozó korábbi szabályokat, amellyel egységes szabályrendszert hoztak létre az egész EU-ban.

A Digital Markets Act

A digitális piacokról szóló törvény célja, hogy minden digitális vállalat számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, mérettől függetlenül. A rendelet egyértelmű szabályokat határoz meg a nagy platformok számára – a „szabad” és a „nem szabad” listával –, amelyek célja, hogy megakadályozzák, hogy tisztességtelen feltételeket szabjanak a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. Az ilyen gyakorlatok közé tartozik a maga a kapuőr által kínált szolgáltatások és termékek magasabb rangsorolása, mint a harmadik felek által a gatekeeper platformján kínált hasonló szolgáltatások vagy termékek, illetve amennyiben nem biztosítanak lehetőséget a felhasználóknak bizonyos előre telepített szoftverek vagy alkalmazások eltávolítására (mint az Apple Music és még egy sor bekapcsoláskor is a telefonon lévő az iPhone-on).

Ezzel reményeik szerint javulni fog az üzenetküldő platformok közötti együttműködés – a kis vagy nagy platformok felhasználói üzenetküldő alkalmazásokon keresztül üzeneteket válthatnak, fájlokat küldhetnek vagy videohívásokat kezdeményezhetnek.

Biztonságosabb digitális tér: a digitális szolgáltatásokról szóló törvény

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény lehetővé teszi az emberek számára, hogy jobban szabályozzák, mit látnak az interneten: a felhasználók jobban tájékozódhatnak arról, hogy miért ajánlanak számukra bizonyos tartalmat, és választhatnak olyan lehetőséget, amely nem tartalmazza a profilalkotást. Tilos lesz a célzott reklámozás kiskorúak számára, és nem engedélyezett az olyan érzékeny adatok felhasználása, mint a szexuális irányultság, vallás vagy etnikai hovatartozás. Emiatt vezeti be most a Meta-Facebook az EU-ban élő felhasználóinak a fizetős verziót, amely ígéretük szerint nem alkot profilt a díjat fizető fehasználóról.

Az új szabályok a felhasználókat a káros és illegális tartalmaktól is megvédik. Jelentősen javítják az illegális tartalom eltávolítását, biztosítva, hogy az a lehető leggyorsabban megtörténjen, és segít a káros tartalmak elleni küzdelemben is.

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az online értékesített termékek biztonságosak legyenek, és megfeleljenek az EU-ban meghatározott legmagasabb szabványoknak. Az is célm hogy a felhasználók jobban ismerjék az online vásárolt termékek valódi eladóit.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-10-21

Hogyan tudjuk a TikTokon eljuttatni az üzeneteinket a felhasználókhoz?

A TikTok sajnos nem a céges fiókok világa, sőt nem is nagyon szeretik a felhasználók az ilyesmit. A nagy híroldalak profiljait sem olvassák, de azért mégis elérhetőek a felhasználók, csak másképp.

Most éppen a hírfogyasztás, és a nagy híroldalak profiljainak kicsi hatékonysága lepte meg a kommunikációs szakembereket, de kiderült, hogy a nagy híroldalak népszerűtlensége ellenére bőven fogyasztanak híreket a TikTokon.

Nick Hagar, a New York Times és Nicholas Diakopoulos, a Northwestern University kutatói a New Media and Society című folyóiratban publikáltak egy tanulmányt, amely azt vizsgálta, hogyan erősítették és ajánlották a hírtartalmakat a TikTok For You oldalon. Ez a social media app főoldala, amelyet részben a felhasználók által ajánlott tartalmak szerepelnek.

2022 végén a Reuters Institute of Journalism megállapította, hogy a világ vezető hírkiadóinak mintegy fele (49 százaléka) posztolt a TikTokon, és azóta még többen csatlakoztak. Mivel a TikTok nem enged hozzáférést az elérésekhez, a kutatóknak egy speciális módszert kellett választaniuk, hogy lássák, milyen hatékonysággal működbek ezek a hivatalos híroldal fiókok.

Összeállítottak egy listát a híroldalak hivatalos fiókjairól kezdve a The Washington Post, az NBC News, a National Public Radio és a PBS News fiókjaival. Ezután 60 botot programoztak be, különböző szintű hírek címeinek követésére, hogy észleljék vagy meghatározzák, hogy meg kell-e nézni vagy kihagyni a videókat az alapján, hogy posztjaik átfedésben vannak-e a New York Times aznapi főcímeivel. Az eredmény sokkoló volt, a botok által feldolgozott 6568 videóból mindössze hat felelt meg a szerzők hírbesorolásának.

A tanulmány nem megnyugtató olvasmány a hírszolgáltatók számára, de a TikTok alkalmazásban tapasztalt tartalomgyártók és hírkészítők számára ez nem meglepő. A Reuters Institute of Journalism már régóta megállapította, hogy a közönség nem a céges profilokat figyeli, hanem minden platformon „személyiségek” tartalmát akarja fogyasztani a mainstream hírfiókokon keresztül, nemcsak a TikTokon, hanem a YouTube-on és az Instagramon is. Az intézet 2022-es Digital News Reportja szerint a közösségi média ökoszisztémájában az utolsó olyan alkalmazás, amelyben még mindig értékeltük a mainstream hírszolgáltatókat, a Twitter volt, de valószínűleg még ez a reifikáció is elkezdett amortizálódni miután Elon Musk átvette és átkeresztelte X-re.

A TikTok mégis fontos hírforrás

Mindez mégis inkább azt mutatja, hogy a kutatók hagyományos vizsgálati módszerei nem működnek a Z generáció fogyasztási szokásaival kapcsolatban. A fiatalabb közönség ugyanis sokkal szélesebb körben definiálja, mi tekinthető hírértékűnek.

A TikTok hírforrásként jelent meg, amely éppen a kereskedelmi média ellenében jött létre, és a kábeltévés híradások elől való menekülés helyeszíneként épült fel. Ezért a felhasználók a többi egyszerű felhasználó posztjait ajánlják, mert az embereknek az a fontos, hogy ezek az alkotók valahogy “meg nem vásároltak”, tehát megbízhatóbbak és nem részei a hagyományos médiának… noha minden kutatásuk és bemutatott történetük szinte mindig közvetlenül a régi médiából származik. Gyakoratilag tehát influencereken “személyiségeken” keresztül fogyasztják a hagyományos média híreit is.

Vagyis a felhasználók számára a társaktól való tanulás és a szűk körű tartalom, valamint a hírkommunikátor személyiségek sokkal fontosabbak és hitelesebbek, mint a hivatalos “céges” fiókok.

Egyszerű lenne tehát, hogy a cégből pár ember, estünkben tradicionális újságírók csináljanak fiókot, és “személyiségként” mutassák be a hírket rövid posztok formájában, de ez mégis ritkaság a TikTokon. Az újságírók ellenállása a TikTokon való tartalom létrehozásával szemben – ami gyakran számos okra vezethető vissza, a kamera előtti magabiztosság hiányától a videós képzettség hiányáig vagy tévesen azt gondolják, hogy a TikTok a tinédzsereknek való – bizarr médiaelágazáshoz vezetett az alkalmazásban, ahol így a legfontosabb hírközlő fiókok teljesen függetlenek a hagyományos médiától. És ha ez a kommunikációs szakmában így van, akkor mennyire lehet opció személyes fiókot nyitni egy cég nevében más szegmensekben? Szinte semmi.

A hírek fő csatornái tehát a TikTokon olyan tartalomgyártók, akik mindentől függetlenül megcsinálták a maguk fiókját, és hírekt reposztolnak a tradicionális médiából. A legelsők és a legismertebbek egyike Dylan Page a “NewsDaddy”, aki a TikTok 9,8 millió követővel rendelkező „hírapját” viszi, és aki folyamatosan képes virális tartalmat készíteni főként a médiában szereplő hírek köré. Természetesen az ő történeteinek a túlnyomó többsége is közvetlenül a tradicionális médiából származik.

A cégeknek személyiséggé kell válniuk a TikTokon, és ez nem lehetetlen

A cégeknek tehát nem igazán érdemes hivatalos fiókot nyitni a TiTokon, ellenben szponzorálhatnak népszerű, és virális tartalmat gyártó személyiségeket, akik saját történtükbe ágyazva hitelesen képesek bemutatni és kommunikálni az üzeneteket. A másik út, hogy saját cégünkön belül agilis és önként vállalkozó Z generációs munkatársak csinálnak fiókot, és ők kommunikálnak eleve sokkal hitelesebben, mint a céges fiók tenné.

Mindez nem egyszerű, de korántsem lehetetlen, a haszon pedig nagy lehet, hiszen ezt a lécet a konkurenciából biztosan kevesen tudják majd megugrani.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-10-192023-10-19

A Mesterséges Intelligenciával már MOST minden cégnek foglalkoznia kell az elemzők szerint

A Mesterséges Intelligencia céges használatával kapcsolatban végzett elemzést az egyik legfontosabb technológiai elemző cég, a connecticuti Stamfordban működő Gartner Inc., és az elemzés drámai eredményeket hozott.

Elemzésük szerint az ember-gép kapcsolat ezekben a percekben is dinamikusan fejlődik, ami hatással lesz a vállalatok működésének minden elemére a döntéshozataltól a beszerzésekig. Mindez nem a távoli jövőben történik majd, hanem robbanás-szerűen a következő 12-24 hónapban, emiatt a Mesterséges Intelligencia elfogadását és használatát már nem IT-kezdeményezésnek, hanem vállalati kezdeményezésnek kell tekinteni. Ezen túlmenően, hogy lépést tarthassanak és teljes mértékben kihasználhassák az MI nyújtotta előnyöket, a vezetőknek prioritást kell adniuk a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatos céges ambícióknak és a MI használatára vonatkozó forgatókönyveknek.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy a saját cégünknél megvizsgáljuk, hogyan változtatja meg a munkafolyamatokat az MI, hanem arra is fel kell készülnünk, hogy például más cégekkel kapcsolatba lépve Mesterséges Intelligenciával fogunk találkozni. A Gartner szerint 2025-re az MI a technológia a szervezetek 90%-ának munkaerő-partnere lesz világszerte. És nemcsak nekik.

A Mesterségs Intelligencia lesz az ügyfelünk és vásárlónk

Azt is jósolják, hogy megnő a vásárló gépek (“custobotok”) száma, amelyek önállóan tudnak tárgyalni és vásárolni árukat és szolgáltatásokat. Valójában 2028-ra 15 milliárd összekapcsolt termékben lesz lehetőség arra, hogy az MI vásárlóként viselkedjen, és ez a hatás idővel jelentősebbé válik, mint a digitális kereskedelem megjelenése. Gyakorlati példával: egy cégnél egyszerűbb lesz a beszerzéseket Mesterséges Intelligenciával intézni, hiszen ő pontosan látja majd a készleteket, és megrendeli az internetről a legolcsóbb vagy legmegfelelőbb helyről az irodaszereket, ha valami fogyóban van.

Mi történik, ha a legjobb ügyfeleink, vásárlóink nem emberek? A vállalatoknak el kell gondolkodniuk azon, hogy ez milyen hatással lesz értékesítési, marketing-, HR- és egyéb erőfeszítéseikre.

2024 az MI forradalom éve lesz

Az idei és a jövő évben a generatív mesterséges intelligencia demokratizálódik, és ez forradalmi változásokat hoz a digitális piacon. A Gartner által megkérdezett informatikai igazgatók csaknem háromnegyede (73%) azt mondta, hogy vállalkozása 2024-ben növeli a cég MI stratégiájának finanszírozását. Hasonlóan, 80%-uk azt mondta, hogy szervezeteik a következő három éven belül a Mesterséges Intelligencia teljes körű bevezetését tervezik.

Ezek a stratégiák és tervek, valamint a jól kialakított üzleti modellek a Mesterséges Intelligencia beépítésére a cégek munkájába, a felhőalapú számítástechnika és a nyílt forráskódú MI találkozása 2024-et az Mesterséges Intelligencia demokratizálódásának évévé teszi. A Gartner merész jóslata szerint, hogy 2025-re az MI technológia a szervezetek 90%-ának munkaerő-partnere lesz világszerte.

Ez pedig azt jelenti, hogy a generatív Mesterséges Intelligencia nem csupán technológiai vagy üzleti trend – hanem egy mélyreható változás lesz az emberek és a gépek interakciójában. Olyan jövő felé haladunk, ahol már nem azt nézzük, hogy a gépek mit tehetnek értünk, hanem azt, hogy mit érhetünk el mi, a gépekkel együtt. Az MI segítségével a digitális világban már nem csupán parancsokat adunk a gépekenek, hogy végezzenek el egy feladatot, hanem közösen dolgozunk velük a problémák megoldásán.

A gyors fejlődés árnyoldala lesz, hogy menet közben kell megoldanunk a proaktív adatvédelmet, mesterséges intelligencia-specifikus IT biztonságot, a személyes adatok védelmét, és szerzői jogi kérdéseket.

Kétféle vállalati Mesterséges Intelligencia

A Gartner szerint a vállalati MI-nek két formája van kialakulóban, a mindennapi MI és a játékszabályokat megváltoztató MI (everyday AI és game-changing AI).

A mindennapi Mesterséges Intelligencia a cégek termelékenységi partnere. Lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy gyorsabban és hatékonyabban tegyék azt, amit már eddig is csináltak. Aztán a mindennapi MI meglepően gyorsan válik majd a hétköznapok részévé. Mivel mindenki ugyanazokhoz az eszközökhöz fog hozzáférni, így nem lesz fenntartható versenyelőny – vagyis a mindennapi Mesterséges Intelligencia a kötelező lépés lesz a cégek számára.

A játékszabályokat megváltoztató MI eközben „kreativitáspartner” lesz. Nemcsak gyorsabbá vagy jobbá teszi az emberek teljesítményét, hanem új eredményeket, termékeket és szolgáltatásokat hoz létre, vagy új módszereket teremt az új eredmények létrehozására. A játékszabályokat megváltoztató MI-vel a gépek megzavarják majd a korábbi üzleti modelleket és az egész iparágat.

Arra azonban figyelni kell, hogy az őrült technológiai versenyfutásban ne kötelezően vezessük be minden munkafolyamatba a Mesterséges Intelligenciát, csak azért, mert reményeink szerint ettől függ majd a versenyelőnyünk a piacon. Az elmúlt néhány év őrült versenyfutás volt a cégek számára a digitális átalakulás felé. A szervezetek döntéshozói gyakran azt mondták, hogy csak digitálisak akarnak lenni. Pedig a digitális vállalkozás soha nem eredmény. Ez csak egy eszköz az eredmény eléréséhez.

Így az MI minél organikusabb beépítését érdemes megcélozni a fejlesztés során, közben folyamatos párbeszédet folytatva a dolgozókkal, szakértőkkel és az IT biztonságért felelős osztályokkal. Egyszerre gyors és megfontolt döntéseket hozni nem könnyű, de a változtatás kikerülhetelen lesz a következő másfél évben, ami megint radikálisan írja át majd a digitális piac szabályait.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-10-13

Hiányzó újrahasznosítás: Félmilliárd újrahasznosítható apró műszaki cikket dobtak ki tavaly

Kinél ne lenne a fiókok mélyén kis akkuval működő elemlámpa, karácsonyi égők, régi elektromos cigaretta dobozok, USB pendrive és egyéb apró műszaki cikk, amivel nem tudunk mit kezdeni. Általában egy ideig tartogatjuk, utána a szemétbe kerül, mert nem lehet kényelmesen leadni sehol. Eetleg nem is gondolnánk, hogy újrahasznosítással még értékes lehet. Jöhet a kötelező visszaváltás az elektronikai boltokban.

Az újrahasznosítással foglalkozó brit Material Focus kutatása kimutatta, hogy tavaly közel félmilliárd kis elektromos eszközt, például kábeleket, lámpákat, miniventilátorokat és eldobható elektromos cigarettákat dobtak ki.

Ezeket a “Fast Tech” cikkeket, a Fast Fashion elektromos változatának nevezik a szakártők, mivel nagy a környezeti terhelésük, sőt, ezek a leggyorsabban növekvő e-hulladék-típusok. A kutatás szerint egy átlagos brit otthonban nem kevesebb 30 használaton kívüli apró elektromos eszköz porosodik. Pedig ezek a tárgyak értékes nyersanyagokat tartalmaznak, és mindegyik újrahasznosítható.

A BBC írása szerint Material Focus nonprofit szervezet 2000 ember bevonásával végzett felmérést az Opinium Research segítségével. A válaszok alapján kiszámították, hogy tavaly 471 millió “Fast Tech” tárgyat dobtak ki az Egyesült Királyságban, köztük:

260 millió eldobható elektromos cigaretta
30 millió LED-es, napelemes és dekorációs lámpa
26 millió kábel
10 millió USB pendrive
7 millió vezeték nélküli fejhallgató
5 millió mini ventillátor

Ezeknek a cikkeknek az átlagos ára körül-belül 1900 forint, és ez arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy eldobhatónak tekintsék őket, bár nem mindig arra tervezték őket.

Értékes lehet az újrahasznosításuk

Mindegyik értékes nyersanyagokat tartalmaz, például rézhuzalokat és lítium akkumulátorokat, amelyek az újrahasznosítási folyamat során visszanyerhetők.

Ám az áruk miatt lehet, hogy az emberek nem veszik észre, hogy értékes anyagokat tartalmaznak, és idővel egyszerűen a szemetesbe dobják őket, ami azt jelenti, hogy mindent elveszítünk bennük, ahelyett, hogy újrahasznosítanánk őket valami új termékbe. A kutatás üzenete, hogy minden, amiben van dugó, akkumulátor vagy kábel, az újrahasznosítható, és van valahol a közelben egy hely, ahol leadhatjuk.

A kép hasonló világszerte. A Waste Electrical and Electronic Equipment Forum kutatása szerint a fogyasztók évente 9 milliárd kg kábelt, játékot, e-cigarettát, mini ventillátort és hasonló eszközöket dobnak ki, amelyeket gyakran nem is ismernek el e-hulladéknak.

A Material Focus kutatása azt is kimutatta, hogy 2017 óta csökken az elektromos hulladék mennyisége. Ennek részben az az oka, hogy sok elektromos cikk könnyebb most, kevesebb benne az anyag, de azért is, mert az újrahasznosítási arányok emelkedtek. Az emberek 60%-a ma már azt mondja, hogy újrahasznosítja elektromos berendezéseit.

Ám sok embernek vannak olyan használaton kívüli elektromos eszközei is, mint a kábelek, mobiltelefonok és távirányítók, amelyek most csak porfogónak jók – háztartásonként 30 darab ilyen eszközzel számolhatunk, amelyek mind jól hasznosíthatók lennének.

A döntéshozók most azt szeretnék elérni Nagy-Britanniában, hogy minden elektromos cikket árusító kiskereskedőnek, legyen az online vagy valós bolt, segítenie kell az ügyfeleknek a régi elektromos termékeik ártalmatlanításában – függetlenül attól, hogy eredetileg hol vásárolták őket. Ez a tartós fogyasztási cikkekre az elektronikus piacon itthon is igaz már, de az apró műszaki cikkeket még nem kell bevennie a kereskedőknek.

A Material Focus felmérése 2000 országosan reprezentatív brit felnőtt körében végzett felmérésén alapul, és a Fast Tech termékkekel foglalkozott illetve az otthon felhalmozott elektromos eszközökkel kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Az e-cigaretták adatai egy 5156 felnőtt bevonásával végzett felmérésből származnak.

A Material Focus egy nonprofit szervezet, amely az újrahasznosítás ösztönzésével foglalkozik. Ezt a villamosenergia-termelők által fizetett díjakból finanszírozzák, olyan cégek fizetik ezeket a díjakat, amelyek nem teljesítik a kormányzati újrahasznosítási célokat.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-10-032023-10-03

Brutálisan olcsóbbá teszi a gyógyszerkutatást a Mesterséges Intelligencia

A nagy gyógyszergyártók mesterséges intelligenciát használnak, hogy gyorsan találjanak betegeket a klinikai vizsgálatokhoz, vagy csökkentsék a gyógyszerek teszteléséhez szükséges emberek számát, ami egyrészt felgyorsítja a gyógyszerfejlesztést, másrészt dollármilliókat takaríthat meg.

A humán vizsgálatok a gyógyszerfejlesztés legdrágább és legidőigényesebb része, mivel évekbe telhet a betegek toborzása és az új gyógyszerek kipróbálása egy olyan folyamat során, amely a gyógyszer felfedezésétől a befejezésig több mint egymilliárd dollárba kerülhet.

Még nem a gyógyszer fejlesztésében jó a Mesterséges Intelligencia

A gyógyszergyárak évek óta kísérleteznek az Mesterséges Intelligenciával, remélve, hogy a gépek felfedezhetik a következő kasszasiker gyógyszert. Az MI által kiválasztott néhány vegyület jelenleg fejlesztés alatt áll, de ezek a fogadások évekbe telnek. Az új gyógyszerek fejlesztésében még nem érek így áttörést, de az MI technológia jelentős és egyre növekvő szerepet játszik az emberi gyógyszerkísérletek során. Ez pedig jóval olcsóbbá teszi a gyógyszerek fejlesztését, ezért talán fontosabb is, mint a vegyületekkel játszó MI.

Az olyan vállalatok, mint az Amgen, a Bayer és a Novartis Mesterséges Intelligenciát fejlesztenek, hogy átvizsgálják a közegészségügyi nyilvántartások, vényköteles adatok, egészségügyi biztosítási igények és belső egészségügyi adataok milliárdjait, hogy megtalálják a kísérleti betegeket – ez egyes esetekben felére csökkenti a regisztrációhoz szükséges időt.

A szakértők szerint az MI használata a kísérleti betegek megtalálásában és toborzásában még nem terjedt el , de a gyógyszergyárak már túl vannak a kísérletezés szakaszán ebben a kérdésben.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) adatai szerint, hogy 2016 és 2022 között körülbelül 300 olyan alkalmazás érkezett hozzá, amelyek a Mesterséges Intelligenciát vagy a gépi tanulást alkalmazzák a gyógyszerfejlesztésben. A kérelmek több mint 90%-a az elmúlt két évben érkezett, és a legtöbb az MI használatára irányult. a klinikai fejlődés egy bizonyos pontján – írja a Reuters.

Az betegeket az ATOMIC AI találja meg

A mesterséges intelligencia használata előtt az Amgen például hónapokat töltött azzal, hogy felméréseket küldjön Johannesburgtól Texasig az orvosoknak, hogy megkérdezzék, vannak-e klinikán vagy kórházban releváns klinikai és demográfiai jellemzőkkel rendelkező páciensek, akik részt vehetnének az adott kísérleti teszteken.

Mivel emberek szervezik ezeket a gyógyszercégeknél, a létesítményekkel vagy az orvosokkal fennálló kapcsolatok gyakran befolyásolják a vizsgálati helyszínek kiválasztását, amelyek viszont nem feltétlenül a legalkalmasabbak az adott kísérletekhez, mert például ott kevesebb bevonható pont megfelelő korú, nemű, stádiumú beteg van,

A Deloitte becslései szerint a tanulmányok körülbelül 80%-a meghiúsítja a toborzási célokat, mert a klinikák és kórházak túlbecsülik a rendelkezésre álló betegek számát, magas a lemorzsolódási arány, vagy a betegek nem tartják be a vizsgálati protokollokat.

Az Amgen mesterséges intelligencia eszköze, az ATOMIC belső és nyilvános adatok gyűjteményét vizsgálja, hogy azonosítsa és rangsorolja a klinikákat és az orvosokat a betegek kísérleti toborzása során elért korábbi teljesítménye alapján.

A betegek bevonása egy középső stádiumú vizsgálatra a betegségtől függően akár 18 hónapot is igénybe vehet, de az ATOMIC a cég szerint ezt a legjobb esetben akár a felére csökkentheti.

Az Amgen az ATOMIC-ot egy pár kísérletben használta, amelyekben a gyógyszereket szív- és érrendszeri betegségekre és rákos megbetegedésekre tesztelték, és bevált, így 2024-ig már a legtöbb tanulmányhoz használni kívánja.

Nemcsak hatékonyabb, gyorsabb is

A cég szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia segíteni fog abban, hogy két évet lefaragjon abból az egy évtizedből, amely általában egy gyógyszer kifejlesztéséhez szükséges.

A Novartis által használt mesterséges intelligencia-eszköz gyorsabbá, olcsóbbá és hatékonyabbá tette a betegek vizsgálatba való felvételét, egyetlen probléma, hogy a sikers működéshez pontos adatok szükségesek, mert az MI ebben az összefüggésben csak annyira jó, amennyire pontos adatokat kap.

És az adatok nagy része még nem elérhető, Sameer Pujari, az Egészségügyi Világszervezet mesterséges intelligencia-szakértője szerint általában az egészségügyi adatok kevesebb mint 25%-a érhető el nyilvánosan kutatás céljából.

A Bayer is a Mesterséges Intelligenciában bízik

A német Bayer gyógyszergyártó azt mondta, mesterséges intelligencia segítségével több ezerrel csökkentette a résztvevők számát az alundexiannal, egy olyan kísérleti gyógyszerrel, amely a felnőttek körében a stroke hosszú távú kockázatát csökkenti.

A Mesterséges Intelligencia segítségével összekapcsolta a középső stádiumú vizsgálati eredményeket a finnországi és egyesült államokbeli betegek millióitól származó valós adatokkal, hogy előre jelezze a hosszú távú kockázatokat a kísérlethez hasonló populációban.

Az adatokkal felvértezve a Bayer kevesebb résztvevővel kezdte meg a késői stádiumú kutatást. A MI nélkül a Bayer szerint milliókkal többet költött volna, és akár kilenc hónappal tovább tartott volna az önkéntesek toborzása.

A Bayer most egy lépéssel tovább akar lépni

A Bayer közlése szerint egy olyan vizsgálathoz, amely az alundexiát hasonló betegségben szenvedő gyermekeken teszteli, a valós betegadatok felhasználását tervezi egy külső kontroll eszköz létrehozására, ami potenciálisan megszünteti a placebót szedő betegek bevonását a kutatásba.

Ennek az az oka, hogy az állapot olyan ritka a korcsoportban, hogy nehéz lenne betegeket toborozni, és aggályokat vethet fel azzal kapcsolatban, hogy etikus volt-e placebót adni a kísérletben résztvevőknek, ha nem állnak rendelkezésre bevált kezelések.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-09-182023-09-18

Már a bűnözők is dolgoznak Mesterséges Intelligenciával, a darkweben már meg is szerezhető

A kaland kedvéért vagy a megszerezhető pénzért, de a Mesterséges Intelligencia használhatóságát már illegálisan is tesztelik.

Egy számítógép- és hálózatbiztonsági cég szerint a darkweb felhasználói közösségeket alkotnak, hogy tippeket és trükköket oszthassanak meg a generatív MI-rendszerek „jailbreakeléséhez” (vagyis feltöréséhez, hogy korlátozások nélkül használhassák), valamint saját „egyedi” rendszereket kínáljanak.

Mesterséges Intelligencia ellenőrzés nélkül

A Mesterséges Intelligencia jailbreak még a kísérleti fázisban van, ez lehetővé teszi cenzúrázatlan tartalom létrehozását anélkül, hogy különösebben figyelembe vennék a lehetséges következményeket – jelent meg a SlashNext blogján múlt héten. A blog szerint a jailbreakek kihasználják a chatbot figyelmeztető rendszerének gyengeségeit. A felhasználók specifikus parancsokat adnak ki, amelyek korlátlan üzemmódot váltanak ki, ami miatt az MI figyelmen kívül hagyja a beépített biztonsági intézkedéseit és irányelveit. Ennek eredményeként a chatbot a kimenetére vonatkozó szokásos korlátozások nélkül tud válaszolni.

A kiberbiztonsági szakértők szerint bár a Mesterséges Intelligencia jailbreak még mindig kialakulóban van, lehetséges alkalmazásai – és az általuk felvetett aggodalmak – hatalmas méretű fenyegetést jelenthetnek, mivel csekély vagy nem létező felügyelet mellett hozhatóak létre tartalmak a rendszerben.

Mások szerint mint sok mindent, ami a mesterséges intelligenciával kapcsolatos, a jailbreak problémáját is túlzott felhajtás kíséri a a digitális világban. Shawn Surber, a Tanium, egy konvergens végpontkezelési szolgáltatónak a képviselője szerint sok bizonyíték nincs arra, hogy ez valóban jelentős változást hozna az generatív MI-k világában. Elsősorban a nem angol vagy más anyanyelvű országokat célzó bűnözői csoportok használhatják arra, hogy jobb adathalász email szövegeteket vagy egyéb üzenet szövegeket írjanak. Márpedig eddig az átverős emailek és üzenetek egyik jó szűrője volt az egyszerű felhasználó számára a rossz nyelvtani szerkezetekkel megírt, hibás szövegű üzenet. Bár bizonyosan előnyökkel jár a nem anyanyelvű csalók számára, ha jobb adathalász szöveget készítenek, vagy ha a tapasztalatlan kódolók gyorsabban törik fel a rosszindulatú programokat, egyelőre semmi sem utal arra, hogy a hivatásos kiberbűnözők nagyobb előnyhöz jutnának az MI-ból.

Surber szerint a darkweben reklámozott lehetőségek nem túl hatékonyak, csak a felhajtásra ráülve a programok készítői reklámozzák őket a vásárlóknak. Vagyis a legális piacon is létező tech hype az illegális piacon is működik, a nagy érdeklődés létrehozza a termékeket, mert eladhatóak akkor is, ha valójában alig valamire használhatók.

Van veszély, de még nem tudjuk mi lesz az

Sokkal inkább aggodalomra ad okot, hogy ha a rosszindulatú hackerek kompromittálják a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotokat, amelyek mindenütt jelen vannak a legitim webhelyeken, akkor milyen zavarokat okozhatnak az emberek kommunikációjában, munkájában és életében. Ez sokkal nagyobb veszélyt jelent a hétköznapi fogyasztókra nézve, mint egy adathalász e-mail, amelynek jobb a nyelvtani helyessége. Ez nem jelenti azt, hogy a ChatGPT-stílusú MI-k nem jelentenek veszélyt, csak még a biztonsági szakemberek sem jöttek rá, hogy pontosan mi lesz ez a fenyegetés. Mégis, ez a túlzott felhajtás az MI biztonsági kérdése körül nagy előnyt jelent a szakemberek számára, mert így már most mindannyian alaposan megvizsgálják a Mesterséges Intelligencia jövőjét a kiberbiztonság terén, és remélhetőleg bezárják a komolyabb sebezhetőségeket, mielőtt azokat valaha is kihasználná valaki.

Persze az illegális világ sem pihen, a SlashNext blogjában azt is felfedte, hogy az MI jailbreak megoldása olyan online közösségeket hoz létre, ahol az egyének intenzíven fedezik fel az MI-rendszerekben rejlő illegális lehetőségeket. Ezeknek a közösségeknek a tagjai jailbreak-taktikákat, stratégiákat és parancsokat cserélnek, hogy korlátlanul hozzáférjenek a chatbot-képességeihez.

Ez nem feltétlenül csak a bűnözők számára hasznos, mert jailbreak vonzereje az új lehetőségek felfedezésének és az MI chatbotok határainak feszegetésének izgalmából fakad. Ezek a közösségek elősegítik az együttműködést a felhasználók között, akik szívesen bővítik a mesterséges intelligencia korlátait a közös kísérletezés és a levont tanulságok révén. Az új technológiák kiaknázására törekvő közösségek felemelkedése nem újszerű. Minden jelentős technológiai ugrásnál – legyen az okostelefonok, személyi számítógépek vagy akár maga az internet bevezetése – mindig akadtak rajongók, akik igyekeztek maximalizálni a potenciált, és rosszindulatú szereplők, akik a kihasználható sebezhetőségeket keresték. És ehhez még a darkweb használata sem szükséges az iskolai tanulmányi csoportokhoz hasonlóan, a Discordon, a Slacken vagy a Redditen, az emberek könnyen megoszthatják tapasztalataikat, hogy mások gyorsan tanulhassanak, és kipróbálhassák az új jailbreak-parancsokat. És itt nem is kell feltétlenül kódtörésre gondolni, elég olyan mondatokat okosan megfogalmazni, amelyek ráveszik az MI-t, hogy kerülje meg a saját biztonsági protokollját.

Kérdés ki kerül előnybe a Mesterséges Intelligencia világában, a következő években, a biztonsági szakemberek, vagy az illegális kódtörők.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-09-082023-09-08

A Microsoft fizet a felhasználók helyett, ha cég Mesterséges Intelligenciáját használták és ezért szerzői jogi büntetést kapnak

A Mesterséges Intelligencia és a szerzői jog nem barátok, ezt eddig is tudtuk. A mások szövegeiből, képeiből, filmjeiből összeszedett tartalom, amelynek többségéről azt sem tudják hogyan és kitől szedte össze azokat az MI, mindez hamar kiverte a biztosítékot a szerzői jogvédő szervezeteknél. A Microsoft most vállalja az esetleges büntetéseket a Copilot néven egy sor termékükbe beépített MI kapcsán.

A Microsoft a 2020-as években elindított több generatív Mesterséges Intelligencia szolgáltatást, amelyet azóta Copilot néven számos Microsoft-termékbe integráltak. A 2022 júniusában megjelent GitHub Copilottól kezdve, amely lehetővé teszi a kódokat nem ismerő felhasználók számára számára a kódírást, a Copilot már elérhető a Windows 11-ben, az Edge böngészőben, a Teamsben, az Outlookban és a Microsoft egyéb vállalati ajánlataiban. Olyan szolgáltatásokra terjed ki, mint a Bing Chat Enterprise, tehát céges és egyéni felhasználók is találkozhattak vele, utóbbiak például az ingyenes MI-alapú Bing szolgáltatásában.

Mesterséges Intelligencia mások szellemi termékéből

A Microsoftnak, a GitHubnak és az OpenAI-nak már most perekkel kellett szembenéznie. A pert indító jogászok azt állítják, hogy a Copilot visszaforgatja a mások szellemi munkájából licencelt kódot anélkül, hogy szerzői jogi részesedést adna az alkotóknak. Emellett szerzők és képzőművészek is pert indítottak, és azt állítják, hogy az MI-cégek illegálisan használták fel munkájukat generatív mesterségesintelligencia-modellek képzésére.

A Copilot Copyright Commitment nevű kezdeményezésről írt blogbejegyzésében Brad Smith, a Microsoft jogi vezérigazgatója, aki azt mondta, hogy a vállalat felvállalja az esetleges jogi kockázatokat és követeléseket, mivel egyre több szerzői jog tulajdonosa kérdőjelezi meg, hogyan kezelik az MI-cégek a védett műveket. A Microsoft szerint, ez a vállalás egy már létező irányelvük, az év elején bejelentett átfogó mesterséges AI customer commitments programjának kiterjesztése, vagyis az MI ügyfelekkel szemben kötelezettségeket vállalnak a hasonló esetekben.

A Microsoft elmondta, hogy három okból választotta ezt az utat:

szolgáltatásainak igénybevételekor szeretne az ügyfelek mögé állni
megérti a szerzői jogok tulajdonosainak aggodalmát is
és közben védőkorlátokat épített a szerzői joggal védett anyagokat sértő, MI által generált találatok ellen

Ám a legfontosabb ok az lehet, hogy amennyiben a felhasználókat pénzbüntetésre ítélik az MI használatáért, akkor nem fogják használni a programokat. Smith jelezte, hogy a partnerség egyik oka a szerzői jogi törvények bizonytalanságának kezelése volt anélkül, hogy az embereket elriasztaná a generatív Mesterséges Intelligencia szolgáltatásoktól. „Létfontosságú, hogy a szerzők megőrizzék jogaik feletti ellenőrzést a szerzői jogi törvényben, és egészséges megtérülést szerezzenek alkotásaikból” – írta Smith, de „ más részről biztosítanunk kell, hogy az MI-modellek betanításához és megalapozásához szükséges tartalom ne legyen elzárva egy vagy néhány vállalattól, mert ez megfojtja a versenyt és az innovációt.” Egyes vállalatok felvetették a licencelés és az opt-in engedélyek ötletét, hogy az MI-projektek hozzáférjenek az adatokhoz, és ne sértsék meg a szellemi tulajdonjogokat.

Ezért döntöttek úgy, hogy átvállalják az esetleges büntetéseket, ha a perek a tartalmat gyártó felhasználók számára rosszul végződnének. „Ha egy harmadik fél beperel egy kereskedelmi ügyfelet szerzői jogok megsértése miatt a Microsoft Copilot vagy az általuk generált képek, szövegek használata miatt, akkor megvédjük az ügyfeleinket, és kifizetjük a perből eredő hátrányos ítéletek vagy egyezségek összegét, mindaddig, amíg az ügyfél használta a programokba beépített védőkorlátokat és tartalomszűrőket” – írta Smith.

Ez azért fontos, mert a kereskedelmi, céges partnereit a cég egyszerűbben megvédi, de a Microsoft blogbejegyzése azt sugallja, hogy az olyan szolgáltatások nem kereskedelmi felhasználói, mint az ingyenes MI-alapú Bing, vagyis a mezei felhasználók, akik eddig nem fordulhattak a céghez jogi védelemért, most a védőernyő alá kerültek.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-09-07

A felhasználók kérték: WhatsApp lehetővé teszi a felhasználók számára az azonnali videoüzenetek letiltását

A WhatsApp felhasználók új kapcsolót kapnak, amellyel letilthatják a nemrég bevezetett „Instant Video Messages” funkciót.

A felhasználóbarát felületek életfontosságúak a modern applikációkban, a UX a könnyű kezelhetőség és a felhasználói élmény a legfontosabb elvárások egyike a digitális programok működésében. Nem véletlenül, mert ha nem találsz meg egy funkciót, mert a desgin nem egyértelműen jelzi, vagy mindig megsz okásból mellé kattintasz ( vagy inkább mobilon melléböksz) egy fontos parancsnak, vagy véletlenül egy óvatlan mozdulattal ki tudsz törölni fontos beállításokat, akkor hamar elhagyod az adott felületet. Ma az applikációkat folyamatosan frissítő cégek, könnyen futhatnak hibákba, amiket minél gyorsabban orvosolniuk kell.

Úgy tűnik, hogy ebbe a hibába esett a WhatsApp is, amikor egy új, egyébként modern funkciót vezetet be a csevegő applikációban. A WhatsApp ugyanis nemrégiben bemutatott egy új funkciót, amellyel a felhasználók rövid videóüzeneteket küldhetnek és fogadhatnak. Az „Azonnali videoüzeneteknek” (Instant Video Messages) nevezett funkció a hangüzenetek megosztásához hasonlóan működik, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egy gombnyomásra rövid videoüzenetet küldjenek. Eddig nem is lenne baj, hiszen ma már sokan nem egyszerű hangüzenetet küldenek a másiknak, ha nincs idejük vagy lehetőségük szöveget begépelni a telefonon, hanem a szelfikamera segítségével az arcukat is adják az üzenethez.

De úgy tűnik, hogy ez a funkció néhány felhasználó számára zavaró, mivel ugyanazt a gombot használja, mint az audioüzenetek küldésére kell, és a felhasználók panaszkodnak, hogy véletlenül küldtek videoüzeneteket. Mint kiderült, a WhatsApp figyelembe vette a felhasználói visszajelzéseket, és teszteli a funkció letiltásának lehetőségét.

A WABetaInfo információi szerint a WhatsApp legújabb bétaverziója tartalmaz egy kapcsolót, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan letiltsák az azonnali videoüzeneteket. A kapcsoló kikapcsolása után a képernyő jobb alsó sarkában található mikrofonikon visszavált az alapértelmezett működésre, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan megosszák a hangjegyzeteket. A kapcsoló kikapcsolása azonban nem akadályozza meg, hogy mások videoüzenetet küldjenek nekünk.

Az Instant Video Messages jelenleg csak az iOS 23.18.1.70-es WhatsApp-on és az Android 2.23.18.21-es WhatsApp-on érhető el, és a következő napokban érkezik a stabil verzió, így eltarthat egy ideig, amíg a kapcsoló elérhető lesz.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-09-04

Elon Musk a Twittert munkahely kereső LinkedInné alakítja

A Twitter, vagyis X új funkciót kap, amiről az új adatvédelmi szabályzatuk árulkodik.

Feborzolta a kedélyeket, hogy az X új adatvédelmi szabályzatot kap, és a szabályzatának frissítése során biometrikus adatokat gyűjt a felhasználóiról, például az arcról készült fényképet. Mindez nem általános még, azok a felhasználók, akik feliratkoztak az előfizetési szolgáltatására, az X Premiumra, dönthetnek úgy, hogy szelfit és fényképes igazolványt adnak át az ellenőrzéshez.

Sőt, az új szabályzat azt is kimondja, hogy X gyűjtheti a foglalkoztatási és oktatási előzményeket. Innentől nem nehéz kitalálni, hogy az X a munkaerőpiacon próbál majd helyet foglalni magának, ahol jelenleg a Microsoft által üzemeltetett LinkedIn a főszereplő.

A Twitter, vagyis az X készült a piac foglalásra

Az adatvédelmi szabályzatban állítólag szerepel is hogy „potenciális állásokat ajánlunk Önnek, és megoszthatja az adatokat a potenciális munkaadókkal, amikor állásra jelentkezik”. Arra már korábban is utaltak jelek, hogy X esetleg munkaerőpaici szolgáltatásokat kíván nyújtani. A jelentések szerint ugyanis májusban az X Corp megvásárolta a Laskie nevű technológiai munkaerőpiaci szolgáltatást. Ez volt a cég első akvizíciója azóta, hogy Elon Musk tavaly 44 milliárd dollárért megvásárolta az akkori Twittert.

Az új adatvédelmi szabályzat szeptember 29-én lép hatályba. Ebben szerepel, hogy „Személyes adatait (például foglalkoztatási múltját, tanulmányi előzményeit, foglalkoztatási preferenciáit, készségeit és képességeit, álláskeresési tevékenységét és elköteleződését stb.) gyűjthetjük és felhasználhatjuk arra, hogy potenciális állásokat ajánljunk Önnek, hogy megosszuk a potenciális emberekkel. munkaadókat, amikor Ön állásra jelentkezik, hogy a munkaadók megtalálhassák a potenciális jelölteket, és relevánsabb hirdetéseket jelenítsenek meg Önnek.”

Nem árt óvatosnak lenni az adatok megadásával

A lépés nem annyira meglepő, hiszen az X korábban megfogalmazta a törekvését, hogy “célzottabb és egyéni élményeket biztosítson a felhasználóknak” és az is beleillik a képbe, hogy a rövidszöveges szolgáltatásból kilépett rengeteg elvesztett felhasználót olyan rivális platformok kannibalizálásával pótolja , mint a LinkedIn.

Szakértők szerint mindez nem veszélytelen, mert egyrészt, amíg a LinkedInt eleve munkaerőpiaci szempontból szemléljük, és eddig is úgy posztoltunk rá, az X-en sok más régebbi posztunk is ott maradt, és a munkáltatók visszaélhetnek vele, például tweetekkel, retweetekkel vagy fiókokkal, amelyeket egy állásról szóló döntés meghozatalára használnak. Más részről szerencsére ez a masszív adatgyűjtés nem kötelező, és csak a felhasználók beleegyezésével valósulhat meg. A személyi okmányok elküldése a cégnek is mondható általános biztonsági gyakorlatnak manapság, ilyet Meta is kér bizonyos esetekben. Más kérdés, hogy az adatlopások számának biztosan nem kedvez, hogy öt-hat vagy akár tíz-húsz cégnél tárolják a beszkennelt, lefotózott személyi okmányainkat, de erről a trendről nem az X tehet.

A TikTok már gyűjti a biometrikus adatokat az Egyesült Államokban

Nemcsak az X újított ezzel a lehetőséggel, az Egyesült Államokban sokat vitatott adatkezeléssel élő, kínai tulajdonú TikToknak is megjelent az adatvédelmi szabályzatában: “Az Egyesült Államok törvényei szerint biometrikus azonosítókat és biometrikus információkat gyűjthetünk, például arc- és hanglenyomatokat”. Tavaly azonban egy szenátusi meghallgatáson a TikTok akkori operatív igazgatója, Vanessa Pappas azt mondta, a vállalat nem használt “semmiféle arc-, hang- vagy hang- vagy testfelismerést, amely azonosítani tudná az egyént”.

Egyszóval a személyes adataink leginkább személyes része, a biometrikus adataink is egyre inkább a digitális térbe vándorolnak, pedig az ezekkel való visszaélések még sokkal veszélyesebbek lehetnek, mint az azonosító igazolványok eltulajdonítása.

Telefon és videochat funkció is lesz

Elon Musknak az a törekvése, hogy az X-et mindent lefedő alkalmazássá alakítsa (everything app), amely egyablakos bejelentkezéssel különféle online szolgáltatások elérhetőségét biztosítja, ezért ez az első lépés az extra funkciók hozzáadásával és az adatvédelmi szabályzat további frissítéseivel folytatódhat.

Elon Musk az új szabályzat kapcsán azt is megismételte, hogy X azt tervezi, hogy lehetőséget biztosít a felhasználóknak video- és audiohívások kezdeményezésére. Azt mondta, hogy a funkció “működik iOS-en, Androidon, Mac-en és PC-n”, és nincs szükség telefonszámra, csak még nem nyilvános. ” Az X már most egy hatékony globális címjegyzék” – állította. Arra azonban nem tudtak dátumot mondani, hogy az új hívási funkció mikor lesz elérhető.

Vállalati internet: Tarr.hu