microsoft

2023-11-21

ChatGPT gondok: francia, német, olasz megállapodás szigorít a készülő EU szabályozásokon

A ChatGPT generatív Mesterséges Intelligenciát fejlesztő OpenAI vezérigazgatójának kirúgása és váratlan felvétele a résztulajdonos Microsofthoz felgyorsította, és valószínűleg szigorítja is az Európai Unió MI szabályozásának folyamatát.

Ahogy az Európai Unió egyre közelebb kerül a Mesterséges Intelligenciát szabályozó törvények széles skálájának elfogadásához, a törvényhozók és szakértők szerint az OpenAI vezérigazgatójának, Sam Altmannek a meglepő menesztése rávilágít a szigorú szabályok szükségességére.

Mint ismeretes Sam Altmant, a generatív mesterséges intelligencia fellendülését tavaly elindító startup társalapítóját az OpenAI igazgatótanácsa a múlt héten váratlanul kirúgta, ami pusztító hullámot indított el a technológiai világban, többek között arra késztette az OpenAI alkalmazottait, hogy tömeges lemondással fenyegetőzve vegyék rá a céget, hogyí vegye vissza Altmant. A történet csak még csúnyább lett attól, hogy társtulajdonos Microsoft azonnal felvette magához a kirúgott Altmant, és kinevezte a saját MI részlege vezetőjének. Sőt, a digitális multi az Altman kirúgása miatt felmondó OpenAI alkalmazottakat is átvenné.

Közben az Atlanti-óceán túloldalán az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az EU Tanácsa kivonatolta a mesterséges intelligencia-törvény apró betűs részét, amely egy olyan átfogó törvénycsomag, ami megkövetelné egyes vállalatoktól, hogy a Mesterséges Intelligánciákkal kapcsolatban átfogó kockázatértékelést végezzenek, és adatokat bocsássanak a szabályozó hatóságok rendelkezésére.

Az OpenAI-Microsoft céges cicaharc pedig elég rosszkor jött az amerikai cégek számára ebben a folyamatban, mert tovább erősítette az EU szakértőinek és politikusainak a véleményét, ami szerint szigorúbban kell szabályozni az MI cégeket.

Az elmúlt hetekben a tárgyalások buktatókká váltak arról, hogy milyen mértékben kellene lehetővé tenni a vállalatok önszabályozását.

Brando Benifei, a törvényekről szóló tárgyalásokat vezető két európai parlamenti képviselő egyike szerint az dráma, hogy Altmant kirúgták az OpenAI-tól, és most csatlakozott a Microsofthoz, azt mutatja, hogy az EU nem hagyatkozhat a cégvezetők által kért puhításokra a szabályozásokban, amelyek szerint nincs szükség törvényekre, hanem a cégek önkéntes önszabályozására lehet építeni a Mesterséges Intelligenciák fejlesztésénél.

Benifei szerint most már biztosan látszik, hogy a szabályozásnak, különösen a legerősebb és legjelentősebb mesterségesintelligencia-modellek esetében, szilárdnak, átláthatónak és végrehajthatónak kell lennie az EU társadalmának védelme érdekében.

Mindezeket a folyamatokat felgyorsította a céges botrány, hétfőn Franciaország, Németország és Olaszország megállapodásra jutott a Mesterséges Intelligencia szabályozásáról, ami várhatóan felgyorsítja az európai szintű tárgyalásokat.

A három kormány támogatja a “kötelező önszabályozást magatartási kódexeken keresztül” a generatív MI-modelleket használók számára, de egyes szakértők szerint még ez sem lenne elég.

Alexandra van Huffelen holland digitalizációért felelős miniszter szerint a ChatGPT körül zajló OpenAI saga aláhúzza a szigorú szabályok szükségességét. Ez a botrány rámutatott ugyanis, hogy az átláthatóság hiánya és néhány befolyásos cégtől való függés szerint egyértelműen rávilágít a szigorúbb szabályozás szükségességére.

Eközben Gary Marcus, a New York-i Egyetem Mesterséges Intelligencia-szakértője azt írta az X közösségimédia-platformon, hogy nem igazán bízhatunk abban, hogy olyan vállalatok önszabályozzák majd az MI-t, amelyeknek még saját belső irányítása is mély konfliktusba kerülhet üzleti kérdések miatt. Szerinte hiba lenne, ha az EU enyhítené az MI-törvényét, mert most nagyobb szükségü van rá, mint valaha.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-11-17

Az Apple jogilag megtámadta az EU digitális piacokról szóló törvényét

Az Apple keresetet nyújtott be az Európai Bizottság által a közelmúltban bevezetett digitális piacokról szóló törvény értelmében hozott határozatok ellen – derül ki az Európai Unió Bíróságának X-en (Twitteren) megosztott bejegyzéséből.

A Digital Markets Act néven ismert szigorú új jogszabály 22 „kapuőr” szolgáltatást céloz meg, amelyeket hat technológiai vállalat üzemeltet – a Microsoft, az Apple, az Alphabet Google, az Amazon, a Meta és a ByteDance TikTok. .

A jogszabály célja, hogy megkönnyítse az emberek számára a versengő szolgáltatások közötti váltást, megkövetelve számukra, hogy az üzenetküldő alkalmazásaikat együttműködjenek a riválisaikkal, és lehetővé tegye a felhasználók számára, hogy eldöntsék, mely alkalmazásokat telepítsék előre az eszközeikre.

Bár az Apple jogi kifogásának részleteit nem hozták nyilvánosságra, a Bloomberg News a múlt héten arról számolt be, hogy a vállalat megtámadja az App Store-nak a kapuőrök listájára való felvételét.

A többi technológiai óriás, például a Meta és a TikTok már fellebbezést nyújtottak be, vitatva a Bizottság azon döntését, hogy visszavonják egyes szolgáltatásaikat.

Fellebbezésében a Meta kijelentette, hogy nem ért egyet a Bizottság azon döntésével, hogy Messenger és Marketplace szolgáltatásait a DMA hatálya alá jelöli. Viszont nem kérdőjelezte meg a Facebook, a Whatsapp vagy az Instagram felvételét a kapuőrök közé.

Eközben a TikTok azt képviselője azt nyilatkozta, hogy a cégek kijelölése éppen a domináns technológiai vállalatok hatalmának megdönthetőségét kockáztatja.

“A mi platformunk, amely alig több mint öt éve működik Európában, messze nem kapuőr, vitathatatlanul a legmegbízhatóbb kihívója a megrögzött platformüzletágaknak” – áll a TikTok közleményében.

Az EU parlamentje két jelentős jogszabályt fogadott el, amelyek megváltoztatják a digitális világot: digitális piacokról (Digital Markets Act, DMA) és a digitális szolgáltatásokról (Digital Services Act, DSA) szóló törvényt.

Az EU érvelése szerint az elmúlt két évtizedben a digitális platformok életünk szerves részévé váltak – nehéz elképzelni, hogy bármit is csináljunk online Amazon, Google vagy Facebook nélkül.

A parlament szerint noha ennek az átalakulásnak az előnyei nyilvánvalóak, e platformok némelyike által megszerzett domináns pozíció jelentős előnyöket biztosít számukra a versenytársakkal szemben, ugyanakkor indokolatlan befolyást is gyakorol a demokráciára, az alapvető jogokra, a társadalmakra és a gazdaságra. Gyakran meghatározzák a jövőbeli innovációkat vagy a fogyasztói választásokat, és úgynevezett kapuőrként szolgálnak a vállalkozások és az internetfelhasználók között.

Ennek az egyensúlyhiánynak a megoldása érdekében az EU a digitális piacokról szóló törvény (DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) bevezetésével korszerűsítette a digitális szolgáltatásokra vonatkozó korábbi szabályokat, amellyel egységes szabályrendszert hoztak létre az egész EU-ban.

A Digital Markets Act

A digitális piacokról szóló törvény célja, hogy minden digitális vállalat számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, mérettől függetlenül. A rendelet egyértelmű szabályokat határoz meg a nagy platformok számára – a „szabad” és a „nem szabad” listával –, amelyek célja, hogy megakadályozzák, hogy tisztességtelen feltételeket szabjanak a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. Az ilyen gyakorlatok közé tartozik a maga a kapuőr által kínált szolgáltatások és termékek magasabb rangsorolása, mint a harmadik felek által a gatekeeper platformján kínált hasonló szolgáltatások vagy termékek, illetve amennyiben nem biztosítanak lehetőséget a felhasználóknak bizonyos előre telepített szoftverek vagy alkalmazások eltávolítására (mint az Apple Music és még egy sor bekapcsoláskor is a telefonon lévő az iPhone-on).

Ezzel reményeik szerint javulni fog az üzenetküldő platformok közötti együttműködés – a kis vagy nagy platformok felhasználói üzenetküldő alkalmazásokon keresztül üzeneteket válthatnak, fájlokat küldhetnek vagy videohívásokat kezdeményezhetnek.

Biztonságosabb digitális tér: a digitális szolgáltatásokról szóló törvény

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény lehetővé teszi az emberek számára, hogy jobban szabályozzák, mit látnak az interneten: a felhasználók jobban tájékozódhatnak arról, hogy miért ajánlanak számukra bizonyos tartalmat, és választhatnak olyan lehetőséget, amely nem tartalmazza a profilalkotást. Tilos lesz a célzott reklámozás kiskorúak számára, és nem engedélyezett az olyan érzékeny adatok felhasználása, mint a szexuális irányultság, vallás vagy etnikai hovatartozás. Emiatt vezeti be most a Meta-Facebook az EU-ban élő felhasználóinak a fizetős verziót, amely ígéretük szerint nem alkot profilt a díjat fizető fehasználóról.

Az új szabályok a felhasználókat a káros és illegális tartalmaktól is megvédik. Jelentősen javítják az illegális tartalom eltávolítását, biztosítva, hogy az a lehető leggyorsabban megtörténjen, és segít a káros tartalmak elleni küzdelemben is.

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az online értékesített termékek biztonságosak legyenek, és megfeleljenek az EU-ban meghatározott legmagasabb szabványoknak. Az is célm hogy a felhasználók jobban ismerjék az online vásárolt termékek valódi eladóit.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-11-142023-11-15

Újabb lépés: a ChatGPT chatbotból nyílt platform lesz

Az OpenAI terméke a ChatGPT egy nagy nyelvi modellel rendelkező chatbot. A Microsoft közeli cég tervei között azonban mindig szerepelt, hogy megnyissák az emberek előtt, és egy Mesterséges Intelligencia platformmá alakítsák.

Egy olyan gyorsan fejlődő iparággal, mint a mesterséges intelligencia, nehéz lépést tartani. Múlt héten például a Mesterséges Intelligencia területén az OpenAI tartotta az első olyan fejlesztői konferenciát, amely feltehetően számos elkövetkező lesz. A vitaindító során a vállalat egy csomó új terméket mutatott be, többek között a GPT-4 továbbfejlesztett változatát, az új szövegfelolvasó modelleket és a képgeneráló DALL-E 3 API-t.

Nyílt lesz a ChatGPT

De kétségtelenül a legjelentősebb bejelentés a GPT-kről szóló volt.

Az OpenAI GPT-i lehetőséget biztosítanak a fejlesztők számára, hogy saját, az OpenAI modelljein alapuló párbeszédes MI-rendszereket építsenek, és közzétegyék azokat az OpenAI által működtetett online piacon, amit GPT Store néven indítanak. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman szerint hamarosan a fejlesztők akár bevételszerzésre is képesek lesznek a GPT-kből annak alapján, hogy hányan használják őket.

Ez nyilván hatalmas lépés, hiszen az egyedi problémákra fejlesztett GPT-ket más tovább fejlesztheti, és hamarosan mi is találhatunk MI-t, hogy segítsen a speciális problémáink megoldásában.

A fejlődés iránya adott, és nem is kell hozzá fejlesztő

Az OpenAI váltása mesterséges intelligencia-modell-szolgáltatóról platformra, az biztos, hogy érdekes és forradalmi – de nem éppen váratlan. A startup márciusban megmutatta az ambícióit azzal, hogy elindította a ChatGPT bővítményeit, a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotot, amely első alkalommal vont be harmadik feleket az OpenAI modell ökoszisztémájába.

A konferencián résztvevők visszajelzései szerint GPT-élmény kisebb zökkenőkkel, de működött a demókban – és az többé-kevésbé úgy működik, ahogy hirdették. Ami a legfon tosabb, hogy a GPT-k nem igényelnek kódolási tapasztalatot, és olyan egyszerűek vagy összetettek lehetnek, ahogy a fejlesztő kívánja. Például egy GPT megtanítható egy szakácskönyv-gyűjtemény alapján, hogy választ tudjon feltenni egy adott recept összetevőivel kapcsolatban. Vagy egy GPT bekebelezheti a vállalat saját kódbázisait, hogy a fejlesztők ellenőrizhessék stílusukat, vagy a bevált gyakorlatokkal összhangban generálhassák a kódokat.

A GPT-k hatékonyan demokratizálják a generatív AI-alkalmazások létrehozását – legalábbis az OpenAI modellcsaládját használó alkalmazások esetében. És az OpenAI riválisainak – legalábbis az olyan riválisoknak, amelyek a Big Tech cégek támogatása nélkül dolgozak – villámgyorsan lépniük kell, és megvizsgálni a GPT-k működését és hatásait.

A nyílt GPT feleslegessé ugyanis azokat a tanácsadó cégeket, amelyek üzleti modellje az ügyfelek számára alapvetően GPT-k vagy ahhoz hasonló rendszerek építése körül forog. A fejlesztői kapacitással rendelkező ügyfelek számára pedig kevésbé vonzóvá teheti azokat a modellszolgáltatókat, amelyek nem kínálnak semmilyen alkalmazáskészítő eszközt, tekintettel annak bonyolultságára, vagyis hogy a szolgáltató API-jait a meglévő alkalmazásokba és szolgáltatásokba kell beleépíteni.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-10-052023-10-05

Merre tartanak a Big Tech cégek?

Digitális korban élünk, nem meglepő, hogy szinte minden lépésünket a Big Tech cégek kísérik. Az öt legnagyobb technológiai óriást nevezük így, az Amazon, az Apple, a Facebook (vagyis a többi céget is magába foglaló Meta Platforms Inc.), ) és a Microsoft. Feltörekvő trónkövelekőként az amerikai Tesla, és a kínaiak, az Alibaba és a Tencent üldözik őket még.

A Big Tech cégeknek viszonylag stabil pozíciójuk van a technológiaiparban, és általában hosszú távú terveik és célaik vannak. Azonban ne felejtsük el, hogy a vállalati tervek gyakran változhatnak az új felfedezések piaci változások, és a versenytársak tevékenysége alapján. Az alábbiakban bemutatjuk Big Tech cégeket, és azt, amit a jelenlegi ismereteink alapján a következő 10 évben tervezhetnek.

A „Big Five” technológiai vállalatok hatalmas globális hatalommal és hatással rendelkeznek, világszerte több milliárd felhasználót és vásárlót érnek el. Ezen túlmenően a technológiai kutatás-fejlesztésben nagyobb szerepük van, mint az állami szervezeteknek, újítók az olyan élvonalbeli technológiákban is, mint a mesterséges intelligencia (MI), a számítási felhő és a tárgyak internete (IoT), és ezek versenyelőnyt biztosítanak számukra a megfelelő iparágakban.

Ezenkívül ezek a cégek arról ismertek, hogy hatalmas mennyiségű személyes és üzleti adatot gyűjtenek és dolgoznak fel. Ennek segítségével a nagy technológiai vállalatok személyre szabják termékeiket és szolgáltatásaikat, aztán célzott hirdetésekkel, és egyéb bevételszerzési stratégiákkal hatalmas bevételt realizálnak.

A nagy technológiai vállalatok rendkívül nyereségesek, több milliárd dolláros éves bevételt termelnek, és jelentősen hozzájárulnak a világgazdaság működéséhez. Mindezen tényezők miatt a „Big Five” cégei a világ legdominánsabb és legbefolyásosabb technológiai vállalatainak számítanak.

Apple a hardvert gyártó Big Tech

Az Apple az egyetlen, amely alapjában véve nem szoftvert, hanem hardvert értékesít, és továbbra is az iPhone, iPad, Mac és egyéb eszközei fejlesztésére összpontosít. Ám az eszközök mellett egyre inkább a szolgáltatások terjesztésére is koncentrál, például az Apple Music, az Apple TV+ és az Apple Arcade népszerűsítésére. Emellett a sokszor a környezetvédelem iránti érzéketlenséggel vádolt Apple ma már a zöld technológiák piacán is megjelent, és fenntartható módon szeretné gyártani a termékeit.

Google (Alphabet Inc.)

A Google továbbra is élen jár a keresőmotor és az online hirdetések területén, de sok energiát fordít a mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulás (ML) kutatásaira is. Bár a Microsoft közeli OpenAI ChatGPT-je mögött lemaradt a szintén generatív MI, a Google Bard, amely eléggé leszerepelt amikor a nagyközönség elé lépett, ezt a malőrt egészen biztosan orvoslni fogják. A Waymo néven ismert önvezető autótechnológia terén is aktív szereplő, és biztos, hogy ezen a területen további fejlesztéseket tervez. Könnyen lehet, hogy az önvezető autók lelkét elsőként a Google Waymo-ja fogja adni. Az Alphabet pedig, a Google anyavállalata, és mivel a Google mellett több más techvállalatot is irányít, az anyavállalat továbbra is a keresőmotor, az online hirdetések és a MI terén érdekelt, de a cégcsoporton belül innovatív projekteken is dolgoznak, például a fent említett önvezető autókon és különösképpen egészségügyi technológiákon.

Amazon

Az Amazon folytatja az online kereskedelem és a felhőszolgáltatások fejlesztését. Emellett a logisztikai és szállítási hálózatok fejlesztése is fontos számukra. Az Amazon a mesterséges intelligencia alkalmazásával is kísérletezik, hogy javítsa a logisztikai és raktározási hatékonyságot, és a digitális szórakoztatóipari streaming piacon is egyre inkább fontos szereplővé válik.

Facebook (Meta Platforms, Inc.)

A Facebook most már Meta Platforms, Inc. néven működik, és a virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR) terén tervez jelentős fejlesztéseket. A céljuk, hogy a virtuális térben új élményeket teremtsenek a felhasználók számára, és az AR/VR technológiát mindennapi használati tárggyá tegyék. Bár a Mesterségs Intelligencia berobbanása miatt idén elbocsátások voltak a Metaverzum fejlesztő részlegében, a folyamat nem állt le, és ha lassabban is, de a Meta halad a célja felé.

A Microsoft már régen nem az operációs rendszerek, és az irodai Office csomag cége csupán. Az egyik legnagyobb felhőszolgáltató céggé vált, és továbbra is a felhőszolgáltatások és a szoftverfejlesztés vezető vállalata marad, különös tekintettel az Azure felhőplatformra. Emellett az OpenAI-val összefogva a Mesterséges Intelligencia, és az oktatás területén is terjeszkednek.

Szabályozás és biztonsági kihívások

Ezeket a vállalatokat gyakran úgy írják le, mint amelyek aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a technológiai szektorra és a világra. A hatalmukkal és befolyásukkal kapcsolatos aggodalmak miatt általában fokozott szabályozás és ellenőrzés alá esnek, különösképpen az Európai Unióban várhatóak még szigorú lépések ebben a témában.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-09-262023-09-26

A ChatGPT pár hét múlva már beszélni is fog velünk, és képeket elemez

Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT hamarosan jelentős frissítést kap, amely lehetővé teszi a hatalmas sikerrel rajtolt chatbot számára, hogy hangbeszélgetéseket folytathasson a felhasználókkal, és képek segítségével kommunikáljon, így közelebb kerül a Mesterséges Intelligencia (MI) népszerű asszisztenseihez, mint például az Apple Siri szolgáltatása.

A hangvezérlés sok új és kreatív lehetőségnek nyit ajtót, erről írt az OpenAI blog a frissítés kapcsán.

A hasonló Mesterséges Intelligencia szolgáltatások, mint például a Siri, a Google hangsegéd és az Amazon Alexa integrálva vannak azokkal az eszközökkel, amelyeken futnak, és gyakran használják riasztások és emlékeztetők beállítására, valamint információk internetről beszédben történő továbbítására.

A Spotify segít a ChatGPT beszédfelismerésében

Tavalyi debütálása óta a ChatGPT-t a cégek a dokumentumok összefoglalásától a számítógépes kód írásáig sokféle feladatra használják, versenyt indítva ezzel a Big Tech cégek között, hogy elindítsák saját, generatív MI-n alapuló szolgáltatásukat. Így A OpenAI számára is fontos, hogy gyors és jól működő frissítésekkel fejlessze a ChatGPT-t.

A ChatGPT új hangfunkciója esti meséket is mondhat, vitákat rendezhet az ebédlőasztalnál, és hangosan kimondhatja a felhasználók által írásban bevitt szöveget.

A beszédfelismerő algoritmus nem új, így nem is akkora kockázat bevezetni, az OpenAI közlése szerint a mögötte álló technológiát a Spotify használja a platform podcasterei számára, hogy lefordítsák tartalmaikat különböző nyelvekre.

Képeket is elemez majd

Az is újdonság lesz, hogy képeket is elemez majd a ChatGPT. A felhasználók képeket készíthetnek a körülöttük lévő dolgokról, és megkérhetik a chatbotot, hogy derítse ki, miért nem indul el a grill, vagy fedezze fel a hűtőszekrény tartalmát a vasárnapi ebéd főzésének megtervezéséhez, esetleg a munkában is segíthet, elemezhet egy összetett grafikont amelyben a felhasználó munkájával kapcsolatos adatok vannak.

Ezzel a ChatGPT újabb kihívást jelent a Google számára, hiszen az Alphabet Google Lens jelenleg a legnépszerűbb szolgáltatás a képekről való gépi információszerzés piacán, és itt havonta 10 milliárd keresésről beszélünk, ami gigantikus méretű piacot jelent. A Google Lens egyébként közel fél éve egy új funkcióval segít a felhasználóknak kiszűrni az Mesterséges Intelligencia által generált képeket az igazi fotók közül, erre az ellenőrzésre is sokan használják.

Az új ChatGPT-funkciók a következő két hétben jelennek meg a Plus és Enterprise csomag előfizetői számára.

2023-09-082023-09-08

A Microsoft fizet a felhasználók helyett, ha cég Mesterséges Intelligenciáját használták és ezért szerzői jogi büntetést kapnak

A Mesterséges Intelligencia és a szerzői jog nem barátok, ezt eddig is tudtuk. A mások szövegeiből, képeiből, filmjeiből összeszedett tartalom, amelynek többségéről azt sem tudják hogyan és kitől szedte össze azokat az MI, mindez hamar kiverte a biztosítékot a szerzői jogvédő szervezeteknél. A Microsoft most vállalja az esetleges büntetéseket a Copilot néven egy sor termékükbe beépített MI kapcsán.

A Microsoft a 2020-as években elindított több generatív Mesterséges Intelligencia szolgáltatást, amelyet azóta Copilot néven számos Microsoft-termékbe integráltak. A 2022 júniusában megjelent GitHub Copilottól kezdve, amely lehetővé teszi a kódokat nem ismerő felhasználók számára számára a kódírást, a Copilot már elérhető a Windows 11-ben, az Edge böngészőben, a Teamsben, az Outlookban és a Microsoft egyéb vállalati ajánlataiban. Olyan szolgáltatásokra terjed ki, mint a Bing Chat Enterprise, tehát céges és egyéni felhasználók is találkozhattak vele, utóbbiak például az ingyenes MI-alapú Bing szolgáltatásában.

Mesterséges Intelligencia mások szellemi termékéből

A Microsoftnak, a GitHubnak és az OpenAI-nak már most perekkel kellett szembenéznie. A pert indító jogászok azt állítják, hogy a Copilot visszaforgatja a mások szellemi munkájából licencelt kódot anélkül, hogy szerzői jogi részesedést adna az alkotóknak. Emellett szerzők és képzőművészek is pert indítottak, és azt állítják, hogy az MI-cégek illegálisan használták fel munkájukat generatív mesterségesintelligencia-modellek képzésére.

A Copilot Copyright Commitment nevű kezdeményezésről írt blogbejegyzésében Brad Smith, a Microsoft jogi vezérigazgatója, aki azt mondta, hogy a vállalat felvállalja az esetleges jogi kockázatokat és követeléseket, mivel egyre több szerzői jog tulajdonosa kérdőjelezi meg, hogyan kezelik az MI-cégek a védett műveket. A Microsoft szerint, ez a vállalás egy már létező irányelvük, az év elején bejelentett átfogó mesterséges AI customer commitments programjának kiterjesztése, vagyis az MI ügyfelekkel szemben kötelezettségeket vállalnak a hasonló esetekben.

A Microsoft elmondta, hogy három okból választotta ezt az utat:

szolgáltatásainak igénybevételekor szeretne az ügyfelek mögé állni
megérti a szerzői jogok tulajdonosainak aggodalmát is
és közben védőkorlátokat épített a szerzői joggal védett anyagokat sértő, MI által generált találatok ellen

Ám a legfontosabb ok az lehet, hogy amennyiben a felhasználókat pénzbüntetésre ítélik az MI használatáért, akkor nem fogják használni a programokat. Smith jelezte, hogy a partnerség egyik oka a szerzői jogi törvények bizonytalanságának kezelése volt anélkül, hogy az embereket elriasztaná a generatív Mesterséges Intelligencia szolgáltatásoktól. „Létfontosságú, hogy a szerzők megőrizzék jogaik feletti ellenőrzést a szerzői jogi törvényben, és egészséges megtérülést szerezzenek alkotásaikból” – írta Smith, de „ más részről biztosítanunk kell, hogy az MI-modellek betanításához és megalapozásához szükséges tartalom ne legyen elzárva egy vagy néhány vállalattól, mert ez megfojtja a versenyt és az innovációt.” Egyes vállalatok felvetették a licencelés és az opt-in engedélyek ötletét, hogy az MI-projektek hozzáférjenek az adatokhoz, és ne sértsék meg a szellemi tulajdonjogokat.

Ezért döntöttek úgy, hogy átvállalják az esetleges büntetéseket, ha a perek a tartalmat gyártó felhasználók számára rosszul végződnének. „Ha egy harmadik fél beperel egy kereskedelmi ügyfelet szerzői jogok megsértése miatt a Microsoft Copilot vagy az általuk generált képek, szövegek használata miatt, akkor megvédjük az ügyfeleinket, és kifizetjük a perből eredő hátrányos ítéletek vagy egyezségek összegét, mindaddig, amíg az ügyfél használta a programokba beépített védőkorlátokat és tartalomszűrőket” – írta Smith.

Ez azért fontos, mert a kereskedelmi, céges partnereit a cég egyszerűbben megvédi, de a Microsoft blogbejegyzése azt sugallja, hogy az olyan szolgáltatások nem kereskedelmi felhasználói, mint az ingyenes MI-alapú Bing, vagyis a mezei felhasználók, akik eddig nem fordulhattak a céghez jogi védelemért, most a védőernyő alá kerültek.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-09-04

Elon Musk a Twittert munkahely kereső LinkedInné alakítja

A Twitter, vagyis X új funkciót kap, amiről az új adatvédelmi szabályzatuk árulkodik.

Feborzolta a kedélyeket, hogy az X új adatvédelmi szabályzatot kap, és a szabályzatának frissítése során biometrikus adatokat gyűjt a felhasználóiról, például az arcról készült fényképet. Mindez nem általános még, azok a felhasználók, akik feliratkoztak az előfizetési szolgáltatására, az X Premiumra, dönthetnek úgy, hogy szelfit és fényképes igazolványt adnak át az ellenőrzéshez.

Sőt, az új szabályzat azt is kimondja, hogy X gyűjtheti a foglalkoztatási és oktatási előzményeket. Innentől nem nehéz kitalálni, hogy az X a munkaerőpiacon próbál majd helyet foglalni magának, ahol jelenleg a Microsoft által üzemeltetett LinkedIn a főszereplő.

A Twitter, vagyis az X készült a piac foglalásra

Az adatvédelmi szabályzatban állítólag szerepel is hogy „potenciális állásokat ajánlunk Önnek, és megoszthatja az adatokat a potenciális munkaadókkal, amikor állásra jelentkezik”. Arra már korábban is utaltak jelek, hogy X esetleg munkaerőpaici szolgáltatásokat kíván nyújtani. A jelentések szerint ugyanis májusban az X Corp megvásárolta a Laskie nevű technológiai munkaerőpiaci szolgáltatást. Ez volt a cég első akvizíciója azóta, hogy Elon Musk tavaly 44 milliárd dollárért megvásárolta az akkori Twittert.

Az új adatvédelmi szabályzat szeptember 29-én lép hatályba. Ebben szerepel, hogy „Személyes adatait (például foglalkoztatási múltját, tanulmányi előzményeit, foglalkoztatási preferenciáit, készségeit és képességeit, álláskeresési tevékenységét és elköteleződését stb.) gyűjthetjük és felhasználhatjuk arra, hogy potenciális állásokat ajánljunk Önnek, hogy megosszuk a potenciális emberekkel. munkaadókat, amikor Ön állásra jelentkezik, hogy a munkaadók megtalálhassák a potenciális jelölteket, és relevánsabb hirdetéseket jelenítsenek meg Önnek.”

Nem árt óvatosnak lenni az adatok megadásával

A lépés nem annyira meglepő, hiszen az X korábban megfogalmazta a törekvését, hogy “célzottabb és egyéni élményeket biztosítson a felhasználóknak” és az is beleillik a képbe, hogy a rövidszöveges szolgáltatásból kilépett rengeteg elvesztett felhasználót olyan rivális platformok kannibalizálásával pótolja , mint a LinkedIn.

Szakértők szerint mindez nem veszélytelen, mert egyrészt, amíg a LinkedInt eleve munkaerőpiaci szempontból szemléljük, és eddig is úgy posztoltunk rá, az X-en sok más régebbi posztunk is ott maradt, és a munkáltatók visszaélhetnek vele, például tweetekkel, retweetekkel vagy fiókokkal, amelyeket egy állásról szóló döntés meghozatalára használnak. Más részről szerencsére ez a masszív adatgyűjtés nem kötelező, és csak a felhasználók beleegyezésével valósulhat meg. A személyi okmányok elküldése a cégnek is mondható általános biztonsági gyakorlatnak manapság, ilyet Meta is kér bizonyos esetekben. Más kérdés, hogy az adatlopások számának biztosan nem kedvez, hogy öt-hat vagy akár tíz-húsz cégnél tárolják a beszkennelt, lefotózott személyi okmányainkat, de erről a trendről nem az X tehet.

A TikTok már gyűjti a biometrikus adatokat az Egyesült Államokban

Nemcsak az X újított ezzel a lehetőséggel, az Egyesült Államokban sokat vitatott adatkezeléssel élő, kínai tulajdonú TikToknak is megjelent az adatvédelmi szabályzatában: “Az Egyesült Államok törvényei szerint biometrikus azonosítókat és biometrikus információkat gyűjthetünk, például arc- és hanglenyomatokat”. Tavaly azonban egy szenátusi meghallgatáson a TikTok akkori operatív igazgatója, Vanessa Pappas azt mondta, a vállalat nem használt “semmiféle arc-, hang- vagy hang- vagy testfelismerést, amely azonosítani tudná az egyént”.

Egyszóval a személyes adataink leginkább személyes része, a biometrikus adataink is egyre inkább a digitális térbe vándorolnak, pedig az ezekkel való visszaélések még sokkal veszélyesebbek lehetnek, mint az azonosító igazolványok eltulajdonítása.

Telefon és videochat funkció is lesz

Elon Musknak az a törekvése, hogy az X-et mindent lefedő alkalmazássá alakítsa (everything app), amely egyablakos bejelentkezéssel különféle online szolgáltatások elérhetőségét biztosítja, ezért ez az első lépés az extra funkciók hozzáadásával és az adatvédelmi szabályzat további frissítéseivel folytatódhat.

Elon Musk az új szabályzat kapcsán azt is megismételte, hogy X azt tervezi, hogy lehetőséget biztosít a felhasználóknak video- és audiohívások kezdeményezésére. Azt mondta, hogy a funkció “működik iOS-en, Androidon, Mac-en és PC-n”, és nincs szükség telefonszámra, csak még nem nyilvános. ” Az X már most egy hatékony globális címjegyzék” – állította. Arra azonban nem tudtak dátumot mondani, hogy az új hívási funkció mikor lesz elérhető.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-08-312023-08-31

Iskolakezdés: az angoltanárok már küzdenek a ChatGPT-vel

Az Egyesült Államokban az új tanév kezdetekor a tanárok már országszerte a generatív mesterséges intelligencia térnyerésével küzdenek, felismerve a ChatGPT-ben és más mesterséges intelligencia-eszközökben rejlő lehetőségeket, amelyek megrendíthetik az oktatás alapjait.

A Covid járvány óta a leginkább számítógépen írnak a diákok az iskolákban, de most tanárok egy része visszatért régi szabályokhoz papírra tollal kell ismét írni az osztályokban. Ennek két oka van, egyrészt az oktatók szerint a gyerekek sokat veszítettek az elmúlt néhány évben, a járvány óta az online oktatás miatt. Elveszítették az alapvető készségeiket, kézzel például még a neve leírása is gondot okoz sokaknak. Ezt főleg az általános iskolákban jellemző. Nem szoktak már kézzel írni, és sok pedagógus szerint ez probléma.

ChatGPT helyett vissza a kézíráshoz, papírhoz, tollhoz

A tanárok készülnek az új évre, és nem hunynak szemet a mesterséges intelligencia térnyerése előtt, amely leginkább az angoltanárok számára kihívás, de a többi tantárgy is érintett. Mivel a ChatGPT másodpercek alatt képes esszét fogalmazni vagy kérdésre válaszolni, növelheti a csalás kockázatát. De az is létfontosságú, hogy a diákok megismerjék az MI-t, és megértsék annak működését, tekintettel a világban betöltött egyre fontosabb szerepére.

Olyannyira fontos ez a szerep, hogy maguk a pedagógusok sem térnek ki előle, bevallásuk szerint sokuk saját bőrén tapasztalta meg a technológia előnyeit és hátrányait, és kísérletezett a ChatGPT-vel. Például megpróbált – vegyes eredménnyel – összeállítani egy informális kvízt diákjai számára, órai munkának. Szerintük is az órán, kézzel írt esszék biztosítják jelenleg a diákoknak leginkább a tanulás és fejlődés lehetőségét. Viszont nagyobb projektek esetén szabadságot kapnak a tanulók, hogy a tanulási folyamat részeként alkalmazzák a technológia új formáit. Például egy reklámozással és szövegírással foglalkozó angol alkalmazott művészeti projektnél engedélyt kapnak, hogy használják ki a grafikai tervezési eszközöket és a Mesterséges Intelligencia technológiáit. ez fontos, hiszen ők már olyan munkaerőpiacon fognak helytállni, ahol velük él majd az MI:

Az is fontos, hogy a diákok felismerjék a ChatGPT-t és más MI-eszközöket működtető nagy nyelvi modellek hibáit és tökéletlenségeit. Ezek végső soron mindig hatalmas léptékű jóslatokat készítenek, és nem mindig pontosak, bár a mostani időszak az MI-nél még a tanulás folyamata, így az idő előrehaladtával ebben javulniuk kellene. A tanulók számára a tanulási folyamat része az eredmények kétszeri ellenőrzése, és a kételkedés fontossága az MI által generált tartalommal szemben. És ez persze csak úgy működik jól, ha a tanárok is használják a ChaGPT-t, hiszen csak így láthatják az előnyeit és a hibáit.

Szabályok nélkül fut, és a jó tanulók használják

A legtöbb iskolának azonban még nincs hivatalos szabályzata az MI iskolai használatára vonatkozóan. De éppen az a fontos a megszülető szabályozásokban, hogy egy ilyen szabályozás egyensúlyt teremtsen, rugalmasságot biztosítva a tanároknak, hogy alkalmazkodjanak és produktív módon használják a technológiát a diákok javára.

Egy 1000 diák (a 14-22 éves korosztály) és 500 középiskolai és főiskolai tanár körében 2023. júniusában végzett felmérés szerint a tanárok nagyobb valószínűséggel használtak mesterséges intelligenciát, mint a diákok. A tanárok 65%-ban, a diákok 61%-ban fordultak már MI-hez az oktatásban. És éppen a többet tanuló, szorgalmasabb diákok hajlamosabbak az MI-hez fordulni, azok a diákok, akik éjszakánként három órát vagy többet tanulnak, nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy MI-technológiákat használtak (72 százalékuk, az átlag 61%-kal szemben). Ez érthető is, hiszen ők sokkal többet foglalkoznak a tananyaggal, hosszabb idő áll rendelkezésükre, hogy MI-t használjanak, ha elfáradnak vagy megakadnak valamiben.

A pánik elmúlóban van az Egyesült Államokban, a idei év elején több amerikai iskolában blokkolták az olyan mesterséges intelligencia chatbotokat, mint a ChatGPT, a Google Bard és a Microsoft Bing az iskolai eszközökön, válaszul a csalási aggályokra. Az iskolák némelyike azonban azóta megváltoztatta irányelveit, felismerve, hogy sok diák ettől függetlenül hozzáférhet, és keresik a módját, hogyan építsék be az eszközöket a tantervükbe.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-08-282023-08-28

Itt a vállalati ChatGPT, bár a Microsoft partner a cégeinek eddig is volt

Hétfő este tett közzé a OpenAI, hogy kiadja a ChatGPT nagyvállalatoknak szánt verzióját, növelve az átfedést azokban a szolgáltatásokban, amit az OpenAI és pénzügyi támogatója, a Microsoft kínál az ügyfeleknek.

A ChatGPT Enterprise nagyobb biztonságot, adatvédelmet és nagyobb sebességű hozzáférést kínál az OpenAI technológiájához, közölte a cég. Az első ügyfelek közé tartozik a Block, a Carlyle és az Estée Lauder Companies – írja a Reuters.

Amikor az OpenAI novemberben kiadta az egyénekre szabott ChatGPT-t, elindította a generatív mesterséges intelligencia őrületét, és minden téren használni kezdték a napi feladatokban az írástól a programkódolásig, és az MI januárban elérte a 100 millió havi aktív felhasználót.

A Reuters és az Ipsos közös közvélemény-kutatása szerint az Egyesült Államokban nagyon sokan használták a ChatGPT-t a munkával kapcsolatos feladatok megoldására, bár munkaadóik ennek egyáltalán nem örültek, sőt inkább tartottak tőle.

A ChatGPT Enterprise elindításával az OpenAI azt reméli, hogy a munkaadók bizalma visszatér majd, és nem tartanak többé a ChatGPT munkahelyi használatától.

Használhatták már vállalatok a ChatGPT-t

Ez nem forradalmi dolog, mert a Microsoft az Azure OpenAI szolgáltatáson keresztül már hozzáférést biztosít a ChatGPT-hez a vállalkozások számára, de a használatához a vállalkozásoknak az Azure, a Microsoft felhőalapú számítási platformjának ügyfeleinek kell lenniük, más eddig nem vehette igénybe vállalati szinten az MI-t.

Az OpenAI szerint az új termék, a ChatGPT Enterprise-előfizetőknek nem kell a használatért előfizetniük az Azure-ra. Az OpenAI és a Microsoft már korábban is bemutatott egymást átfedő szolgáltatásokat, és nem világos, hogy a két cég mennyire verseng egymással az ügyfelekért. Hiszen a Microsoft eddig is kínált hasonló szolgáltatást egy csomagban az Azure felhőalapú technológiával, és mellettük most a ChatGPT is elkezdte árulni ugyanezt bármelyik vállalatnak.

Arra a kérdésre, hogy a ChatGPT Enterprise versenyez-e a Microsofttal az ügyfelekért, az OpenAI szóvivője azt mondta, hogy ez két külön termék, és most “az ügyfelek kiválaszthatják, melyik platform a megfelelő a vállalkozásuk számára”.

Vállalati internet: Tarr.hu

2023-07-072023-07-07

A Metaverzum bukása és reményei

Üzleti és piaci szempontból bukott erre az évre a Metaverzum, de azért nem kell még temetni. A VR világ bukásának az okait, és a jövő lehetőségeit mutatjuk meg.

Mindig voltak és lesznek olyan technológiák, amelyeknek jó ideig várják a berobbanását, ami aztán sohasem valósul meg. Általában minél inkább elhúzódik az a bizonyos berobbanás, annál inkább valószínű, hogy egy újabb technológia egyszerűen átlép a reménybeli régin, és végleg elmossa azt. Példának azoknak, akik már éltek egy keveset a technológia világában, ott lehet a WAP technológia, a Wireless Application Protocol, ami tulajdonképpen gy lebutított internet lehetőség volt a nyomógombos telefonokra az okostelefonok előtt. 5-6 évig jósolták a szakemberek, hogy a jövő évben most már berobban a WAP szolgáltatás, és tömegek fogják használni, mert nagyon hasznos információk érhetők el rajta keresztül. Mindez igaz volt, de a WAP kezelése a nyomógombokkal nehézkes volt, a kinézete és a design szegényes, és amikor jött az első érintőképernyős iPhone 2007-ben, pár hónap alatt elsöpörte a soha be nem robbant WAP-ot.

A Metaverzum az új WAP?

Messze nincs vége a Metaverzumnak, de a 2023-as év egyértelműen a Mesterséges Intelligencia éve, és a Metaverzum bukott egy hatalmasat. Az olyan vállalatok, mint a Disney és a Microsoft, jelentős lépéseket tettek a metaverzum kutatásaik leállítására. Míg a Disney teljesen felszámolta részlegét, a Microsoft bezárta a virtuális valóság (VR) szervezetét, amelyet korábban felvásárolt. Ez az iparági elmozdulás azt tükrözi, hogy a Mesterséges Intelligenciát előnyben részesítik, mint jövedelmezőbb befektetést, a Metaverzum ugyanis rövid távon kevésbé ígéretes kilátásnak tekinthető.

A legnagyobb csapást mégis a Facebook/Meta elfordulása jelentette. Mark Zuckerberg korábban egyértelműen a Metaverzum irányába akarta állítani a Facebook jövőjét, és akkora összeget ölt a fejlesztésébe, amit senki nem tudott volna megtenni, 10 milliárd dollár volt a belépő a cég számára a VR-világba. Összehasonlításképpen: az Apple és az AT&T közösen 2004 és 2007 között körül-belül 150 millió dollárból fejlesztették ki az iPhone-t.

Zuckerberg célja az volt, hogy olyan világot hozzon létre, amely élethű Avatárokkal, élethű környezetben működik, a szabadidő, és a bevásárlás és a munka világában is egyaránt használható. Utóbbi a home office divatját figyelembe véve nagyon vonzó lehetne a munkaadóknak, hiszen a megbeszéléseken, munka közben Avatárral jelen lévő alkalmazottak követése leegyszerűsödne. A Facebookból Meta névre váltó cég kutatásainak Metaverzuma azonban sokban hasonlított a WAP-ra: nehézkes volt kezelni, a design messze nem volt kielégítő, és, bár az alkalmazottaknak kötelező volt használni, aki kipróbálta nem érezte magát komfortosan a VR-világban. 2022 novemberében aztán kipukkadt a lufi, a Meta részvényei esni kezdtek.

A VR-szemüvegek gyártása óriási veszteséget termelt a cégcsoportnak, a Meta Platforms 2022. harmadik negyedéves számai elmaradtak az elemzői várakozásoktól, és akár több ezer fős elbocsátásokról volt szó, elsősorban a Metaverzum fejlesztését végző cégekből. De már előtte, augusztusban távozott a Metától a Horizon VR-közösségi platform vezetője, Vivek Sharma, aki a Metaverzum grafikus élményéért volt felelős. A Metaverzum fejlesztéséhez nagy MI kutatórészleget is felépítő Meta azért ebben a szegmensben mégis profitált a projektből a fejlesztéseket tekintve.

Ezért nem tört át a Metaverzum

A bukás egyik oka a technológia ára volt. A jó minőségű VR-szemüvegek, vagy az azokat működtető számítógépek rendkívül drágák jelenleg. Az olcsóbb eszközök használhatóak, de nem adnak annyira jó élményt. A munka világában pedig a legtöbb magyar és külföldi cég is elgondolkodna, hogy adjon-e minden mezei munkavállalójának két-három millió forint értékű hardvert a munkához, aminek ráadásul nagy az amortizációs költsége. És ha már adna ilyen gépeket, nagy eséllyel letiltaná a használatát munkaidő után éppen az amortizáció veszélye miatt, így a szabadidő eltöltése a bevásárlások intézése sem lenne adott a Metaverzumban.

A másik ok, amiért egyébként rosszul érezték magukat a felhasználok a VR-világban, hogy valami eszköz, megoldás hiányzik még, amivel komfortosan mozoghatunk, élhetünk a Metaverzumban. Nem feltétlenül Steven Spielberg 2018-as Ready Player One című, a népszerű játékon alapuló filmjében megjelenített futópaddal kombinált ejtőernyős felszerelésére gondolunk, de valami még hiányzik, mint a korai, tollal manipulálható érintőképernyőkből, mert sokkal életszerűbb az ujjunkkal böködni az oktostelefont.

Mi lehet a jövő?

Bár 2023-ban az MI robbanásszerű fejlődése elmosta a VR-világot, a Metaverzumnak biztosan van jövője.

A klímaváltozás és más piaci, környezetvédelmi okok miatt minden előrejelzés szerint az utazások száma drasztikusan csökkeni fog a közeli jövőben. Emiatt nagy nyomás lesz a tech cégeken, hogy alakítsanak ki utazás nélkül elérhető virtuális környezetet, bevásárlóközpontokat, szabadidős lehetőségeket. Márpedig amikor ilyen igények vannak, akkor pénz is jut a kutatás-fejlesztésre, ráadásul egy olyan témában, aminek a fejlesztése már 20 évre nyúlik vissza. Gondoljunk csak a COVID-19 járvány alatt feltűnő konferencia applikációkra, a Zoom, Google Meet, Microsoft Teams gyors befutására. A Zoom azóta az MI-t is beleépítette az appba.

Ilyen helyzetben pedig gyakran érkezik az a bizonyos ötlet, amitől komfortos is lesz a technológia, ilyen kis lépés volt az Apple AR szemüvegének megjelenése, ami a VR-szemüvegek és a Google Glass tulajdonságait is magán viseli, igaz az ára sajnos még mindig rendkívül magas.

A Metaverzum használatához szükséges eszközök ára sem lehet örökké az egekben, minthogy a tárhelyek mérete, a gépek teljesítménye is exponenciális ütemben növekszik minden évtizedben, ennek alapján a tökéletesen realisztikus VR-világ megteremtéséhez is hamarosan elérhető áron kell hozzáférnünk.

Végezetül a Metaverzum már a korai cyberpunk művekben William Gibson és Neal Stephenson műveiben is központi szerepet játszik, az emberiség egyik nagy álmának mondható, és ezek az álmok eddig mindig önbeteljesítő jóslatok lettek Jules Vernétől Stanislaw Lem műveiig. A gazdasági, piaci helyét már látjuk, lehet, hogy még drága, hogy az élmény lehangoló, de mindig lesz majd, aki fejleszteni akarja, piaci, pénzügyi vagy vizionárius vállalkozók. Hogy milyen megoldásokkal és technológiai környezetben, az már más kérdés.

Vállalati internet: Tarr.hu