Ahogy egyre több cég használja a mesterséges intelligenciát, és egyre több ügyfél, vásárló vagy a munkája során a dolgozó ember találkozik az MI-vel, egyre fontosabb lesz, hogyan érti az emberi érzelmeket az MI. És végül, de nem utolsósorban, ha tényleg megérti az emberi érzelmeket, az újabb hatalmas területeket jelent majd az alkalmazása számára.
A Human-AI Interaction (Emotional AI), vagyis az érzelmi mesterséges intelligencia tehát fontos lesz azért, mert nagyon sok ember fog napi szinten dolgozni a MI-vel. És fontos lesz azért, mert újabb területeken működhet majd rendkívül hasznosan, ha tényleg megérti, és jól reagál majd az emberi érzelmekre. De megértheti-e valaha?
Az érzelmeket nehezen tanulja a mesterséges intelligencia
Alapvető probléma, hogy az emberi érzelmek, és az azok alapján adott interakciókat elképesztően bonyolult szociális, történelmi és kulturális folyamatok alakították, és ezeket száz százalékban szinte lehetetlen megismertetni az MI-vel. Így az elért haladás ellenére számos kihívást jelent az emberi érzelmek átfogó megértése.
A problémák:
Szubjektivitás és kontextus: Az érzelmek erősen szubjektívek, és kulturális, társadalmi és személyes tényezők befolyásolják őket. Az érzelmek pontos értelmezéséhez meg kell érteni azt a kontextust, amelyben felmerülnek, ami összetett és sokrétű lehet.
Nem verbális jelzések: Az emberek nem verbális jelzésekkel, például testbeszéddel, gesztusokkal és hangszínnel közvetítenek érzelmeket. Jelentős kihívást jelent megtanítani a gépeket ezeknek a jeleknek a pontos felismerésére és értelmezésére. Teljesen mást jelent egy mosoly Magyarországon vagy például Japánban, ahol inkább a zavar, mint a vidámság jele, de a kutatásokban leírt 19 különböző mosolytípus közül csak hat fordul elő, amikor az emberek jól érzik magukat. Akkor is mosolygunk, amikor fájdalmaink vannak, zavarban vagyunk és kényelmetlenül érezzük magunkat – és ez a megkülönböztetés csak a bonyolult kulturális kontextus alapján vonható le.
Kétértelműség és összetettség: Az érzelmek gyakran kétértelműséget és összetettséget mutatnak, ami megnehezíti, hogy különálló címkékbe sorolják őket. Az érzelmi állapotok gyorsan fejlődhetnek, és olyan finom változatokban nyilvánulhatnak meg, amelyeket a gépek számára nehéz lehet pontosan felismerni.
Érzelmi intelligencia: Az érzelmek megértése többet foglal magában, mint puszta felismerés; megértést, empátiát és megfelelő válaszokat igényel. Ezek az érzelmi intelligencia néven emlegetett tulajdonságok továbbra is megfoghatatlanok a gépek számára, mivel hiányoznak belőlük az emberi tapasztalatok és a tudatosság.
Az ember-MI kapcsolatokban muszáj figyelni rá
Ahogy a világ fejlődik, a humán-AI csapatok (HAT) egyre jobban képesek teljesíteni a feladatokat. Ennek köszönhetően elengedhetetlenné vált az emberek és a mesterséges intelligencia közötti interperszonális dinamizmus megértése, hogy a munka teljesítményét és hasznát maximalizálni lehessen.
Tekintettel az ember-ember csapatstruktúrán belüli érzelmi kommunikáció bizonyított hasznosságára, nagyon fontos, hogy az MI-ből származó pozitív érzelmek milyen természetűek lesznek az emberi csapattársakon. Márpedig a kutatások szerint az MI csapattársak elfogadásakor az emberi csapattársak előnyben részesítik az érzelmi történések megértését, valamint azt, hogyha az MI tudja, hogy milyen érzelmek elfogadhatóak egy adott szituációban.
Az eredmények azt is mutatják, hogy az érzelmek integrálása a mesterséges intelligenciába pozitív hatással van az emberi felfogásra és viselkedésre egy feladat során. Vagyis az érzelmek állapotfrissítésként működnek, amely lehetővé teszi a csapattársak számára, hogy ne csak jobban megértsék csapattársaik mentális állapotát, hanem megértsék azt is, hogyan érzékelik az MI csapattársak a körülöttük lévő helyzetet, ez pedig növeli a bizalmat az emberekben az MI iránt. Ez együttesen betekintést nyújt abba, hogy az MI érzelmi kifejezései hogyan befolyásolják a társadalmi támogatás megítélését a szélesebb emberi-MI csapatban.
Az érzelmi mesterséges intelligencia lehetőségei
Sokak szerint a különösen magas érzelmi intelligenciát igénylő munkákat soha nem lehet automatizálni: az egészségügyben, a szociális munkában, a tanításban, a marketingben és a tanácsadásban végzett munkákhoz magas szintű érzelmi intelligencia szükséges. Ezeknek a szakembereknek képesnek kell lenniük arra, hogy együtt érezzenek pácienseikkel vagy ügyfeleikkel, és szükség esetén segítséget nyújtsanak, ezt belátható időn belül nehezen pótolja az MI.
Az egyszerű ügyfélszolgálat során azonban például nincs szükség ilyen mély figyelemre, illetve nem is feltétlenül az ügyfélszolgálatost váltja le az MI, hanem az ügyfél viselkedését elemezve a vevőszolgálatos fülhallgatójába mondhat instrukciókat, mikor legyen megértőbb, mikor legyen gyorsabb vagy éppen mikor magyarázza el lassabban, részletesebben az adatokat.
Az autóiparban is érzelmi MI-t használnak az autók gyártása során a vezető érzelmeinek és az utasok élményeinek nyomon követésére, hogy fokozzák a közúti biztonságot és az utasok kényelmét. Vagy az IoT és más okoseszközök a hang- és arcelemzés által meghatározott érzelmi állapotok alatt működhetnek az érzelmi mesterséges intelligencia integrálásával. Például egy intelligens klímaberendezés automatikusan elindulhat, ha úgy tűnik, hogy az ügyfél túlmelegszik.
De a háttérben segít már érzelmi MI a munkahelyi környezet optimális tervezésében. A fizikai munkaterület kialakításának és kényelmének fokozása érdekében a munkahelyi tervező az érzelmi MI-t használja, amely figyeli a dolgozókat a munkahelyén, és elemzi a belső közösségi hálózatokon és fórumüzenetekben uralkodó hangulatot. És persze a marketingben és akár a HR területen is fontos szerepe van. Az oktatásban pedig tanári asszisztensként segít az oktatónak, mert az érzelmi mesterséges intelligencia képes meghatározni, hogy a tanulók elégedettek vagy csalódottak-e az órákkal. Ennek eredményeként a tanárok módosíthatják módszereiket az óraterhelés beállításához.
Vállalati internet: Tarr.hu
